Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-19 / 14. szám
141 Felfedezés, ami átírhatja az űrutazós álmainkat ÖSSZEFOGLALÓ Kanadai kutatóknak sikerült közelebbjutniuk annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez. „Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt” - mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve, az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje. Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a | Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafont. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig ké- I pes az emberi szervezet az állandó i önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. A gravitációba való visszatérés után i sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arány; ban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma - : közölték. Trudel szerint az űrutazás miatti i vérszegénység hasonlít ahhoz, amit - többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt - a hónapokat inj tenzív ellátásban töltő páciensek él: nek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is aka- i dályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeik- i bői az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése : is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi i égitestekre. (MTI) Gyorsabban pusztulnak a vörösvérsejtjeink az űrben (Shutterstock) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. január 19. | www.ujszo.com A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözik az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ingerek az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak (Shutterstock) A kutyák felismerik a nyelvek közti különbséget ÖSSZEFOGLALÓ Az ELTE etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban azt találták, hogy a kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. A világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. Az eredményekről a kutatók a Neurolmage folyóiratban számoltak be. „Pár éve költöztem Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdjem meg a posztdoktori munkámat. A kutyám, Kun-kun is velem jött. Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam, vajon feltűnik-e neki, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott” — meséli Laura V. Cuaya, a cikk első szerzője. „Tudjuk, hogy az ember már csecsemőkorban meg tudja különböztetni egymástól az egyes nyelveket, de vajon képesek-e erre a kutyák is? - folytatja a kutató. - Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amelyben Kunkun és 17 másik kutya vett részt. A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy mozdulatlanul feküdjenek az MR-készülékben a vizsgálat alatt. Mindegyikük csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészieteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem beszéd között.” A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözik az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ingerek az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak. Arra viszont nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem beszéddel szemben. „A kutyaagy, hasonlóan az emberekéhez, képes elkülöníteni a beszédet a nem beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint az emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli” — magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője. A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. „Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” - folytatja Hernández-Pérez. „Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számontartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolásához további kísérletekre van szükség”- összegezte Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. A tanulmány a Neurolmage folyóiratban jelent meg. (ELTE) Első ízben fedeztek fel rögbilabda formájú bolygót Rögbilabda formájú bolygót fadezett fel a Herkules-csillagképben, mintegy 1800 fényévre a Naprendszertől egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygékat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítsógóvel. A WASP-103b elnevezésű, Naprendszeren kívüli bolygó nagyon közel van anyacsillagához, amelyet kevesebb mint egy nap alatt kerül meg, és az ezáltal keletkezett rendkívüli erős árapályhatás okozza szokatlan, szélsőségesen torz formáját - írják a tudósok az Astronomy & Astrophysics című szaklapban kedden publikált kutatásban. A portói, genfi és berni egyetem kutatói szerint ez az első eset, hogy ilyen deformációt állapítottak meg egy exobolygó esetében. A rögbilabda alakú bolygónak mindössze 22 óra kell ahhoz, hogy megkerülje a Napnál 200 fokkal forróbb csillagát, miközben a Föld 365 nap alatt teszi meg ugyanezt. A WASP-103b csaknem 50-szer közelebb van csillagához, mint a Föld a Naphoz, ami miatt szélsőséges emelkedéseket és süllyedéseket okoz a gravitációs erő. Az árapályhatás olyan erővel „rángatja” a bolygót, hogy az hasonlatossá vált egy rögbilabdához. A bolygó szokatlan formáját a Susana Barros portugál asztrofizi-AWASP-103b elnevezésű, Naprendszeren kívüli rögbilabda alakú bolygónak mindössze 22 óra kell ahhoz, hogy megkerülje a Napnál 200 fokkal forróbb csillagát, miközben a Föld 365 nap alatt teszi meg ugyanezt (Fotó: ESA) kus vezette kutatócsoport fedezte fel annak megfigyelésével, miként változik a csillag fénykibocsátása, ha elhalad előtte bolygója. A tudósok abból a feltevésből indultak ki, hogy más lesz az elhaladási görbe, ha a bolygó alakja nem focilabdáéra, hanem rögbilabdáéra hasonlít. A WASP-103b tömege másfélszer akkora lehet, mint a Jupiteré. A bolygó formájából a kutatók arra következtetnek, hogy szerkezete is hasonló a Jupiteréhez: szilárd magja van, amelyet folyékony réteg borít, ezt pedig gázréteg övezi. Pontosabb és biztosabb információt a felépítéséről a karácsonykor felbocsátott szuperteleszkóptól, a James Webbtől remélnek a tudósok.
