Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-26 / 20. szám
www.ujszo.coml 2022. január 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A háború ára Putyin többet kockáztat, mint amennyit egy konfliktussal nyerhet X. Annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, közgazdász szemmel nem sok racionalitása van. A geopolitikai történéséket azonban szemmel láthatólag nem mi, közgazdászok befolyásoljuk, ugyanis keleti határainkon túl szinte már vágni lehet a levegőben a feszültséget. Oroszország és a nyugati partnerek közötti tárgyalások nem hoztak eredményt, és az orosz hadsereg csapatmozgásai egyre aggasztóbbak. Csak találgatni lehet, hogy mi Vlagyimir Putyin végső stratégiai célja, mert egy nagyszabású ukrajnai fegyveres konfliktussal Oroszország többet kockáztatna, mint amennyit nyerhet. Az orosz elnököt valószínűleg az bátorítja, hogy Oroszország gazdasága az energiahordozók exportjának köszönhetően stabil helyzetben van, és a Krím félsziget annektálása utáni gazdasági szankciókat is nagyobb gondok nélkül átvészelte. Az orosz gazdaság alapjában véve a kőolaj és a földgáz exportjából él, és ennek köszönhetően hatalmas pénzügyi tartalékokat generál. Az orosz devizatartalék szintje 600 milliárd dollár körül mozog, ennél magasabb tartaléka most csak Kínának, Japánnak és Svájcnak van. Ehhez még hozzászámolhatjuk az orosz állami befektetési alap további 200 milliárd dollárját, ami szintén a Kreml rendelkezésére áll. Putyin döntéseiben valószínűleg ez nagy szerepet játszik: a felhalmozott dollármilliárdoknak köszönhetően egy ideig újabb amerikai és európai szankciókkal is dacolni tud. Az orosz elnök pozícióját erősíti, hogy országa a világ energiahordozó piacának egyik meghatározója. Oroszország a legnagyobb földgázexportőr, és a kőolajexportban is a legnagyobbak közé tartozik. Az iparágat érintő szankciók ezért alapjaiban rengetnék meg világpiacot: a kőolaj és a földgáz ára rekordmagasságba szökne. A legnagyobb gondban az EU lenne, hiszen tagállamai a földgáz körülbelül 40 százalékát Oroszországból szerzik be. Ezt a mennyiséget más forrásokból jelenleg nem lehetne zökkenőmentesen pótolni, ami rövid távon földgázhiányhoz és az energiaárak további növekedéséhez vezetne. Az amerikai kormány ugyan már tárgyalt Katarral az európai partnerek kisegítéséről, de a cseppfolyós földgáz kínálata globális szinten korlátozott. Idővel azonban Oroszország is megszenvedné egy ukrán katonai kaland gazdasági következményeit. Olcsó háború nem létezik, és a kieső exportbevételek pénzügyi nyomás alá helyeznék az orosz kormányt. Emellett nem lehet lebecsülni az USA és az EU egyesített gazdasági erejét: koordinált gazdasági szankciókkal nagy gondokat tudnának okozni az orosz gazdaságnak. Ilyen lehetne az elektrotechnikai berendezések vagy az autóalkatrészek megcélzása, amelyekkel meg lehet bénítani az orosz autóipart. Külön fejezet lenne Oroszország kitiltása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, mert ez megnehezítené az orosz pénzügyi intézetek nemzetközi tranzakcióit. Végső lehetőségként szóba jöhetnek az orosz bankokra és más pénzügyi szereplőkre kivetett egyéni szankciók is, ez jelentősen korlátozná a tevékenységüket. Ám örök probléma a szankciókkal, hogy a negatív gazdasági hatások a kivető országokra is visszaütnek. Az oroszok elleni szankcióknál ez főleg Európát érintené, ezért sem meglepő, hogy nem mindegyik EU-tagország híve az erélyesebb fellépésnek. Ha azonban az orosz csapatok átlépnék az ukrán határt, már nem lesz visszaút, a gazdasági szankciók kivetése elkerülhetetlenné válik. Bármi is Putyin végső stratégiai célja, egy fegyveres konfliktus negatív gazdasági hatásait mindannyian megéreznénk. DUDÁS TAMÁS AOTWHA Putyin és a szankciók (Kortha) Bekapcsolva maradt Biden mikrofonja Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kárt Peter Doocytól, a Fox News csatorna tudósítójától, mert egy sajtótájékoztató végén a bekapcsolva maradt mikrofonba azt mondta, a „k...a anyját, de hülye!". Biden kormányzati tisztségviselőkkel találkozott a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államokat sújtó magas inflációval kapcsolatos megoldásokról beszéljenek. Újságírók is jelen voltak a teremben, és többen kérdéseket kiabáltak az elnök felé a megbeszélés végén. Az elnök távozása közben a republikánus párti Fox News tudósítója, Peter Doocy azt kérdezte tőle, hogy az infláció politikai teher lesz-e a novemberi időközi választáson, mire az elnök - aki láthatóan nem tudta, hogy mikrofonja még be van kapcsolva - azt mondta: „Nagy előny a magas infláció. A k...a anyját, de hülye!”. Biden később felhívta Doocyt és bocsánatot kért, ezt Doocy is megerősítette. „Azt mondta, személyesen semmi bajom nincs veled” - közölte az újságíró. Az eset után Biden számos bírálatot kapott a republikánusoktól. Charlie Kirk konzervatív kommentátor Twitter-üzenetben azt írta: „emlékszem azokra az időkre, amikor Trump valami hasonlót csinált, akkor egy hétig ez uralta a hírfolyamot”. Mások azonban védelmükbe vették az elnököt. Tommy Vietor politikai kommentátor azt írta a Twitteren: „Mielőtt végtelen zsolozsmázásba és a kulturált hangvételhez történő visszatérés fontosságának hangsúlyozásába kezdenénk, nem lehetne, hogy őszintén elismerjük, hogy itt mindenki nyert? Biden kiereszthette a gőzt. A demokraták jót nevettek. Doocy végtelen hosszúságú élő adásban játszhatja el az áldozat szerepét. Nevessetek egyet, aztán haladjunk tovább!”. (mu, úsz) A pityergés határán JUHÁSZ KATALIN Megannyi ünnepi beszédet hallgattam végig a kultúra fontosságáról eddigi életem során, toporogva, dideregve esőben, szélben, ásítozva jól fűtött kultúrházak nézőterein, dühöngve a klisék, a semmitmondó panelek, a felesleges pátosz miatt. Most azonban csoda történt. Pedig nem így indult a dolog, nem készültem semmiféle csoda befogadására. Egy érdekesnek ígérkező, irodalmi témájú dokumentumfilm bemutatójára érkeztem múlt csütörtökön a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumába, természetesen a magyar kultúra napja alkalmából. Rühellem a mesterségesen kreált ünnepeket, amikor olyasmit éljenzünk, aminek egész éven át természetesnek kellene lennie. Ugyanakkor megértem, hogy ma már csak hatalmas felkiáltójelekkel érhető el a nagyközönség ingerküszöbe. Mostanában ritkán bújok ki az odúmból, mert nem szeretném letesztelni, hogy valóban enyhe tünetekkel jár-e az omikron variáns. Idén ez volt a második ilyen jellegű kimerészkedésem. (Pár nappal korábban a moziban egy ponton szerettem volna megmozdítani az egeret, hogy alul a csíkon láthassam, mennyi van még hátra a filmből). Szóval a magyar kultúra napja. Kölcsey január 22-én fejezte be a Himnuszt, ezt a dátumot írta a kézirat végére. De mivel csak 1989 óta ünnep ez a nap, eddig nem igazán vettem komolyan. Pusztító hófúvásban közelítettem meg a Duna-parti épületet az Sznf híd alól. A máskor tízperces sétát húsz perc alatt abszolváltam, nagyjából úgy, ahogy a Delta főcímében meneteltek a sarkkutatók. A zord időjárás miatt azt hittem, több nézője nem is lesz a filmnek. Ám a terem szépen megtelt. Sok rég nem látott maszkos ismerőssel találkoztam, jó volt félig látni az arcukat. Csak a filmre voltam kíváncsi, az ünnepi beszédekre egyáltalán nem, mert tudtam, mit fogok hallani, és nagyjából be is jöttek a számításaim. Leszámítva azt a tényt, hogy majdnem elsírtam magam. A múzeum igazgatónője és a Liszt Intézet igazgatója (Jarábik Gabriella és Venyercsan Pál) ugyanis arról beszéltek, milyen nehéz helyzetbe került a kulturális élet az utóbbi két évben, mennyire nehéz rendezvényeket szervezni, de elsősorban az ilyen alkalmak tartják össze nemzetünket. Mekkora ordas klisék ezek! És mégis mennyire igazak! Egy pszichológus nyilván úgy magyarázná meghatódásomat, hogy a szavak új értelmet kaptak a pandémia alatt, és erre reagáltam, mert hónapokon át nélkülözni kényszerültem a Covid előtti természetes közegemet. A kulturális rendezvények ugyanis olyanok nekem, mint a csokifüggőnek a csoki, a búvárnak a tenger. Az utóbbi hónapokban több zenész ismerősöm kezdte eladogatni a hangszereit, felszerelését a neten. Néhányukat felhívtam, hogy mi történt, mire ők: tudod, kell a pénz, és már amúgy is futárként/sofőrként/ ügyfélszolgálatosként/raktárosként dolgozom. Ugyanez történik a festőkkel, színészekkel, filmesekkel, táncosokkal. Sokan feladták a művészi pályát a biztosabb kenyérkereset érdekében. Most még alig tudatosítjuk, mekkora veszteség ez a hazai magyar közösség számára. Mert kulturális igényeink különböztetnek meg minket az állatoktól, és magyar nyelven hozzáférhető művészet által tudjuk megélni nemzetiségünket egy idegen nyelvű közegben. A magyar kultúra napján, illetve az azt megelőző és követő napokban sok rendezvény zajlott országszerte, különböző színvonalon, de egyazon célból. Azért, hogy még legalább egyszer összejöhessen a helyi magyar közösség, mielőtt ismét be kell zárni mindent a vírus miatt. És hogy ne feledjük, mennyire fontos a művészet és az anyanyelv, ezekben a nehéz időkben is... FIGYELŐ Mondjon le a lemondott pápa Egy német feminista mozgalom felszólította Joseph Ratzinger nyugalomba vonult pápát, hogy ne használja a XVI. Benedek nevet és mondjon le a pápai jelvények használatáról, mivel bizonyítottan személyesen ő tussolt el legalább négy gyerekmolesztálási ügyet. A Mária 2.0 mozgalom szerint egyenesen arcátlanság volt, ahogy Ratzinger még német érsekként együttérzés és részvét helyett elutasítóan viszonyult a pedofil ügyek kivizsgálásához, és az áldozatok helyett az egyházat védte. Egy friss németországi vizsgálat kiderítette, hogy 1945 és 2019 között 497 gyerekeket molesztáltak a német katolikus egyházban, csak a München-Freisingi főegyházmegyében, négy esetben maga Ratzinger érsek utasította el a panaszokat. 1977 és 1982 között volt a terület érseke. Az 1600 oldalasjelentés ismertetésére meghívták a jelenlegi érseket, Reinhard Marxot is, de nem jelent meg. A vizsgálatot a Westpfahl Spilker Wastl ügyvédi iroda végezte. 497 áldozatról és 235 elkövetőről tudni. A molesztáltak nagy része fiú, 60 százalékuk 8 és 14 év közötti volt. 42 molesztált még él, az ügyeket a müncheni ügyészség vizsgálja. (TASR, Telex) Már tesztelik az omikron oltást A Pfizer/BioNTech bejelentette, hogy megkezdte az omikron változatra kifejlesztett oltás klinikai tesztelését. A kész vakcinát az 55 év alatti korosztályoknak szánják. „Proaktívan teszteljük és saját felelősségünkre elkezdtük gyártani az omikron elleni védőoltást, hátha szükség lesz rá, de természetesen megvárjuk a tesztek eredményét, és közben folytatjuk a szokásos egyeztetési-jóváhagyási eljárást” - közölte a cég szóvivője. (MTI)
