Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-05 / 3. szám

www.ujszo.coml 2022. január 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Piros helyett zöldet Nem az a kérdés, hogy van-e válasz, hanem hogy meddig keressük r ppen kinyitottak az étter- Ij’ mek, amikor Bandika és Ervin kiment a piacra pa­­■ A radicsomért. Étterembe az­óta nem járnak, mióta egyszer egy szomorú szakács foztjét kellett en­niük, és két napig ők is szomorúak voltak tőle. Ez viszont most cseppet sem aggasztotta őket, ahogy az sem, hogy Oroszország és Fehéroroszor­szág hamarosan közös hadgyakorla­tot tart. Hadd gyakorlatozzanak csak ebben a hidegben, köhögte a szürke, halszálkás kabátja ujjába Ervin. Mi­közben a zöld lámpára vártak, arról beszélgettek, miért nem kívánja az ember ilyenkor januárban a paradi­csomot. Bandika szerint azért, mert nincs szezonja, Ervin viszont úgy vélekedett, hogy azért nem, mert ilyenkor drága. A piacon aztán fel­tették a kérdést kedvenc kofájuknak is. Tessék mondani, Péter, a paradi­csomot ilyenkor miért nem kíván­juk? - tudakozódtak a burgonyák irányából. A didergő termelő fel sem tekintett a gőzölgő sárga bögréből, amelyre az volt írva, hogy Oroszlán (Július 23. - Augusztus 22.). Any­­nyit mondott csak, hogy ez a kérdés messzire vezet. Nem az a fő kérdés továbbá, hogy létezik-e rá a válasz, hanem hogy meddig vagyunk haj­landóak azt keresni. Mert ha feltesz­­szük azt a kérdést, hogy miért léte­zik januárban paradicsom, illetve hogy miért kapható, vagy hogy mi­ért vesz valaki ilyenkor ilyet, akkor arra is meg kell keresni a választ, miért vesz valaki nyáron déli gyü­mölcsöt, ha kaphat mást is. Gaszt­ronómiai szempontból nem tartjuk sokra például a földigilisztákat, mondván, hogy nem válogatnak, mert azt eszik, ami az útjukba ke­rül. Legfeljebb kikerülik, ha nagyon nem oké a kínálat. Az ember viszont igazából ugyanezt csinálja. Mege­szi, amit elé tesznek, ha meg nagyon nem tetszik neki, kikerüli. Most pe­dig, ha megbocsátanak - zárta a dia­lógust Péter, és lemérte a kiló céklát a másik vevőnek. Már a Sisakos Sáska utca és a Kucorgó tér találkozásánál bandu­koltak, amikor Bandika visszatért a témához. Véleménye szerint télen azért nem ízlik a paradicsom, mert a téli paradicsom nem jó ízű. Nem is lehet az napfény híján, hiszen nem tud rendesen megérni. Na de tud­­na-e ízleni télen egy nyáron érett pa­radicsom? Erre mondja meg nekem a választ. Ervin ismét beleköhögött szürke halszálkás kabátja ujjába, és Aquinói Szent Tamás híres monda­tát idézte, mely szerint „a dolgok vagy léteznek, vagy nem”. Ehhez tartsuk magunkat a továbbiakban, barátom. A gyakorlatban ez mit je­lent? - kapaszkodott görcsösen a témába a másik. Ervin lassan vála­szolt, mert tényleg nem volt hová sietnie. Ilyenkor télen választhatjuk például a zöld paradicsomot. Sós vízben szokták eltenni ősszel, épp azokat a példányokat, amelyeket a beérés veszélye már nem fenyeget. Hagymás rostélyoshoz tudom aján­lani, mert kiválóan búja a marhahús társaságát. Bandika nem köszönte meg a tanácsot, de megfogadta. A szerző a Vasárnap munkatársa Matovic a pártelnöki poszttal viccelődik Igor Matoviö azt mondta, há­rom-négy embert is el tud képzelni maga helyett a párt­ja élén, az egyikük Eduard Heger kormányfő. „Legalább három-négy ember van, akinek gond nélkül át lehet adni az OLANO irányítását, és még jobb lesz, mint most” - jelentette ki Matoviö a TASR-nek adott interjúban. Neveket nem akart mondani, annyit árult el, hogy Heger köztük van. Mindemellett gyorsan hozzátette, hogy ismételten bizalmat szavaztak neki pártja 2021. november 17-i közgyűlésén. „Min­den jelenlevő rám szavazott. Kicsit csodálkozom is, de úgy döntöttek, hogy továbbra is velem fognak szen­vedni az OEANO élén. Választhat­tak volna jobbat is, de hát mit tegyek, rám marad ez a feladat” - ironizált az OEANO elnöke. Egyébként nem párt­elnökválasztás volt legutóbb a köz­gyűlésen, csak ismét bizalmat sza­vaztak a küldöttek Matovicnak, akit 2019-ben négy évre választottak meg. Az interjúban azt is mondta, sze­rinte nem fog tovább fogyatkozni az OEANO parlamenti frakciója. A cik­lus kezdetéhez képest kettővel keve­sebb tagja van. „Nagyon jó, hogy kö­zel két év elteltével is 51 képviselője van az OEANO-nak az eredeti 53- ból, és összetart a csapat” - reagált Matoviö arra, hogy ősszel kilépett a frakcióból Ján Kroálák, előtte pedig kizárták Martin Cepöeket. KroSlák kimondottan amiatt távozott, mert egyáltalán nem ért egyet a pártelnök vezetési stílusával. Matoviö szerint nem lesznek újabb távozók, bár ha a parlamentben csak szűk többségre olvadna a kormány­pártok fölénye, lehetnek próbálkozá­sok egyes képviselők átcsábítására. „Ha a maffia látná, hogy csak 76-77 kormánypárti képviselő maradt, biz­tosan azon lenne, hogy egyet-kettőt még megvásároljon, bár remélem, nem a mi frakciónkból” - jelentet­te ki Matovic, és hozzátette, sajnos a kormánypárti képviselők között is vannak „gyenge jellemek”. (TASR) Putyin, és DUDÁSTAMÁS év eleji tavaszias időjárás sokakat jobb kedvre derített, yA __ de talán az európai földgázfogyasztást elemzők voltak /% M a legboldogabbak. Továbbra is földgázhiány van Eu­­í ^ m J rópában, és az egyre inkább kiürülő gáztárolók miatt minden enyhe nap segít. Nem túlzás azt állítani, hogy Európa jelenlegi földgázhelyzete két befolyásolhatatlan tényezőtől függ - az időjárástól és Vlagyimir Putyintól. Az orosz elnök ugyan többször is biztosította európai partnereit, hogy Oroszország kész annyi földgázt szállítani, amennyire szüksé­gük van, de a valóság nem igazán felel meg ezeknek a kijelentéseknek. A kulcsfontosságú Jamal földgázvezetékben - mely Fehéroroszorszá­gon és Lengyelországon keresztül Németországba vezet - már két hete visszafelé folyik a földgáz, ez pedig december végére rekordmagasság­ba repítette a gáz árát az európai nagykereskedelmi piacon. Ez azt je­lenti, hogy a Gazprom már két hete nem küldött földgázt Németország­ba, és a gázvezetéket jelenleg a német vállalatok használják a földgáz Lengyelországba tartó exportjára. A Gazprom már ősz elejétől folyamatosan csökkenti a Jamalon érke­ző orosz földgáz mennyiségét, és nyilvánvaló, hogy Oroszország így próbál nyomást gyakorolni Németországra. A geopolitikai játszma középpontjában továbbra is az Északi Áram­­lat-2 (Nord Stream 2) földgázvezeték üzembe helyezése áll. Oroszor­szág szeremé, ha ez mihamarabb megtörténne, de az Olaf Scholz ál­tal vezetett német kormány ezt nem fogja elsietni. Ha a német Zöldek politikusain múlna, akkor a Nord Stream 2-t sose helyeznék üzem­be, de reálisan a folyamat várhatóan egészen nyárig elhúzódhat. Az oroszok cinikus játszmájának pedig éppen az a célja, hogy földgázhi­ányt teremtve megmutassák: itt ez az új vezeték, amelyen azonnal elég földgáz érkezhetne Európába. Ahogy azt Oroszország berlini nagykö­vete nyilatkozta, Moszkva elvárja, hogy az új német kormány a Nord Stream 2 ügyében pragmatikus és a fogyasztók érdekeit szolgáló dön­tést hoz. A Gazprom a jelek szerint januárban is csak kisebb kapacitást bérelt a Jamal földgázvezetékben, és nem reagált az Ukrajna által felajánlott szabad szállítási kapacitásra sem. Lehetséges azonban, hogy Putyin kissé elszámította magát, ugyan­is a növekvő európai földgázárakra felfigyeltek a cseppfolyósított föld­gázt exportáló vállalatok. Az európai földgázpiacon nagy megkönnyeb­bülést keltett karácsony előtt az a hír, hogy az Egyesült Államokból 10, cseppfolyós földgázt szállító tartályhajó indult Európa felé. A követke­ző napokban további 15 ilyen tartályhajó éri el Európát, és ez is hozzá­járult ahhoz, hogy az európai nagykereskedelmi földgázárak több hó­nap óta először csökkenjenek. Jelenleg az Egyesült Államok a csepp­folyósított földgáz egyik legnagyobb exportőre, és Amerika segíthet abban, hogy csökkenjen az Európára nehezedő orosz nyomás. Az amerikai tartályhajók azonban nem jelentenek tartós megoldást, nem tudják teljesen helyettesíteni az orosz földgázt. Ezért minden fi­gyelem a Gazprom európai földgáztárolóira irányul, melyek az évszak­hoz képest igencsak üresek. Ha az orosz partner januárban csakugyan tovább csökkenti az Európába szállított mennyiséget, akkor már csak az enyhe időjárásban bízhatunk. Ha tartós, kemény fagyok lesznek, februárra több európai országban is vészesen alacsony szintre csök­kennek a tartalékok. Mindeközben abban is bizakodnunk kell, hogy az elmúlt heteket be­árnyékoló esetleges orosz-ukrán fegyveres konfliktus nem robban ki, mert ez az Ukrajnán keresztül zajló földgázszállítás azonnali leállását jelentené, ami az európai földgázhiányt merőben új szintre emelné. FIGYELŐ Az omikronnál is mutánsabb mutáns Legalább 12-en fertőződhettek meg eddig a franciaországi Mar­seille közelében a koronavírus új, B. 1.640.2 jelű variánsával, amely vélhetően Kamerunból származik, átmenetileg az IHU nevet kapta, és több elváltozást mutat az omikron variánsnál. A külső fél által még nem ellenőrzött, a francia kor­mány által támogatott kutatás egy újabb koronavírus-variánst azono­sított még 2021. december 10-én, amely 46 mutációt és 37 törlődést tartalmaz a koronavírus erede­ti változatához képest. Ez erősebb elváltozás, mint amit a novem­berben detektált omikron mutat, amelynél 14 aminosav-elváltozást és 9 törlődést találtak. Philippe Colson, a kutatást végző IHU Mediterranee Infection intézet szakértője szerint a 12 megfertőző­dött személy tapasztalatai alapján túl korai megmondani, hogy viro­lógiái, járványügyi vagy klinikai szempontból milyen jellemzői van­nak az új vírusvariánsnak, amely átmenetileg a felfedező intézet ne­ve után kapta az IHU megjelölést. A tanulmány szerint az első re­gisztrált fertőzött egy olyan oltott felnőtt személy volt, aki a kö­zép-afrikai Kamerunból tért visz­­sza. A 2021 november közepén levett orrgarati mintája olyan el­változásokat mutatott, amelyek sem az akkor domináns delta va­riánshoz, sem pedig a később el­­teijedő omikronhoz nem voltak hasonlatosak. Két további felnőtt­ben és öt gyerekben, akik szin­tén Marseille régiójában élnek, ugyancsak sikerült kimutatni az új variánst. „Mindez egy újabb példája annak, hogy a koronaví­rus milyen kiszámíthatatlan mó­don képes mutálódni” - emelte ki a kutató. (portfoiio.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom