Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-05 / 3. szám

4 RÉGIÓ 2022. január 5. | www.ujszo.com Visszatért a vidra a pozsonyi patakba A csallóközi vizekben is elterjedt a vidra, de mivel éjszakai állat, nehéz megfigyelni (TASR-feivétei) KISS BARTALOS ÉVA Néhány napja derült ki, hogy újra vidra jelent meg a főváro­si Vödric (Vydrica) patakban, a Pozsonyi Városi Erdők mun­katársai figyelték meg a vízi emlős jelenlétére utaló nyo­mokat. A fővárosi megfigye­lés azonban nem egyedülálló, a zoolégus szerint a Csalló­közben is élnek vidrák. POZSONY Az év végén találtak a vidra jelen­létére utaló nyomokat az erdőpark egyik halastavának partján. Michal Noga, a Pozsonyi Városi Erdők munkatársa a TASR hírügynökség­nek elmondta, hogy az elmúlt évti­zedekben szinte kiűzték a vidrákat a Kis-Kárpátok környékén lévő élő­helyeikről. A kilencvenes években azonban újra megjelentek az állatok az Erdőháton és a Csallóközben is, Pozsonyt azonban mindeddig elke­rülték. „Az elmúlt években intenzí­ven kutattunk a vidrák után a Po­zsonyi Városi Erdőkben, de hiába, egészen a múlt év utolsó napjaiig” — mondta Noga. Az év végén eledel­maradékot és specifikus, halszagot árasztó ürüléket találtak, ez igazol­ja a vidra jelenlétét. A szakemberek fotócsapdákkal próbálják azonosíta­ni az állatot, és bíznak abban, hogy sikerül majd csendes helyre lelnie az erdőben, amely minden évszak­ban sok látogatót vonz. Noga reméli, hogy újra a pozsonyi erdők állandó lakói közt tarthatják majd számon a vidrákat. Jozef Lengyel zoológus, a Szlo­vák Állami Természetvédelem Du-Az erdőpark halastavánál találtak vid­rára utaló nyomokat (TASR felvétel) nai Ligeterdők Tájvédelmi Körze­tének munkatársa lapunknak el­mondta, hogy a Csallóközben nem számítanak ritkaságnak a vidrák. „Régen is jelen voltak ezek az álla­tok a régióban. Sokáig lőtték vagy csapdába ejtették őket, mivel ez már tiltott, újra elszaporodtak. Je­lenleg szinte mindenhol megtalálha­tók a Csallóközben, halastavakban, kanálisokban, folyókban élnek” - mondta Jozef Lengyel. Az enyhe téli időjárásnak is köszönhető a magas egyedszám. A vidra éjszakai állat, ezért egy-egy séta során hiába ke­resnék a természetjárók az áramvo­nalas testű állatokat. A zoológustól megtudtuk, hogy legkönnyebben a halszagú ürüléket látva bizonyosod­hatunk meg arról, hogy vidrák élnek a vízben. vataSőin Péter A valamivel kevesebb mint 1000 fős Duna menti falu ta­vaszra tervezi megnyitni az új bölcsődét. A helyi munkale­hetőségek mellett a termé­szeti értékek is Nagykeszi hírnevét gyarapítják. NAGYKESZI Annak ellenére, hogy a koronaví­rus jelen volt, 2021 nem sikerült rosz­­szul Nagykeszin. Csóka Lajos (Szö­vetség) polgármester gyors ütemben el is sorolja, mi alapján gondolja ezt. Ugyan sokat csúszott a gondozói szolgálat újraszervezése, december eleje óta már négy alkalmazott járja a települést, hogy fejenként két-há­­rom rászorulóval foglalkozzon. Még 2020-ban nem várt mértékben fel­pörgött a családi házak építése, így emiatt idén bővítették a vízvezeték­hálózatot. További térfigyelő kame­rákat is kihelyeztek, Eklipusztán (Okánikovo) pedig a hirdetőrendszer cseréjét végezték el. A magyarorszá­gi Ete testvértelepüléssel közösen le­folytatott Interreg-pályázat eredmé­nyeképpen kültéri, multifunkciós edzőpark jött létre a községházával szemközt. Bővítésre szorul a község terü­letén található szeméttelep is, most épül a negyedik kazetta - ugyanak­kor a fejlesztés nagy adminisztratív terhet jelent, s ma már nem számít olcsóbb megoldásnak a korábbi elő­nyös konstrukció, vagyis az, hogy a telepet 20 éve 12 önkormányzat ösz­­szefogásából hozták létre. Az oktatásügy sikerei „A legnagyobb feladat, amibe most belefogtunk, az az új, 12 fős bölcsőde megépítése, amely közel 260 ezer euróba kerül. Most van folyamatban a bútorzat megvételé­re vonatkozó közbeszerzés. Abban bízunk, hogy márciusban el fog­juk tudni indítani az intézményt” - mondja az önkormányzat vezetője, majd hozzáteszi, Nyitra megye köz­vetítésével EU-s forrásból kaptak pénzt az építkezésre és felszerelés­re. A tervek szerint a környékbeli fal­vak kisgyermekei is ide fognak járni: Az óvodával az infrastruktúra te­rén minden rendben van, hiszen há­rom éve, magyarországi támogatás­ból tudták felújítani, ráadásul teljes kapacitással működnek. Az alapisko­la helyzete azonban már nem problé­mamentes. „Annak ellenére, hogy az óvoda tele van, az iskola már nincs. 7-8 diákkal működik az alsó tago­zat, összevont osztályokkal. Tartjuk, foggal-körömmel, mivel ha egyszer hagyjuk, hogy megszűnjön, akkor az többet már nem lesz” - mondja Csóka Lajos, aki azt sem titkolja, hogy mindez jelentős pluszköltséget jelent a falunak. Úgy érzi, a szülők egy csoportját nem igazán tudják meggyőzni arról, hogy Nagykeszi is megfelelő hely az iskoláztatásra. Van munkalehetőség A Kiskeszi nevű falurészben mű­ködő, nagy villanymotorokhoz réz­huzalokat gyártó spanyol cég 100 főt alkalmaz. Értelemszerűen ők számi-Nem hagyják az oktatásügyet Nagykeszin Három természetvédelmi területtel is büszkélkedhet Nagykeszi, ahol szívesen látják a kirándulókat (A szerző felvételei) tanak a legnagyobb vállalatnak, ám ezzel még nem ér véget a felsorolás, hiszen a rendszerváltást követően megmaradt a termelőszövetkezet is, amely ma is korszerű körülmények között működik, illetve az említett szeméttelep is több embert alkal­maz. A falu északi részén a belügy­minisztérium egykori raktárjait adja bérbe az önkormányzat, itt jelenleg 20 bérlő található, s egyfajta „mini” ipari parkként működtetik a telepet. Meg kell még említeni a dán tulaj­donosok által fenntartott sertésfar­mot is, amely szintén a község ka­taszterében működik. Összességében elmondható, hogy az, aki műszaki szakmával rendelkezik, viszonylag könnyen találhat munkát a község­ben. Aki viszont ingázik, annak Ko­márom az elsődleges célpontja, ám ahogy máshol is az Alsó-Csallóköz­­ben, úgy Nagykesziről is sokan vál­lalnak munkát Dunaszerdahely vagy Győr környékén. A turisztikai potenciál Laikusként az ember azt gondol­ná, hogy ha adott a Duna közelsé­ge, akkor csak az önkormányzaton vagy a magán- és civil szférán múlik, mennyire használható ki turisztikai szempontból ez az adottság. Nagyke­szi példája azért beszédes, mert azon tapasztalható, hogy néha túl nagyok az objektív akadályok. „A Duna sajnos csak annyira tudott segíte­ni, hogy erre halad át az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal. Viszont pont a mi partszakaszunk közvetlen köze­lében húzódik a hajóút, úgyhogy a fürdőzés, a csónakázás feltételei nem adottak” - árulja el Csóka Lajos. A meder adottságai a szomszédos Kolozsnémán vagy Csallóközara­­nyoson már nem ennyire korlátozot­tak, de ez Nagykeszi számára nem sok vigaszt jelent. Mindenesetre - amennyire lehet - próbálkoznak a helyi természeti és kulturális értékek népszerűsíté­sével is. Többek között emiatt jött létre pár évvel ezelőtt a református templom mögött található kilátóto­rony, amelynek tetején információs táblákról nyerhetünk összképet a ter­mészeti világról. Három természet­­védelmi területtel is büszkélkedhet Nagykeszi, ezek a „Dunai nádasok”, a „Dérhídjai szikes”, illetve a „Du­­na-ártér”. A nádas területen például egy egészen ritkának számító kis­­emlős, az északi pocok tanyázik. Ha­bár egy időben szerettek volna tanös­vényt is létrehozni ezen a területen, a terv végül a természetvédelmi szak­emberek miatt ez idáig nem tudott megvalósulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom