Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-22 / 17. szám
www.ujszo.com | 2022. január 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szövettan A három platform külön buborékot fúj, rivalizál és elhatárolódik Lassan négy hónap telt el azóta, hogy a Magyar Közösség Pártja, az Összefogás és a Híd egyesülésével megalakult a Szövetség. Az új párt keletkezését a mérsékelt optimizmus helyett a gyanakvás, a bizalmatlanság szele lengte be, a kezdeti tipegést sűrű botladozás kísérte, a háromlábú csimota öngáncsolva próbált araszolva haladni, úgy, hogy a legvaskosabb láb az amputáló fűrésszel hadonászott. A Szövetség, amely deklaráltan azért jött létre, hogy a szlovákiai magyarokat összekapcsolja és viszszavezesse a parlamentbe, eddig ezen az úton kudarcokat tud felmutatni. Nem kell, hogy ez szükségszerűen így maradjon, de ha nem történik változás a cselekvésben és a kommunikációban, akkor a legkitartóbb szavazók hite is szertefoszlik. Az egyes platformok - egyeztetés nélkül - olyan témákkal állnak elő, amelyekkel az „elődpártok” szavazóinak egy csoportját szólítják meg, ugyanakkor szövetségi szinten nem integrálnak, hanem polarizálnak, ezzel lehetetlen helyzetbe hozzák a szövetségeseket. Technikai értelemben nem segít a helyzeten, hogy a közösségi médiában zajlik a kommunikáció. A közösségi média pedig egy olyan toxikus terep, amely a polarizálásra, az üzenetek kioltására nagyon alkalmas. Egészségtelen mértékben csavarodtunk rá a közösségi oldalakra, a lájkbajnokságok leváltották a komolyabb eszmecseréket. A három szövetségi platform külön buborékot fújt a Facebookon, ezek egymással ritkán érintkeznek, helyenként rivalizálnak vagy elhatárolódnak egymástól - a Szövetség oldalának van messze a legkevesebb követője, mintha nem is építenék ezt az oldalt. A partizánkodó platformok érzékelik, hogy a párt vezetése nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, és lubickolnak ebben a kicsikart mozgástérben. Szimpatikus is lehetne ez a szabadság és minimális befolyás valakinek, ha nem egy pártról lenne szó, mert itt bizony erősebb irányításra, kézre van szükség. A Szövetség eddigi működésére egy másik aggasztó jelenség is hosszú árnyékot vet, ez pedig az, hogy egy köldöknéző szlovákiai magyar világba süppedt, ahol egyelőre a köldököt keresi. Minimális kapcsolat van a szlovákiai pártokkal, szervezetekkel, intézményekkel. A szlovák törvényhozásba igyekvő magyar pártnak szlovák kapcsolatokat is kellene építenie, mert egy áporodott, pállott szlovákiai magyar rezervátum istápolása senkinek sem érdeke. A Szövetség egyelőre nem előre megy. Bill Gates sokkal súlyosabb világjárványokra figyelmeztet Bill Gates felszólította a világ kormányait, hogy több milliárd dollárral járuljanak hozzá a következő globális fertőzésre történő felkészüléshez. A jótékonysági tevékenységéről is ismert Microsoft-alapító milliárdos hangsúlyozta, hogy bár a koronavírus omikron és delta variánsai a valaha látott leggyorsabban fertőző vírusok közé tartoznak, fel kell készülni ezeknél is gyorsabban terjedő, halálosabb kórokozókra. Gates azt hangsúlyozta: az egyetlen mód, hogy a világ megszabaduljon a Covid-19- től az, ha sikerül a világon mindenütt kiirtani. Ennek érdekében alapítványa újabb 150 millió dollárt adományoz a járványügyi felkészülést támogató CEPI-nek. A CEPI (Koalíció a Járványügyi Innovatív Felkészülésért) egy Oslóban létrehozott alapítvány, amelyet a Bili és Melinda Gates Alapítvány az indiai kormánnyal közösen hívott életre. A Financial Times című brit lap emlékeztetett rá, hogy Gates és a brit Wellcome Trust korábban már 300 millió dollárt adományozott az innovatív járványügyi felkészülést támogató szervezetnek, amely a COVAX-programot is segítette, hogy oltóanyagot juttassanak az alacsony és közepes jövedelmű országoknak. A CEPI jelenleg 3,5 milliárd dollárt igyekszik összegyűjteni abból a célból, hogy 100 napra csökkentse azt az időt, amely alatt új védőoltást tudnak kifejleszteni egy újabb járvány esetére. „Amikor arról beszélünk, hogy milliárdokat kell költeni ahhoz, hogy több ezer milliárd dolláros gazdasági károkat kerülhessünk el és életeket menthessünk meg, akkor ez elég jó életbiztosítási befektetésnek tűnik” - fogalmazott Gates. Hozzátette, hogy a jövőbeli járványokra való innovatív felkészülés hasznos lehet olyan egészségügyi problémák kezelésekor is, mint a HIV- vírus elleni védőoltás, vagy a tuberkulózis (tbc) és a malária elleni hatékonyabb vakcina kifejlesztése. (MTI) Megszámoltattunk I LAMPLZSUZSANNA Eljött a nagy nap. Megtudtuk, hányán vagyunk. Most már lehet gondolkodni. Értelmezni. A lakosság 94,6 százaléka válaszolt az első nemzetiségre vonatkozó kérdésre, 5,4 százaléka nem. Ez a 2011-es, úgynevezett ismeretlenek 7 százalékos arányához képest mindenképpen pozitív fejlemény, de nem akkora mértékű, ami igazolná némelyek meggyőződését, hogy a második nemzetiség kérdésének beiktatásával lényegesen csökkenni fog a nemzetiségüket bevallani nem akarók aránya. Még mindig csaknem 295 ezren vannak, ami ugyan 88 ezerrel kevesebb, mint tíz éve, de még ez is elég nagy szám ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajta, vajon kikből, milyen nemzetiségűekből áll össze ez a csoport. Hiszen attól, hogy nem vallották be, a döntő többségüknek biztosan van nemzeti kötődése. A kérdés minket, magyarokat is érdekelhet és érdekelni is fog, bár el kell mondani, hogy a korábbi ismeretlenek nagy részét sem a magyarok alkották. Ami a lélekszámúnkat illeti, aki megszámláltatta magát, tudja, hogy két kérdés volt. Ahogy fentebb említettem, a nemzetiséget firtató első kérdésre 5 153 712 ember válaszolt (94,6 százalék), a második ugyanerre vonatkozó kérdésre 306 200 (5,6 százalék). Első nemzetiségének 422 100 ember vallotta a magyart, második nemzetiségének pedig 34 100, vagyis a második nemzetiséget is megadok 11,1 százaléka. Tudjuk, hogy voltak viták a második kérdés bevezetése körül. Magam is nem egyszer megpedzettem, hogy mi lesz majd ezzel a két csoporttal. S ez a kérdés továbbra is fennáll, hiszen a sajtótájékoztatón a Statisztikai Hivatal dolgozói is elmondták, hogy ők csak szállítják az adatokat, de értelmezni mások fogják. Én például úgy értelmezem, hogy a kettőt összeadom. Egész egyszerűen azért, mert ha valaki fontosnak tartotta akár a második helyen kinyilvánítani a magyar nemzetiséget, akkor ő magyar is. S azt számtalan kutatás bizonyítja, rengetegszer írtam erről, hogy az emberek különbözőképpen magyarok. A magyar identitásnak több típusa van, és ettől függetlenül ameddig valaki magyar nemzetiségűnek vallja magát, nem lehet őt nem magyarnak nyilvánítani, még akkor sem, ha a magyar identitása a magyar nemzetiség deklarálásán kívül csak érzésekben nyilvánul meg, tettekben viszont a szlovák identitás felé közelít, annak erősödését támogatja. Az én olvasatomban tehát jelenleg 456 200 magyar van. Hozzátenném azonban, hogy elsődlegesen nem az én, vagy más társadalomtudósok értelmezése számít, mert ez nincs befolyással a politikai-társadalmi gyakorlatra. Elsődlegesen az fog számítani, hogy mit kezdenek majd ezzel az elsődleges és másodlagos nemzetiséggel azok a politikusok, akiknek értelmezése és ezen alapuló döntése meghatározza az egész nemzeti közösség jelenét és jövőjét. Mert lehet, hogy nem sok ez a 34 100 ember - ez is lehet nézőpont kérdése -, az összes magyarnak „csak” 7,47 százaléka, de amikor anyanyelvi jogokról, kulturális támogatásról és hasonlókról van szó, azért minden egyes magyar számít. Végképp nem mindegy hát, hogy a döntéshozók mit vesznek alapul. FIGYELŐ Sokkal több az ateista A Prometheus Polgári Társulás a népszámlálás felekezeti hovatartozásról szóló adatai kapcsán rámutat, hogy már a második legnagyobb csoportot alkotják az országban azok, akik egyik egyházhoz sem tartoznak. A Prometheus a világi humanisták civil szervezete, és felhívta az állam képviselőinek figyelmét, hogy a továbbiakban ne ignorálják az ateistákat, tartsák tiszteletben a nézeteiket, mert a társadalom jelentős részét alkotják. Az Ethos Polgári Társulás, amelynek jelszavai az etika, a tolerancia, a humanizmus és a szekularizmus (az állam és az egyház szétválasztása) szintén arra mutatott rá, hogy a legnagyobb mértékben a felekezeten kívüliek száma nőtt. A népszámlálás során a lakosság 55,8 százaléka vallotta magát római katolikusnak (3,04 millió fő), ugyanakkor a második legnagyobb csoport a vallási hovatartozás nélküli közel 1,3 millió ember, a lakosság 23,8 százaléka. Az Ethos szerint ezek a számok sem tükrözik a valóságot és rámutat arra, hogy a népszámlálási kampány során a római katolikus egyház tagjai arról győzködték az embereket, hogy akit megkereszteltek, az vallja magát katolikusnak, jóllehet, soha nem jár templomba. A sorban az evangélikus egyház következik 5,3 százalékkal (287 ezer ember), majd a görögkatolikus 4 százalékkal (218 ezer fő). Református vallásának a lakosság 1,6 százaléka vallja magát, a többi felekezethez tartozók száma nem éri el az 1 százalékot. A Hospodárske noviny rámutat, hogy bár 10 év alatt 62 százalékról 55,8-ra csökkent a magukat katolikusnak vallók száma, az egyházat nem fenyegeti, hogy csökken az államtól kapott támogatása, amely évi 34,75 millió euró. Ez azt jelenti, hogy kevesebb hívő után relatíve több pénzt kap: eddig egy hívő után 10 eurót, ezentúl már 15-öt. A lap szerint egyik felekezet állami támogatása sem csökken, ez a helyzet csak akkor állna elő, ha az előző népszámláláshoz képest 10 százalékkal csökkenne a hívei száma. Az állam évente 52 millió euró támogatást folyósít a 18 elismert vallási felekezetnek. (úsz, tasr, hn)
