Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-24 / 18. szám

www.ujszo.coml 2022. január 24. RÉGIÓ 3 Díjazták a segítőkészséget BUCHLOVICS PÉTER Jelképes, ezer eurós csek­ket adományozott a Smurfit Kappa Obaly papírgyár a párkányi rendelőintézet­ben működő nagy kapacitá­sú oltépont dolgozóinak. PÁRKÁNY „Megilletődve és szívesen fogad­tuk ezt a baráti gesztust, ezt a kétség­kívül jóleső figyelmességet. Annál is inkább, mert az oltóközpontban dol­gozó munkatársak a hétvégéiket is feláldozva, az egészségüket kockáz­tatva tesznek azért, hogy Párkány­ban és a körzetben minél több ember kaphassa meg a Covid elleni védőol­tásokat. Az adományból ötven darab 20 eurós vásárlási utalványt osztunk szét az oltóközpont személyzetének. Apró gesztus, de óriási emberi és er­kölcsi értéke van. Főleg most, jár­vány idején, amikor a szolidaritás, a megbecsülés és a dolgozók mellet­ti kiállás kincsnek számít” - mond­ta Czékus András, a Nyitra megye alá tartozó Párkányi Rendelőintézet igazgatója. Július Mázán, a papírgyár képvi­selője az Új Szónak úgy reagált, szí­vesen és örömmel adományoztak, an­nál is inkább, mert a gyár alkalma­zottainak egészségi állapota is fontos számukra. „Kétszáz dolgozónk van, nekünk sem mindegy, hogy a jár­vány idején hányán fertőződnek meg, kényszerülnek karanténba, mindez Smurfit SMURFIT KAPPA OBALY Sí URC DARU JE POUKLINIKE S1URO NÁKUPNÉ POUKtóKY (50 P0UKÁ20K PO 20 C) 1000 € .RC RERSONÁi. VFXKOKAPACITNÉHO OÍKOVACIEHO CENTRA V STUROVE Július Mázán és Czékus András a jelképes csekkel (A szerző felvétele) a termelés folytonossága és bizton­sága, valamint a teljesítmény szem­pontjából is komoly tényező. Ezért döntöttünk úgy, hogy - ha csak jel­képesen is - megjutalmazzuk az ol­tóközpont munkatársait, mert ők te­szik lehetővé, hogy az emberek itt, Párkányban is beoltathassák magu­kat. Nem beszélve arról, hogy ilyen válságos időkben az egészségügyi dolgozók mindenképp támogatást érdemelnek, mert nekünk tesznek jót a védőoltásokkal, ez elismerésre méltó hozzáállás” - fejtette ki a cso­magolóanyagokat, dobozokat gyártó üzem képviselője. A Smurfit Kappa Obaly Párkányban az egyik legna­gyobb munkaadó, a cégen belül rend­szeresen tesztelik a termelésben dol­gozókat és az irodai munkatársakat. RÖVIDEN Madáretetők a légi kastélyparkban Lég. A község munkatársai által kihelyezett etetőket az alapiskolás diákok töltötték fel, az ő felada­tuk lesz gondoskodni arról, hogy mindig legyen eleség a madarak­nak a község közepén. Télen nehezebben találnak élel­met a madarak, ezért is hasznos, ha segítjük a táplálásukat, például madáretetők és itatok kihelyezé­sével. Hasonlóan gondolkodott Szitási Ferenc, Lég polgármes­tere is, aki a helyi alapiskolák diákjait hívta segítségül. „Fontos, hogy a gyerekek kimozduljanak a friss levegőre, és a madarakra is gondolunk” - mondta Szitási Ferenc, hozzátéve, hogy elő­ször helyeztek ki madáretetőket a gyerekekkel a helyi parkba. Az etetők feltöltése is a diákok feladata lesz, a magyar és a szlovák alapiskola diákjai hetente felváltva gondoskodnak majd arról, hogy mindig legyen elég mag a kihelyezett 14 etetőben. Csiba Lídia, a Benyovszky Rudolf Alapiskola igazgatója elmondta, szívesen csatlakoztak a polgármester kezdeményezésé­hez, Zuzana Pálmayová, a szlo­vák alapiskola igazgatója pedig megjegyezte, hogy a gyerekek is örültek a lehetőségnek. „Bioló­giaórán beszélgettek már arról, hogy miért fontos télen etetni a madarakat, most ezt a gyakorlat­ban is kipróbálhatták” - jegyezte meg Csiba Lídia. Az első tartós fagyoktól azok megszűnéséig, vagyis december­től március elejéig tart az etetési időszak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület útmutatása szerint. Ebből az is kiderül, hogy elegendő fekete napraforgót kitenni a madaraknak, A diákok élvezték a feladatot, köny­­nyedén elérik majd a kihelyezett etetőket (A szerző felvétele) de gyümölcsöt és bogyókat és kevés állati zsiradékot is tehetünk az etetőbe. Etelmaradékot viszont semmiképp ne kínáljunk a tollas látogatóknak. Az etetés melleit az itatásról sem szabad megfeledkez­ni. „Több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonz­erőt”- írták a szakemberek, (béva) Vízivárból kastély, kastélyból nyugdíjasotthon SZÁSZI ZOLTÁN Azon kevés települések egyi­ke ez a városka, melynek több mint kilencszázhúsz éve kelet­kezett az első írásos említése! Besenyő törzsek határvidéke volt ez, egy 1102-ben már lé­tező falu, melynek lakói affé­le határvédő feladatot láttak itt el. A Duna és az abba, abból kikanyarodó mellékágak ho­mokbuckáin, folyóteraszain épült ki, fejlődik ma is. E^H333BH01 A városka északkeleti részén, az egykori Csiliz patak alkotta nagy ka­nyarulat feletti enyhe kiemelkedésen áll ma a hely egyik érdekes építészeti emléke, az Amadé-Üchtritz-kastély. Egy robusztus épület Ennek és építészeti elődjeinek tör­ténete rendkívül érdekes. Egy a szlo­vákiai várakat feldolgozó világhálós oldal szerint egykor fából ácsolt cö­löpvár állt a mai kastély helyén, saj­nos az erre utaló forrást nem adja meg a lap, így ez az állítás még régészeti feltárásos bizonyításra szorul. Ami tény, a stratégiai ponton lévő épület­­együttes - amely egy alaprajzában zárt négyszög alaprajzú, tekintélyes méretű kastélyt mutat jelenleg - ko­rábbi elődje a török hódítás Pozsonyt és Bécset fenyegető támadásai ellen épített, olasz bástyás vízivár lehetett. Ezt a vízivárat a 16. század vége fe­lé előbb reneszánsz, majd a török 18. századi végleges kiűzése után barokk stílusban kényelmes főúri lakká alakí­tották át. A reneszánsz stílus boltívei máig szépen fennmaradtak az egyik szárnyépület alsó szintjén. A barokk átépítés megközelítőleg az 1760-as A kastély bejárati frontja (Somogyi Tibor felvétele) Tájoló Bősre Dunaszerdahelyről az 507-es úton lehet eljut­ni, a kastély bejárati frontja a 41.894/17.82 GPS-koor­­dinátáknál található. években kezdődhetett el, ekkor a kas­tély már a feltörekvő, sok jeles csa­ládtagot felmutató várkonyi Amadé család birtokában volt. Bejárati front­ján tizenkét tengelyes az épület, két jól elkülönülő sarokbástyája ma is egyértelműen mutatja az egykori erő­dítettjelleget. Alaprajzában a délkeleti bástya pedig az olaszbástyás védel­mi mód szerinti építési formát. Bős kastélya kétemeletes és hátsó traktu­sa alatt részben alagsoros kialakítású épületegyüttes, melynek négyszögle­tes belső udvara is van. A barokk át­építésekor egy minden kényelmet biz­tosító, sok személyzetet megkívánó főúri lak és gazdasági központ volt. Ma nyugdíjasotthon, műszaki állaga kielégítő, a közeljövőben homlokzati felújítása kívánatos lenne. Azok a híres Amadék A család jeles férfiúit felsorolva Mi­hály, Pozsony megyei alispán volt ko­rának egyik ismert alakja. A család irodalmi vénával megáldott, hiszen Amadé Antal ismert nemesi költő, fia, Amadé László szintén költő lett. László pedig nem más, mint elsőfokú unokatestvére a bősi kastélyt átépítő Amadé-leszármazottnak, Tádénak. A kastélyt barokkizáló gróf Ama­dé Tádé, latinosán Tadeus volt, aki a korszak viszonyaihoz képest ugyan­csak szép kort megélt. Tádé Győrben született 1724. október 29-én, elhunyt 1807. június 5-én, Nyékvárkonyban, 82 éves korában! Császári és kirá­lyi kamarási rangot viselt, a grófi cí­met 1782-ben nyerte el a családnak II. József császár és királytól. A mű­vészi tehetség örököse az ő unokája, II. Amadé Tádé, császári titkos ta­nácsos, udvari zenegróf, zongoramű­vész és zeneszerző volt. Ővele végül 1845-ben fiúágon kihalt az Amadé család, de az ősi család neve mégis fennmaradt. II. Tádé Dominika ne­vű unokahúga vitte ezt tovább, aki 1810-ban született, és bizonyos bá­ró Üchtritz Emilhez ment feleségül. A porosz nemesi családból származó férj az Amadé nevet visszaemelte a családnévbe. Báró Üchtritz-Amadé Emil egyéb­ként az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc egyik s talán egyetlen porosz származású honvéd ezrede­se volt, akinek a szabadságharc után emigrációba kellett vonulnia, majd 1852-ben elvált Dominikától. A bősi kastély fiára, ifjabb Üchtritz-Ama­dé Emilre szállt, aki 1903-ban grófi címet kapott a királytól. Amikor ő és családja éltek ebben a kastélyban, a 20. század elején, akkor még ha­talmas angolpark is tartozott az épü­lethez, ennek ma is jól felismerhe­tő nyomai vannak, a Borovszky-féle 1908-as megyemonográfia még er­ről írt. Kalandos a kastély története, regényesek néhai lakói. Mai lakói a környékbeliek, olyan idős emberek, akiknek valóban szép és békés kör­nyezetet nyújt a bősi Amadé-kastély a nyugdíjas éveikre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom