Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-26 / 20. szám

www.ujszo.coml 2022. január 26. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 OECD: túl alacsony a szlovák ingatlanadó, a tulajdonosok fizessenek többet Manapság az ingatlanadó teljes mértékben önkormányzati hatáskörbe tartozik, miközben a települések ezt az in­gatlan alapterülete alapján számítják ki (TASR-felvétel) ZUZANA KULLOVÁ Pozsony A Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Szlovákiában túl magasak a munkát terhelő adók, míg az ingatlanadó alacsony, ezért az előbbiek csökkentését, az utóbbinak pedig a növelését javasolja. Mit szólnak mind­ehhez az elemzők, és mit ter­vez a kormány? „Szlovákiában rendkívül magasak a munkát terhelő adók, ami a legrosz­­szabbul keresőket érinti a legnagyobb mértékben, a vagyonadó ezzel szem­ben nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, amin sürgősen változtatni kell”-figyelmezteti Szlo­vákiát a Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) a legfrissebb értékelésében, amelyet pár napja az OECD főtitkára, Mathi­as Cormann mutatott be Pozsonyban. A felhívás nem számít nagy újdon­ságnak, az OECD már évek óta fel­­hánytorgatja Szlovákiának az említett problémát. Eubos Janóik pénzügyi ál­lamtitkár ezzel kapcsolatban most is megjegyezte, hogy az OECD ajánlá­sa inspirációként szolgál a jelenlegi kormány reformterveihez, a problé­ma azonban az, hogy a munkát ter­helő adók csökkentéséről még mindig csak beszélnek, ahelyett, hogy konk­rét lépéseket tennének az ügyben. E tekintetben az Igor Matovic pénzügy­­miniszter által beharangozott adóre­form sem ígér nagyobb áttörést, épp ellenkezőleg, csupán káoszt visz abba a rendszerbe, amely eddig még úgy­­ahogy működött. Szlovákia ráadásul továbbra is az egyik legcentralizál­­tabb ország az Európai Unióban, és az Eduard Heger vezette kormánynak esze ágában sincs újabb hatáskörö­ket átadni a régióknak. Sőt, igyekszik még az ingatlanadó esetében is visz­­szaszerezni az irányítást, az eddiginél is nagyobb központosításba kezdve. Üres ígéretek A vagyonadók módosítása 2021 elején még szerepelt Szlovákia ere­deti helyreállítási tervében, ma már azonban erről senki sem beszél. „Szlovákia egyike azon országok­nak, amelyekben a legalacsonyab­bak a vagyonadók” - mondta el Ing­rid Brocková külügyi államtitkár, aki szerint 2019-ben a vagyonadókból befolyt összeg a szlovák bruttó hazai termék (GDP) csupán 0,401 százalé­kát tette ki. „Vannak azonban olyan OECD-tagországok is, amelyekben ez az arány még alacsonyabb: Észt­országban például 0,206, Litváni­ában pedig 0,3 százalék. Szlovákia nem lóg ki nagyon a sorból a viseg­rádi országok között sem. Csehor­szágban a vagyonadóból befolyt ösz­­szeg a GDP 0,428, Magyarországon a 0,954, Lengyelországban pedig az 1,275 százalékát tette ki” - figyel­meztet Brocková, aki szerint azon­ban az uniós átlag már 1,565 szá­zalék körül mozog, ami több mint háromszorosa a szlovák adatnak. „Másképp fogalmazva, a szlovákiai településeknek átlagosan 3,37-szere­­sére kellene felemelniük az ingatlan­adót, ha el szeretnék érni az uniós átlagot. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az államnak kellő mozgástere van ahhoz, hogy a munkát terhelő adókat az ingatlanadó kárára csök­kentse” - tette hozzá Matej Tune­­ga, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője. O is úgy gondolja azonban, hogy az ingatlanadó növelését nem szabadna egy lépésben megvalósíta­ni, hirtelen nagyot emelve az adókul­cson, hanem fokozatosan, lépésről lépésre emelve azt, segítve közben a nehezebb helyzetben levő családo­kon. „Ha az ingatlanadót lassan, de folyamatosan növelnénk, közelitve az uniós átlaghoz, több lehetőségünk lenne a munkát terhelő adók csök­kentésére is” - vallja Tunega. A szaktárca hallgat A szakemberek szerint Szlováki­ának szüksége van az adóreformra, azonban nem olyan formában, mint azt a pénzügyminisztérium nemrég bemutatta. A szaktárca anélkül ruk­kolt elő a javaslataival, hogy azokat megfelelő elemzésekkel támasztotta volna alá, nem készült hatástanul­mány, és nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel sem, így csaknem biztos, hogy több kárt okoznak majd, mint amennyi előny származna a be­vezetésükből. A Trend gazdasági he­tilap információi szerint az állam az elmúlt egy évben arra koncentrált, hogy az ingatlanadó esetében meg­határozza az adóalapot, amelyből a későbbiekben kiindulhat. Egy pénz­ügyminisztériumi dokumentum sze­rint egész pontosan azt, hogy milyen matematikai módszerekkel számolják majd ki a szlovákiai lakások és csalá­di házak értékét az adó kivetéséhez. „Az adóreformra szükség van, mivel Szlovákiában jelentős arány­talanság mutatkozik a munkát ter­helő adók és a vagyonadó között. Ha legalább részben igazságosabbá szeretnénk tenni a rendszert, ezen változtatni kell. Hogy mindez ho­gyan érinti majd a lakosságot, az attól is függ, a pénzügyminisztéri­um részéről milyen módosításokra számíthatunk a jövedelemadó eseté­ben” - figyelmeztet Frantisek Bur­da, a FinGO.sk társaság befektetési elemzője. „A mostani kormány már a kormányprogramban is ígéretet tett arra, hogy a magasabb vagyonadót a rosszabbul keresők jövedelemadójá­nak a csökkentésével kompenzálja majd” - tette hozzá Michal Kalinák, a Szlovákiai Városok és Falvak Tár­sulásának (ZMOS) a szóvivője. Óvatos önkormányzatok Eduard Heger kormányfő, volt pénzügyminiszter kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy az ingatlan­adóval kapcsolatos változásoknak egy szélesebb adóreform részét kell képezniük, miközben az adót a jö­vőben az ingatlan valós értéke alap­ján kellene kiszámítani. Manapság az ingatlanadó teljes mértékben ön­­kormányzati hatáskörbe tartozik, mi­közben a települések ezt az ingatlan alapterülete alapján számitják ki, és míg a kormány ezen nem változtat, ez igy is marad. „Mi jelenleg kitar­tunk az érvényes szabályok mellett, és úgy gondoljuk, hogy ha változ­tatni kellene a rendszeren, akkor ezt rendkivül óvatosan kellene meg­tenni” - vallja Kalinák. Szerinte a ZMOS egyelőre semmilyen informá­cióval nem rendelkezik a kormány tervezett adóreformjával kapcsolat­ban. „Ha erre mégis elszánják ma­gukat, akkor részletes hatástanulmá­nyokat kell kidolgozni arról, milyen hatással lesz a reform az önkormány­zatokra és természetesen magára az államra is” - állítja Kalinák. Újabb központosítás A szakemberek egy másik prob­lémára is felhívják a figyelmet. „Az OECD vagyonadóval kapcsolatos ja­vaslatainak a megvalósítását azért is problémásnak tartom, mert a rend­szer átállítását újra a kormány veszi a kezébe az önkormányzatok helyett, így erről az adóról is a kormánypo­litikusok döntenek majd, ami a de­centralizációval ellentétes folyamatot indít be. Személy szerint ezzel szem­ben úgy gondolom, hogy folytatni kellene a jogkörök adóbevételekkel biztosított átadását az önkormányza­toknak. Ezek dönthetnének például a társasági adóról és egyes fogyasztá­si adókról is” - mondta el Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az önkor­mányzatok dönthetnének az adómix­­ről is, vagyis arról, hogy mely adófaj­tának szánnak nagyobb vagy kisebb szerepet a bevételek biztosításánál. „Egy fiatalnak nem számít, hogy csökkennek-e a járulékai, ha nem tud egy kisebb lakást sem venni, mert magasak a jelzáloghitel költségei és az adók. Az adórendszer decentrali­zálásának az előnye, hogy az adómix tükrözheti az adott régió eltérő vi­szonyait” - tette hozzá Durana. Állami pónzszórás „Az államnak nem feltétlenül kel­lene megemelnie az ingatlanadóból származó bevételeit, a bevételeket az ingatlan-nyilvántartás reformjával is biztosíthatná” - nyilatkozta nem­rég Matej Vagac, a geodéziai és kar­tográfiai munkáltatói szakmai szer­vezet főtitkára. Szerinte az elemzések azt mutatják, hogy az ingatlan-nyil­vántartásban szereplő ingatlanok és a valóság között 20-30 százalékos eltérés is lehet, vagyis a valóságban ennyivel több ingatlan van, ami után nem fizetnek adót. Ennél is nagyobb probléma a szakemberek szerint azon­ban az állami pénzszórás. „Az elmúlt négy évben gyakran teljesen értelmet­lenül nőttek a kiadások” - figyelmez­tet Durana, aki szerint erre is oda kel­lené figyelni. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Újra lefagyott az adóhivatal oldala Nem kell büntetéstől tarta­niuk azoknak, akik az adóhi­vatal elektronikus rendsze­rének elmúlt napokban ta­pasztalt sorozatos lefagyása miatt képtelenek voltak idő­ben eleget tenni az adózási kötelezettségeiknek. Pozsony. Az elmúlt években - leggyakrabban az adózási csúcsidő­­szakokban - rendszeresen gondok akadtak az adóhivatalok elektro­nikai rendszerével, és akik abban bíztak, hogy ez már a múlt, azok az elmúlt napokban hatalmasat csa­lódhattak. Az adóhivatal központi portálja (www.financnasprava.sk ) e hét elejétől átmenetileg többször is elérhetetlen volt. „Hétfőn és kedden is regisztráltuk a rövid ideig tartó kieséseket, amelyek mögött ezúttal nem hackerek állnak. A rendsze­rünk üzemeltetőjével már dolgozunk a probléma elhárításán” - mondta el lapunknak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvi­vője. Az adóhivatal elnézést kért az ügyfeleitől. „Senkinek sem kell tar­tania büntetéstől csak azért, mert az elmúlt napokban felmerült műszaki problémák miatt nem tudott eleget tenni a kötelességeinek” - ígéri Ry­banská. A hatályos szabályok szerint, ha az adózó az adóhivatal részéről felmerült akadályok miatt nem volt képes idő­ben eljuttatni például az adóbevallá­sát a hivatal elektronikus rendszerébe, akkor nem kell büntetésre számítania, ha ezt pótolja az akadály elhárulását követő első munkanapon. Rybanská szerint az esetleges bizonytalanságok esetén érdemes felvenni a kapcsolatot az adóhivatallal. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8371 KB Lengyel zloty 4,5751 Cseh korona 24,500 Magyar forint 359,44 Horvát kuna 7,5295 gj Román lej 4,9448 Japán jen 128,49 gg Svájci frank 1,0364 Kanadai dollár 1,4247 Q USA-dollár 1,1268 Privatbank« 1,16-1,10 25,12-23,89 Postabank 1,16-1,10 25,48-23,52 375,24-346,38 Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 25,12-23,73 377,14-344,65 Tatra banka 1,17-1,09 25,36-23,64 378,23-342,21 0SOB 1,16-1,10 25,16-23,91 Általános Hitalbank 1,17-1,09 25,34-23,77 377,09-344,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom