Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-26 / 20. szám
www.ujszo.coml 2022. január 26. KÖZÉLET 3 Ismét az unió legkorruptabb országai közt BUGÁRANNA Pozsony. Szlovákia 2021-ben javított ugyan a korrupcióellenes harc terén, de továbbra is az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk - derül ki a Transparency International (TI) friss elemzéséből, mely a legátfogóbb korrupciós felmérés a világon. A korrupcióellenes szervezet 1995 óta rendszeresen közzéteszi a jelentést, melyben azt vizsgálják, miként változik a helyzet az ún. magas korrupció (hivatali hatáskörrel való viszszaélés, pályázatok tisztasága, a kormány korrupcióellenes intézkedései) terén az egyes országokban. Az Eurobarometer néven ismert közvélemény-kutatásokkal ellentétben ez az értékelés azt tükrözi, a menedzserek, befektetők, hazai, valamint külföldi szakértők hogy ítélik meg a korrupció szintjét. Az adatokat közel 10 évre visszamenőleg lehet összehasonlítani. A kedden közzétett Korrupcióérzékelési Indexben (Corruption Perceptions Index, CPI) 180 országot rangsoroltak. Az index 0-tól 100-ig terjedő táblázatban tünteti fel a vizsgált országokat, a pontszám fordítottan arányos a korrupció mértékével - minél korruptabb helyről van szó, annál kevesebb pontot osztottak ki a berlini központ elemzői. Óvatos optimizmus "Szlovákiában javult ugyan a korrupció megítélése a közszférában, de túl nagy örömre ezúttal sincs ok, hiszen világviszonylatban az 56. helyet foglaltuk el, az uniós országok közül pedig mindössze 5-öt (Görögországot, Horvátországot, Romániát, Magyarországot és Bulgáriát) sikerült leelőzni. Az 56. helyezés nem egy előkelő pozíció, de az előző évi eredményhez képest némi előrelépés - a korábbi 49 pontot sikerült 52-re emelni, ami azt jelenti, néggyel jobb besorolást kaptunk, az uniós országok közül pedig magunk mögé utasítottuk Görögországot is. Az eddigi maximális pontszámúnk 51 volt, amit utoljára 2016- ban értünk el. Michal Pisko, a pozsonyi szervezet igazgatója úgy véli, a javulás már a jelenlegi kormány, illetve intézmények számlájára írható, a 2020-as elemzés ugyanis még a Peter Pellegrini vezette kabinet munkásságát tükrözte. „A szlovákiai javulás mindenekelőtt a rendőrség és az ügyészség fokozott erőfeszítésében mutatkozik meg a korrupció felderítése és a büntetése terén” - mondta, majd hozzátette, 2021-ben is folytatódott a korrupciós ügyek kivizsgálása. Eljárás zajlik az eddig befolyásos emberek ellen, akik közel álltak a hatalomhoz, s védelmet élveztek a hivatalos szervekkel szemben. Példaként említi Jozef Brhel és Miroslav Vyboh oligarchákat, valamint Peter Kazimir egykori pénzügyminisztert és a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi elnökét. „Az első esetek már a bíróság elé kerültek, egyelőre nem jogerősen, de hivatali jogkörrel való visszaélésért és kenőpénz elfogadásáért elítélték Dusán Kovácik egykori speciális ügyészt” - folytatta. Pisko szerint ezt alátámasztja a bűnügyi statisztika is, mely szerint az ügyészség soha nem volt ilyen aktív a korrupciós ügyek terén - most először fordult elő, hogy több mint 250 személy ellen kezdeményeztek eljárást. A 252 személy közül 136-an bíróság elé is álltak, valamint nőtt azok száma, akik vallomást tettek és vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Míg 2020-ban 34 ilyen eset volt, addig 2021-ben már 84-en döntöttek a megállapodás mellett. Hiányosságok A pozsonyi iroda vezetője úgy véli, a kormányváltás óta ritkábban merül fel a korrupció gyanúja. „Bizonyos fejlődés a korrupcióellenes intézkedések bevezetésénél is látszik, bár ebben a tekintetben a kormánynak mindössze az ígéretei töredékét sikerült teljesítenie” - véli Pisko. Kiemelte az új intézmények létrehozását, melyek a korrupció jellegű bűncselekmények bejelentőinek védelmét szorgalmazzák, valamint az információhoz való jog megsértésével kapcsolatos eljárásokat felügyelik. Több fontos intézmény élére transzparens és nyitott pályázat keretén belül választottak vezetőt, ami az eddigi politikai jelölésekhez képest minőségi javulást jelent. Pisko szerint a kormány nem ért el rendszerszintű változást, s az elmúlt évben is több problematikus politikai jelölést, valamint elfuserált pályázati folyamatot láttunk. Döcögve indult a bírósági térkép, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) igazgatóválasztásának politikamentesítése, valamint a köztisztviselők érdekkonfliktusaival, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos problémák orvoslása. Hangsúlyozta, a konkrét reformok továbbra is hiányoznak a vagyon eredetének igazolását, valamint a lobbizás szabályozását illetően. Úgy véli, a következő időszakban a korrupciós ügyek feltárása mellett kiváltképp fontos lesz, hogy a koalíció közös nevezőre jut-e a meghatározó reformok kérdésében. Utolsók közt Az enyhe javulás ellenére még mindig le vagyunk maradva az uniós átlagtól (64 pont), a 28 tagállam közül hátulról a hatodik helyen végzett Szlovákia. Az összefoglaló készítői szerint azonban figyelemre méltó, hogy a szomszédos országokhoz képest nálunk javuló tendencia mutatkozik. A szakértők szerint azonban a fejlődés kulcsa a fenntartható rendszer kialakítása, amihez elengedhetetlen, hogy a kormány garantálja a bíróságok, illetve a rendőrség független és színvonalas működését. Pisko emlékeztetett, a Matovic-kormány korábban azt ígérte, hogy a hivatali ideje alatt 20 hellyel szeretne előrelépni a listán. A visegrádi országok közül Lengyelország kapta a legjobb értékelést (56), Csehország mindössze kétpontos lemaradással a 49. helyen végzett, ami azt jelenti, 2 ponttal és 7 helyezéssel maradtunk le tőlük. Magyar mélyrepülés A felmérés szerzői megállapították, a koronavírus-járvány második évében világszerte stagnált a korrupcióellenes harc. Az országok kétharmada a lehetséges pontszám felét sem érte el, miközben a globális átlagérték a tavalyihoz hasonlóan 43 pont. Mindemellett 27 ország a valaha produkált legrosszabb eredményét zsebelte be - köztük Magyarország is, mely az EU-s országok rangsorában az utolsó előtti helyre zuhant. A 43 pont az unió második legkorruptabb országa címre volt elég. Az elemzésben azt írják, Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentősen romlott a helyzet, a 2012-es adatokhoz viszonyítva 12 helyet esett vissza. Az összefoglalóban figyelmeztetnek, a stagnálás és visszaesés a nyugati államokat is érinti. Magyarország esetében kiemelték a szólásszabadság korlátozását, illetve azt, hogy a Fidesz visszaélt a járványhelyzettel, és hatalmának megszilárdítására törekedett. „A helyreállítási támogatások juttatása nem transzparens módon történt, miközben a kormányközeli - vállalkozások és települések profitáltak leginkább” - áll a nyilvánosságra hozott anyagban. A globális listát Dánia, Finnország és Új-Zéland vezeti, de az első tízben van például Norvégia, Svédország, Svájc, Hollandia, Luxemburg és Németország. A világ legkorruptabb országa Dél-Szudán (11 pont). Az évközi eredményt tekintve Fehéroroszország szerepelt a legrosszabbul, 6 pontot esett vissza. A TI megállapította, a koronavírus-járványt több kormány a saját hatalmának megerősítésére, valamint az emberi jogok korlátozására használta. Aggasztónak találják, hogy a 10 évvel ezelőtti méréshez képest az országok 86%-ában romlott vagy stagnált a korrupció. KORRUPCIÓÉRZÉKELÉSI INDEX 2021 Európai Unió 64/100 átlagpontszám UNIÓS TAGORSZÁGOK A KORRUPCIÓS LISTÁN Helyezés Ország Pontszám 1. Dánia 88 1. Finnország 88 4. Svédország 85 8. Hollandia 82 9. Luxemburg 81 10. Németország 80 13. Észtország 74 13. Írország 74 13. Ausztria 74 18. Belgium 73 22. Franciaország 71 32. Portugália 62 34. Litvánia 61 34. Spanyolország 61 36. Lettország 59 41. Szlovénia 42. Olaszország 56 42. Lengyelország 56 49. Csehország 54 49. Málta 54 52. Ciprus 53 56. Szlovákia 52 58. Görögország 49 63. Horvátország 47 66. Románia 45 73. Magyarország 43 78. Bulgária 42 Forrás: TIS Caputová: Össze kell adni az első és a második nemzetiséget CZÍMER GÁBOR Zuzana Éaputová köztársasági elnök szerint összeadva kell értelmezni a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó, első és második kérdésére érkező válaszokat az egyes kisebbségek létszámának megállapításakor. Pozsony. Az államfő egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a magukat az első vagy második lehetőségnél egy adott nemzetiséghez tartozónak vallók számát összeadva kell értelmezni. A közösségi oldalán azt írja, a Szlovák Statisztikai Hivatal a módszertanában azonos értékűnek tekintette a két kategóriát. , Annak érdekében, hogy eloszlassuk az ezzel kapcsolatos félelmeket, úgy gondolom, a kisebbségek képviselőivel való kommunikáció során a lehető legrövidebb időn belül meg kell határozni a vonatkozó jogi normák egységes értelmezését is” - tette hozzá Caputová. A népszámlálás adatai közvetlenül a kisebbséginyelv-használati törvényben szerepelnek. Eszerint azon a településen lehet a hivatalban egy adott nemzetiség nyelvét használni, ahol az adott kisebbség legalább a lakosság 15 százalékát alkotja. Közvetve azonban más jogi normákban is felhasználják a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait. Az államfő a bejegyzésében arról is ír, a népszámlálás igazolta, a nemzetiségi kisebbségek Szlovákia lakosságának jelentős részét alkotják. „Több mint 300 ezer lakos pedig élt azzal a lehetőséggel, hogy két nemzetiséghez tartozónak vallja magát” - mutatott rá Caputová. Az államfő kijelentésére reagálva Gyimesi György parlamenti képviselő arról beszélt, sajnálja, hogy Caputová akkor nem nyilatkozott az ügyben, amikor a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bekerült a népszámlálás kérdőívébe. Szerinte már a kérdéssor összeállításakor rögzíteni kellett volna, hogy miként értelmezzék a két kérdésre érkező válaszokat. „Viszont osztom a véleményét, miszerint az első és a második nemzetiséget össze kell adni” - tette hozzá. Gyimesi is arra emlékeztetett, a nemzetiségre vonatkozó kategóriának jelenleg nincs meg a rögzített értelmezése. Rámutatott, ha ezt máshogy nem lehet megoldani, akkor ennek érdekében törvényt kell módosítani az ügyben. Úgy látja, nagy valószínűség szerint az utóbbi eset áll fenn. „Ebben az esetben állok elébe, hogy ezt benyújtsam” - jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy a koalíción belül miként állnak ehhez az egyes szereplők, úgy nyilatkozott, nincsenek konkrét információi, erről még nem tárgyaltak. Ugyanakkor azt várja el a kettős nemzetiség mellett érvelő képviselőktől, hogy az összegzéses értelmezést is támogatni fogják. A képviselő szerint ha azonban mégsem ez az értelmezés jutna érvényre, akkor az elsősorban a romák és ruszinok nyelvhasználati jogait korlátozná. A mostani népszámlálás nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél ugyanis kevesebben vallották magukat ezen közösséghez tartozónak, mint ahányan romának vagy ruszinnak vallották magukat a korábbi felmérések egyetlen ilyen kérdésénél. A Szövetség részéről a párt Országos Tanácsának elnöke, Sólymos László a közösségi oldalán úgy reagált az államfő kijelentésére, örül annak, hogy a köztársasági elnök úgy látja a helyzetet, mint ők. A népszámlálás szerint 422 065 személy vallotta magát magyarnak a felmérés nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél. A második kérdésnél további 34 089 személy nyilatkozott úgy, hogy a magyar nemzetiséghez is tartozik. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
