Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-21 / 16. szám

www.ujszo.coml 2022. január 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mi lesz az omikron után? Furcsa, de a legfertőzőbb variáns hoz észszerűbb intézkedéseket SZABÓ -V* Laci Bár az omikron miatt az esetszámok Európa nagy részén rekordokat dön­tenek - csak Franciaor­szágban már a 400 ezret is megha­ladta a kiszűrt betegek napi száma szerencsére már egyetlen országban sincs napirenden a határok lezárása, az utazások leállítása. Ugyanakkor a beutazási feltételek és más előírások is szigorodnak, mind több helyen kö­vetelik meg a harmadik oltást - sőt, már van ország, ahova e nélkül be se lehet lépni. A legszigorúbb és a leglazább ha­tárrendszerre szomszédos országok­ban is van példa: Ausztria rendkívül komolyan veszi az oltások ellenőr­zését, míg Magyarország lazán keze­li - bárki beutazhat, oltott, oltatlan, szinte csak a tömegközlekedésen és a zárt térben kötelező maszkhaszná­lat az egyetlen előírás. Bár több ho­tel, fürdő már csak beoltott vendége­ket fogad. Amikor 2021 nyarán kiadták az uniós Covid-passt, azaz az újkori uta­zási útlevelek még sokkal lazábbra tervezték a rendszert, az akkori el­képzelés szerint mindenki utazhatott — legalábbis az unión belül —, aki már kapott legalább egy oltást, vagy volt friss negatív tesztje. Az akkori opti­mista elképzeléseket felülírta a delta és az omikron, ma néhány kivételtől eltekintve szinte csak a teljesen beol­­tottaknak szabad az utazás, és min­den, amire egy turistának szüksége van - szállás, fürdőzés, éttermek stb. Emellett a turisták másik rémál­ma, a karanténszabályok is enyhül­nek, több helyen a kontaktusszemély megússza a „szobafogságot” (ha háromszor van oltva), és a karantén ideje 5-7 napra csökkent. Ez jó irány, hogy újra visszatérjen a régi életünk, szabadságunk. Furcsa, hogy pont a leginkább fer­tőző, legnagyobb esetszámot okozó variáns kényszeríti ki a kormányok­ból az észszerűbb intézkedéseket - amikor már nem a mindent és min­denáron be- és lezárni a fö szempont, hanem egy olyan, optimista forga­tókönyvek szerint átmeneti állapot, amikor már részben visszakapjuk a szabadságunkat. Persze, nem jófej­­ségből teszik ezt, hanem dupla kény­szerből - az egyik, hogy már min­denki érzi, az emberek belefáradtak a sok korlátozásba, a másik, hogy ha minden a járvány elején bevezetett szabályok szerint lenne, akkor szinte biztosan leállna a gazdaság, üresek maradnának az üzletek, nem lenne üzemanyag - hiszen megszakadná­nak a szállítási láncok, mindenki ka­ranténba kerülne, vagy azért, mert fertőzött, vagy azért, mert közvetlen kontaktusszemély. Nemcsak az utazásban, hanem a mindennapi életben is elhozhatja az omikron azt, amire a járvány kezdete óta várunk, hogy egy olyan betegség­gé szelídüljön, mint az influenza, és ha valaki megfertőződik, akkor pár napig otthon marad, de nem ránt ma­gával senkit, nem terheli az egész­ségügyet Hogy ez így lehet, azt éppen a tu­rizmusban történt változások mutat­ják - már nincs szó határzárról, már mindenki elfogadta, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal, így, ha fokozatosan visszakapjuk a sza­badságunkat -, igaz, ezt az „ajándé­kot” még egy ideig csak a beoltottak élvezhetik. Az omikron hullám le­csengése, a nyári járványcsend után pedig elérhetjük, hogy az esetleges őszi esetszám-növekedés sem vál­toztat a trenden. Ideje lenne! Zűrzavarral tetézik a bajt SZILVÁSSY JÓZSEF Még egy hónap sem telt el az új esztendőből, de a par­lamenti képviselők többsége és Ján Mikas országos tiszti főorvos döntései máris ismét alaposan felhergel­ték a közvéleményt. Először a szakemberek, majd a médiumok verték félre a harangot, ébresztőt fújtak a vízkeresztig általában odahaza szunnyadozó szlo­vákiai polgároknak. Arra figyelmeztettek, hogy a parlament utolsó tavalyi ülésén előzetes szakmai egyeztetés nélkül olyan törvénymó­dosítást fogadtak el, amely alapján február végétől a körzeti orvosok már nem írhatják fel pácienseiknek a szakorvosok által hosszabb idő­re javallott gyógyszereket. Erre kora tavasztól csak az utóbbiak len­nének jogosultak. A módosítás kezdeményezői azzal érveltek, hogy a körzeti orvosok munkaidejét lefoglalja a sok beteg. Mintha az emlí­tett kollégáiknak kevesebben lennének... Főleg az idősebbek háborogtak az átgondolatlan módosítás mi­att, hiszen ők járnak gyakrabban orvoshoz. Eddig elegendő volt bi­zonyos időközönként elmenni a körzeti orvoshoz, vagy telefonon megbeszélni, hogy fogyóban a gyógyszer, és a következő szakorvosi felülvizsgálatig írja fel a szükséges adagot. Nemsokára a többféle be­tegségben szenvedők ugyanezzel a kéréssel csak az illetékes szakor­vosokhoz fordulhatnának. Vagyis az eddigi gyakorlathoz képest több helyre kellene elmenniük, esetleg jóval többször telefonálgatni. A nagy felzúdulás miatt berezeltek a változtatások kezdeménye­zői. Nyilván emiatt Marek Krajéí volt egészségügyi miniszter a mi­nap pókerarccal jelentette be a parlament üléstermében, hogy min­den marad a régiben. Majd február végén kiderül, hogy valóban így lesz-e - tehetjük hozzá, nem alaptalanul. Hiszen ez a kabinet és más intézmények nem arról híresek, hogy szakmailag megalapozott dön­téseket hoznak és nem kapkodnak. Ezt a szomorú tényt legutóbb Ján Mikas országos tiszti főorvos is igazolta. Bő egy héttel ezelőtt ugyanis a kormány a ránk zúduló omikron hullám enyhítése érdekében megváltoztatták az óvintéz­kedéseket, és ezeknek megfelelően igyekeztünk megszervezni min­dennapjainkat. A munkáltatók és a szolgáltatók is a nyilvánosság­ra hozott határozatokhoz igazodtak, ám néhány nap múlva Mikas újabb rendeletben szinte mindent érvénytelenített. A sok változtatás közül a legkirívóbb, hogy aki csak két oltást kapott a Covid ellen - vagyis nem teljesíti az újabban bevezetett OP+ feltételeit - több lé­tesítménybe nem léphet be. Ugyanakkor szerdától már azok is mehetnek bármilyen üzlet­be, bevásárlóközpontba, akik egyszer sincsenek beoltva. Továb­bá a kormány 180 napról 90-re tervezte csökkenteni azt a hatá­ridőt, amelyben a fertőzésen átesők némi kedvezményeket kapnak. A tiszti főorvos azonban a rendeletében ezt az indokolt szigorítást egyszerűen eltörölte. Csak ő tudja, miért, mert hivatalosan még nem közölte. Arra már csak a legtöbben fásultan legyintenek, ha a kormányko­alíció újabb viszálykodásáról hall vagy olvas. Az ország közhangu­latát híven tükrözik azok a mértékadó felmérések, melyek szerint a megkérdezettek alig valamivel több mint fele tartja hiteles közéleti személyiségnek Zuzana Caputová államfőt. Igor Matoviő támoga­tottsága még a 10 százalékot sem éri el, de a többi kormánypárti po­litikus bizonyítványa sem sokkal jobb. Lényeges javulást egyelőre Eduard Heger sem képes elérni - talán nem is fog. Legalább annyit azonban joggal várunk el a kormánypártoktól, hogy ne csak a saját érdekeivel törődjenek, hanem végre a lakosság egészségével, mentális állapotával, az égető társadalmi gondokkal. Szlovákiában tavaly 73 201 személy hunyt el. Éves viszonylatban a legtöbben a második világháború óta. Ezt a tragikus adatot főleg az alattomos járvány okozta, de a számos átgondolatlan, majd gyak­ran visszavont intézkedések miatt a kormány és a tiszti főorvos sem menthető fel a felelősség alól. CIA: nem az oroszok műve a rejtélyes Havanna-szindróma Az amerikai Központi Hírszer­ző Ügynökség (CIA) elemzése szerint a Havanna-szindróma, amely mintegy kétszáz ame­rikai diplomatát, hírszerzőt és családtagjaikat sújtott, nem valamelyik ellenséges hatalom kitárté támadássorozatának következménye. Viszont körülbelül 20 esetben nem lehet kizárni idegen ország ártó szándékát sem, és különösen érvé­nyes ez a jelenség első észlelésének helyszínén, Havannában - közölte az amerikai média. Az NBC televízió hírműsorá­nak erről hat, neve elhallgatását ké­rő személy beszélt, a Politico című lap pedig három, szintén meg nem nevezett hírszerzési forrásra hivat­kozva számolt be a fejleményekről. A nyilatkozók elmondták, hogy a Havanna-szindrómás esetek közül a legtöbbnél nem ellenséges akció a magyarázat, de egy részük okát továbbra sem tudják megfejteni. Mindenesetre a nyilatkozók szerint a CIA megalapozatlannak ítélte azt, hogy a tüneteket Oroszország vagy valamely más hatalom okozza ame­rikai diplomatáknak azért, hogy árt­son nekik, vagy azért, hogy infor­mációkat gyűjtsön. Más eseteket vizsgáltak A nyilatkozók hozzátették: mély­ségesen csalódottak azok, akiknél jelentkeztek a tünetek, és most tájé­koztatták őket az új elemzés ered­ményéről. Közülük többen úgy vé­lik, ezek nem végleges eredmények, és a CIA nem konzultált más hivata­lokkal, a védelmi minisztériummal sem. A CIA magánakciója a jelen­tés - mondta az egyik érintett az NBC-nek. A nyilatkozók szerint más esete­ket is vizsgáltak a Havanna-szindró­más ügyek mellett. Ugyanis az ame­rikai kormányhivatalok arra kértek minden alkalmazottat, hogy jelent­se, ha megmagyarázhatatlan fejfá­jása van vagy szédül, így elkerülhe­tetlen, hogy a jelentett esetek közül soknak a leírása eltért az orvosok ál­tal diagnosztizált Havanna-szindró­mától, amely agykárosodást is oko­zott, pokoli fejfájás kíséri, és a beteg csikorgó zajokat hall. Tovább fő a fejük A Politico azt emelte ki, hogy a hírszerzési jelentés „nem végleges”, vagyis még nem lezárt vizsgálódás és elemzés eredménye. Hozzátette: a szélesebb körű hírszerzési közös­ségnek fenntartásai vannak a CIA megállapításaival kapcsolatban. William Burns, a CIA igazgató­ja is azt közölte, „néhány részered­ményt elértünk, még nem fejeztük be a munkát”. A Havanna-szindrómaként emle­getett betegség hirtelen fellépő szé­düléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel, illetve lelki beteg­ségekkel, szorongással és depresz­­szióval is járhat. A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az Egye­sült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazotta­­inál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén, Párizsban és Genfi­ben is észlelték. Mikrohullámú fegyver Az Egyesült Államok tudomá­nyos, mérnöki és orvosi akadémiá­jának korábbi jelentése szerint a di­agnosztizált idegrendszeri károsodás olyan, mint amilyent a mikrohullámú energia áramlása okoz. Az akadé­mia megjegyezte, hogy Oroszország régóta kísérletezik a mikrohullámú energiával, de Moszkva rendre cá­folta, hogy ő állna a Havanna-szind­rómás esetek mögött. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom