Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-24 / 18. szám
8 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2022. január 24. | www.ujszo.com Te kit választanál? MOLNÁR IVÁN A orosz-ukrán konfl iktus egyre riasztóbb fej leményeit és ^ y~W az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodá/..M M sunkat övező hisztériát figyelve időnként meg kell csíp- JL Ykt M J nem magam, hogy nem álmodom-e. Úgy tűnik, Szlovákia lakosságának egy része még mindig képtelen elfogadni az 1989-es rendszerváltást. E sorok írója ahhoz a generációhoz tartozik, amely megtapasztalhatta az előző rendszer, az orosz katonai megszállással fűszerezett kommunista diktatúra „áldásait”, épp ezért őszintén örült annak, amikor 1991-ben az országot elhagyta a Csehszlovákiát hosszú ideig megszállás alatt tartó orosz hadsereg több mint 73 ezer katonája. 2004-ben aztán beléptünk az Európai Unióba, és ugyanabban az évben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO is felvett minket a tagországai közé, így joggal bizakodhattunk abban, hogy Szlovákia nyugati orientációja már nem lesz vita tárgya. Több mint 32 évvel a rendszerváltást követően azonban újra válaszút elé érkeztünk. Aki figyelemmel követi az orosz-ukrán konfliktus fejleményeit, az tudhatja, hogy már korántsem csupán Ukrajna jövője a tét. Az oroszok Washingtonnak átnyújtott követelései között szerepel az is, hogy a NATO vonuljon vissza a volt szocialista országokból. Vlagyimir Putyin orosz elnök a volt szovjet érdekszférát szeretné visszaépíteni, és ha sikerrel jár, régiónk országainak a sorsáról újra Moszkvában döntenek majd, amit a legnagyobb ellenségeinknek sem kívánhatunk. Mindezt figyelembe véve azt gondolhatnánk, hogy felháborodott emberek tízezrei vonulnak Moszkva pozsonyi nagykövetsége elé, hogy az orosz gyarmatosítási tervek ellen tüntessenek. Nos, tüntetés valóban volt, azonban nem az orosz, hanem az amerikai nagykövetség előtt. Ezen a tüntetők azt rótták fel az amerikaiaknak, hogy - a rendkívül lanyhán reagáló nagyobb uniós tagországokkal szemben - veszik a bátorságot, és megpróbálnak az orosz agresszióval szemben hatékony védőernyőt vonni a NÄTO keleti szárnyának tagországai fölé. Igen, ennek része az Amerikai Egyesült Államok és Szlovákia közötti, az elmúlt napokban hatalmas belpolitikai vihart kavaró védelmi együttműködési megállapodás is, hiszen, akár tetszik nekünk, akár nem, pillanatnyilag az Egyesült Államok az egyedüli olyan NATO-tagország, amelynek a hadserege elrettentő erővel bír Putyin orosz birodalmi törekvéseivel szemben. George Friedman magyar származású amerikai geostratéga már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia lehet az egyik leggyengébb láncszem az oroszokkal vívott harcban, a ruszofília itt ugyanis a történelmi hagyományok szerves részét képezi, így az orosz propaganda termékeny talajra hull. A szlovák szélsőjobboldali pártok mellett az orosz érdekek legnagyobb élharcosa ma a Smer elnöke, Robert Fico, aki korábban azzal büszkélkedett, hogy észre sem vette az 1989-es rendszerváltást. Tőle mást így nem is várhatunk. Az igazán megdöbbentő azonban az, hogy ma már az amerikaiak pozitív szerepét és Szlovákia nyugati orientációját elismerő politikusok, közöttük Zuzana Caputová államfő is kínos magyarázkodásba kezdett a védelmi megállapodással kapcsolatban, olyan értelmező nyilatkozattal bővítve ki azt, amely „az amerikai hadsereg szlovákiai jelenlétével kapcsolatos aggályokat” próbálja meg eloszlatni. Mi van? Nyakunkon az oroszok, és mi a régiónkat az oroszoktól megvédeni akaró amerikai hadseregtől rettegünk? El kellene végre döntenünk, hogy mit szeretnénk. Ha az Egyesült Államok kivonulna Európából, a helyét pillanatok alatt az oroszok vennék át, amit egyszer már átéltünk, és talán sokak nevében mondhatom, hogy nem szeretnénk megismételni. FIGYELŐ Csak kampányhoz nem kell oltás Franciaországban csak az áprilisi elnökválasztást megelőző kampány nagygyűlésein nem kérhetik el az oltottsági igazolást, szinte mindenhol máshol fel kell mutatni. A politikai rendezvényeken az indoklás szerint azért nem kérhető el az oltási igazolás, mert „a törvény nem határozza meg eléggé, hogy milyen járvány szintnél alkalmazandó”. Egyébként mától kötelező bemutatni az igazolást az 50 főnél több embert fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon. Aki nincs háromszor beoltva, az nem jut be, illetve nem utazik. Negatív teszt nem elég a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket. A törvény július végéig írja elő az oltottsági igazolás használatát, elképzelhető a határidő előre hozása, de ennek feltételei nincsenek pontosítva. A felmérések szerint a franciák 62 százaléka támogatja az oltottsági igazolás bevezetését, de 71 százalékuk azt szeretné, ha az automatikusan megszűnne a járványhelyzet javulásával. (MTI) Pfizer: Jobb lenne az évenkénti oltás Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója azt mondta, hogy a járvány elleni küzdelemben az éves vakcina előnyösebb lenne a gyakoribb emlékeztető oltásoknál. Sok kormány ugyanis a megbetegedések számának növekedése miatt lerövidítette az oltások közötti időt. „Ez nem lesz jó forgatókönyv. Amit remélek, hogy lesz olyan vakcina, amit évente egyszer kell beadatni. Évente egyszer könnyebb meggyőzni az embereket, hogy oltassák be magukat” - mondta Bourla. (hvg, Reuters) Biden egy éve A demokrácia mint a társadalom szakítópróbája BRAUNSTEINER ÁRON Joe Biden beiktatása után feltettem a kérdést, sikerülhet-e az új elnöknek a nemzet egyesítése, amit beiktatási beszédében meghirdetett. A válasz egy év után: nem. Biden az utóbbi hónapokban nemhogy az országban, a saját pártjában sem tudott egységet teremteni. Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor akadályozta meg az elnök eddigi legnagyobb törvényjavaslatát, a Build Back Better (Építsük vissza jobban) tervet, amely az elképzelés szerint például a családok helyzetén javítana, illetve segítene megoldani az infrastrukturális problémákat és az inflációval járó nehézségeket. Egy évvel a beiktatása után az amerikai elnökök közül csak Donald Trump népszerűségi mutatója volt alacsonyabb, és az övé se sokkal. Biden népszerűsége az augusztusi afganisztáni kivonulás óta 50 százalék alatt van, és egyre csökken. Kamala Harris alelnök még kevésbé népszerű. A 79 éves elnök, akit Sleepy Joe-nak, azaz Álmos Joe-nak csúfolnak, ritkán nyilatkozik a sajtónak, és ezzel is azt a benyomást kelti, hogy nem ért el semmit. Pártolói is belátják, hogy még akkor sem hatékony a kommunikációs stratégiája, amikor egy-egy törvényjavaslatot sikerül elfogadtatnia, mert a választók nem is tudnak róla. Én is meglepődve láttam, hogy Biden több elnöki rendeletet hozott az első évben, mint Trump. Nem sok ideje van Bidennek, hogy tegyen valamit a helyzet javításáért, hiszen novemberben új kongresszusi választások jönnek. Mostani imázsával a demokraták szinte biztos elveszítik a kongresszus irányítását, és ezzel azt, hogy a hátralevő két év alatt bármit is elérjenek. De ne csak Bident hibáztassuk a megosztottságért. Nehéz elképzelni, hogy ennyi idő alatt bárki más jobban egyesíteni tudná azt az országot, ahol a politikai polarizáció a 2000-es évek óta egyre gyorsabban növekszik. Trump elnöksége végén még sok demokrata politikus, köztük Kamala Harris is megkérdőjelezte az oltásokat, mondván: nem bízna a „Trump-oltásban”. Most teljesen más a véleményük, pedig ugyanarról az oltásról van szó. A társadalom szétszakadása nemcsak az Egyesült Államokban megkerülhetetlen téma, hanem a nyugati világban általában. Tökéletes példa erre a jelenlegi ukrán ügy. Biden ugyan úgy véli, hogy „keserves árat” fizetne Oroszország, ha bevonulna Ukrajnába, de a NATO-országok megosztottságát is megemlítette, pedig ebben a kérdésben a Nyugat egységét kellene felmutatni. Ám nehéz az egységes koordináció, amikor a Nyugat összes országában hasonló törésvonalak láthatók. Éppen ez az, amit Kína és Oroszország kihasznál, amikor a demokratikus rendszer gyengeségeiről beszél. Hogyan lehetne egységes irány, ha a társadalom minden kérdésben kétfelé húz? Nem hiszem, hogy sokan vannak, akik örülnének egy kínai rendszernek, amelyben az egyéni szabadságjogok elnyomása az ára az egységes, erős állam létrehozásának. így aztán az a nagy kérdés, sikerül-e élnünk a demokráciával, anélkül, hogy szétszakítanánk a társadalmunkat, vagy visszatérünk az autokráciához. Nincs az az elnök, aki helyettünk tudna egyesíteni bennünket. Az a diktátorok módszere. (Kotrha) Ünnepel a szesztestvériség „Ha sikerülne hivatalosan bejegyeztetni az egyházunkat, az ötödik legnagyobb felekezet lennénk Szlovákiában" - hirdeti honlapján a Szesztestvérek gyülekezete (Svedkovia liehovovi) a népszámlálási eredményét ünnepelve. A 2021-es népszámlálás múlt héten ismertetett adatai szerint 14 207- en válaszolták a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre, hogy a szeszközösség tagjai. A szesztestvériség hozzáteszi, hogy ha sikerülne 50 ezer támogató aláírást összegyűjtenie, hivatalosan is bejegyeztethetné magát, és 5,5 millió euró állami támogatás járna neki évente. Azt is leszögezi azonban, hogy a pénzt nem alkoholra fordítaná, hanem a „kulturális élet támogatására, mert az illeti”. Az állam évente összesen 52 millió euró támogatást folyósít a 18 elismert vallási felekezetnek. A szesztestvériségen kívül több mókaszekta és heccfelekezet is működik az országban, a népszámláláson 1389-en a jediizmus hívének vallották magukat, ők a Jedi Lovagok Rendjébe tömörülnek, továbbá hivatalosan 590 tagot számlál a pastafariánusok, vagyis a tésztafalók társasága. Emellett nőtt az országban a vallás nélküliek aránya, a 2011-es 13,4 százalékról 23,8 százalékra, ez 1,3 millió ember, és a második legnépesebb csoport a katolikus hívek után (55 százalék). (úsz)
