Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-26 / 20. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2022. január 26. Ill Egy város gyengéd érintései Szaszák György úgy tud kérdezni, hogy interjúalanyai azt is elmondják, amiről másnak még nem beszéltek Balról jobbra: Rácz Noémi, a kassal Löffler Béla Múzeum új igazgatója, Hanesz Angelika (kassai Csemadok), Szászi Zoltán, Szaszák György, Varga Anikó és Köteles Szabolcs (Fotó: ifj Szaszák György) JUHÁSZ KATALIN Akiket Kassa megérintett címmel, impozáns kivitelben jelent meg Szaszák György újságíró több mint háromszáz oldalas kötete, amelyben száz érdekes tárnát gyűjtött össze. A szerzőnek ez az ötödik könyve, valamennyi Kassáról, illetve az ott alkotó művészekről szól. A múlt szombati bemutatón készült felvétel már látható a YouTube-on. A Löffler Béla Múzeum azért ideális helyszín, mert a névadó volt az első képzőművész, akivel Szaszák György interjút készített. A fiatal újságíróra olyan erős hatással volt az akkor 70 éves szobrászművész, hogy lelkes kíváncsisággal fordult a műfaj felé, és az is elkezdte érdekelni, miért lett Kassa a képzőművészet fellegvára, miközben irodalmi nagyságokból keveset adott az országnak. Szaszák később bejáratos lett Löfflerékhez, és az Erzsébet utcai múzeum születését is figyelemmel kísérte. A helyszín egyetlen hibája, hogy (egyelőre) nem lehet streamelni az ott zajló rendezvényeket. Ez az utólag megosztott, 75 perces videó viszont vágóképeket, közeliket is kínál, azaz jóval színvonalasabb egy sima netes közvetítésnél. Márpedig a színvonal itt kulcsszó, hiszen a pozsonyi Madách Egyesület gondozásában megjelent vaskos kötetnél is ez volt a cél. Egy könyvbemutatón egyáltalán nem mindegy, kik a beszélgetőpartnerek és a közreműködők. Szászi Zoltán költő éveken át Szaszák György kollégája volt lapunknál, de nemcsak emiatt látta el nagy szakértelemmel a műsorvezető szerepét, hanem azért is, mert az elsők között olvashatta a kéziratot, amely tulajdonképpen neki köszönhetően jutott el a kiadóhoz. Fogadott is a Madách Egyesület vezetőjével, hogy hány utánnyomást él majd meg ez a kötet, amelynek szerinte ott a helye minden kassai (és nem kassai) kultúrpolgár polcán. Ő két utánnyomást tippelt, Csanda Gábor egyet - mondanunk sem kell, melyiküknek szurkolunk. A másik kérdező Köteles Szabolcs volt, a fiatalabb újságíró-nemzedék képviselője, aki bevallotta, hogy a kötetet olvasva némi szakmai irigység vett rajta erőt. A gondosan kiválasztott részleteket Varga Anikó színművész olvasta fel, aki nemrég tért vissza a kassai Thália Színházba, a zenei aláfestést pedig a helyi legendának számító Jakab Zoltán biztosította. Bár Kassa nem kifejezetten az irodalom városa, egy „világsztárt” mégis produkált. Az első Márai-kötetet egy helyi antikvárium eldugott zugában találta Szaszák György, és akkor egy életre megfertőződött. Interjúkat készített Márai Sándor munkásságának kutatóival, az író rokonaival, ismerőseivel. Csorba László, a római Magyar Intézet egykori igazgatója például elmesélte neki, hogyan akarta a magyar titkosrendőrség annak idején hazahozatni az Olaszországban élő Márai házaspárt. A nagy író fivéréről, Radványi Géza filmrendezőről is sok szó esik a kötetben. És interjút olvashatunk a másik híres kassai származású rendezővel, Bacsó Péterrel, aki egy meghatározó gyermekkori élményét osztotta meg Szaszák Györgygyel. A család a Jakab-palota közelében lakott, a kis Péter egyszer le akart nézni az emeletről a lépcsőházban, bedugta a fejét a korlát rácsai közé, aztán nem tudta kihúzni. Olyannyira beragadt a feje, hogy édesanyja (Palotai Boris, az ismert írónő) sem tudta őt kiszabadítani, ezért elrohant egy lakatosért. Péter ezalatt hangosan bömbölt, aztán egy idő után mintha látta volna magát odalentről, ahogy ordít. És ezen elkezdett nevetni. Ahogy meséli, később ez az élmény lett filmes felfogásának lényege - hogy ríkatva is, nevettetve is tudjon beszélni ugyanarról a dologról. Szászi Zoltán szerint az interjúkészítés a legnehezebb zsurnalisztikái műfaj, jól interjúzni pedig kevesen tudnak. Szaszák György ezen kevesek egyike, aki úgy kérdez, hogy szinte kikényszeríti az interjúalanyból mindazt, amire kíváncsi. Az illető önkéntelenül is megnyílik, őszinte lesz, és olyasmit is elmond, amit előtte senki másnak. Jó példa erre néhány legendás kassai színésszel készített interjú: Várady Béla, Gombos Ilona és Csendes László is rendkívül meglepő dolgokat mesélt el. De készült interjú valamennyi, Kassán dolgozó színházi rendezővel, akik nemcsak az adott előadásokról, hanem magukról is beszéltek. A sort Varga Anikó, a legfrissebb kassai művész zárja. A vele készült interjú bevezetőjét maga a szerző olvasta fel a könyvbemutatón. „Hozott magával valami tiszta derűt, ami a lényének alighanem a legnagyobb kincse. Ráadásul e derű sugárzó erejét növelni is tudja. Például ha vele beszélsz, azonnal megérzed, hogy ő a szavaival sem akar félrevezetni senkit, mert a megélt igazságot mondja, mindig teljes jóhiszeműséggel. Varga Anikó egy mindössze tíz házból álló, apró gömöri falucskából, Kiskálosáról indult el a színház és a filmművészet világába. Szakmai útját Kassán kezdte, érett művésszé Pozsonyban és Budapesten vált.” Az Akiket Kassa megérintett című kötetet Szászi Zoltán igazi Opus Magnumnak, Szaszák György nagy művének tart. Ötven év újságírói munkájának kvintesszenciája, egyszerre helytörténeti, kultúrtörténeti, színháztörténeti, irodalomtörténeti és politikatörténeti mű. Rendkívül sokféle ember szerepel benne, akiknek a város, illetve a kassai lét meghatározta az életét, gondolkodását. Emellett az is kiderül belőle, hogy Szaszák György életére ugyancsak jelentős hatással volt a város. Kiderül a meglátásaiból, kérdéseiből és abból a szeretetteljes érdeklődésből, amellyel interjúalanyai felé fordul. Kaszás Attila emlékére készül a következő csillag Komáromban (Fotó: Nemzeti Színház) Néhány hónappal ezelőtt jelent meg az első csillag a komáromi Tatra mozi előtt. A gesztussal a Komáromhoz kötődő, a filmművészet terén sikeres művészek előtt szeretne tisztelegni a város: Ivan Reitmant követően Kaszás Attila is csillagot kap, melyet a terv szerint március 17-án avatnak majd fel. A készülő csillagról és a tervezett eseményről Keszegh Béla polgármester számolt be a Facebookon, aki elmondta, hogy már az első csillag avatását követően felmerült a gondolat, hogy a következő Kaszás Attiláé legyen. Kaszás Attila azáltal kötődik a városhoz, hogy a komáromi Selye János Gimnáziumban végzett, és a gimnázium színjátszó körében kezdte színészi pályát. A halálát követő évben, 2008-ban már a Jókai Színház előtt is állítottak neki szobrot. Mivel a színész március 16-án született, és 15 évvel ezelőtt szintén márciusban halt meg, a csillag leleplezését is erre a hónapra tervezik. A polgármester beszámolt ar-Kaszás Attila ról is, hogy az eredeti terv szerint ; a színész édesanyja, Kaszás Margit j is részt vett volna az eseményen, az i idei év első napján azonban elhunyt. A március 17-re tervezett esemé- i nyen részt vesz majd Rudolf Péter, aki megemlékezik Kaszás Attilához fűződő barátságáról, közös munkáikról *és filmszerepeikről. A csillag i felavatása után a moziban az 1987-es Zuhanás közben című filmet vetítik majd, melyben Kaszás Attila Pogány Judittal és Rudolf Péterrel együtt játszotta a főszerepet. Októberben, hagyományteremtő szándékkal Ivan Reitman nevével ellátott csillagot lepleztek le a mozi előtti járdán. A számos hollywoodi kasszasikert rendező Ivan Reitman 1946-ban zsidó családba született Komáromban, családja 1950-ben emigrált Kanadába. Reitman számos kanadai és amerikai szórakoztató játékfilmet jegyez rendezőként és producerként. (hk) RÖVIDEN Bob Dylan is eladta hangfelvételeit A zenész teljes zenei katalógusának eredeti hangfelvételei a Sony Music tulajdonába kerültek: az 1960-as évek klasszikusaitól, mint a Blonde On Blonde egészen az utoljára kiadott albumig, a 2020-as Rough And Rowdy Waysig. A rocktörténelem egyik legnagyobb hatású alakja, aki első dalszerzőként kapta meg 2016-ban az irodalmi Nobel-díjat, évente nagyjából 100 koncertet adott a koronavtrus-járvány előtt. 2021- ben ehhez képest csak 22 show-ja volt, az idei év első felére 27 szerepel a naptárjában. Ez a szerződés a legújabb a lemezipar valamivel több mint egy éve tartó korszakos üzleteinek sorában. Korábban David Bowie, a Fleetwood Mac, Tina Turner, Blondie, Taylor Swift, David Guetta és Shakira dalainak és felvételeinek jogait vásárolták meg lemezcégek és befektetők. A Billboard zenei magazin szerint a durván 16 millió dolláros éves bevételek alapján Bob Dylan zenei katalógusának értéke mintegy 200 millió dollár. A zenészlegenda korábban 400 millió dollárért adta el teljes életművének kiadási jogait a Universal Music Groupnak. (MTI) Animációt készít Guillermo del Toro A világhírű, egyedi vizuális világáról híres mexikói filmrendező a Netflix számára készít animációs musicalt a Pinokkió történetéből. A produkció stop motion animációs technikával készül, tehát bábokkal játsszák és minden egyes képkockáról külön felvételt készítenek. A készítők Carlo Collodi 1881-es világhírű meseregénye, a Pinokkió kalandjai történetét veszik alapul, nem pedig a későbbi, nagysikerű rajzfilmeket. Del Toro már 2008-ban arról beszélt, hogy filmet készítene az életre kelt fajáték történetéből, ám ötletéhez sokáig nem talált stúdiót. Végül a Netflix döntött úgy, hogy magára vállalja a rendező tervét, a produkcióval kapcsolatos munkálatok azonban a pandémia miatt jelentősen csúsztak. A most közzétett előzetes az idei év decemberére harangozza be a produkciót. (hk)
