Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-19 / 14. szám

www.ujszo.coml 2022. január 19. KULTÚRA 111 Elképzelhető, hogy újraindul Elköszönt a Dunszt. Hat éven át hozott verseket, prózákat, kritikákat és beszélgetéseket a nívós hazai portál HAVRAN KATI Stílusosan búcsúztak szil­veszter éjjelén, versekkel. Az ünnep hevében azonban so­kan elsiklottunk a bejelen­tés felett. Aki nem olvasta figyelmesen a versekhez ve­zető bejegyzést a közösségi oldalon, csupén később ocsú­dott: megszűnt az egyik meg­határozó magyar, kortérs mű­vészetekkel foglalkozó hazai portél. A megszűnés kapcsán kérdeztük Beke Zsolt szer­kesztőt, irodalomtörténészt, a Dunszt kitalálóját. Egy ilyen portál működése nem csak a művészetekről szól, hanem rengeteg szervezési és adminiszt­rációs tevékenység áll mögötte. Feltételezem, amikor egy csapat úgy dönt, hogy vége, leginkább az ilyen nyűgök kerülnek előtér­be. A szomorkás tényállás ellené­re kezdjük azonban pozitív szel­lemben. 2016-ban indult a Dunszt, melyek a kellemes emlékek, me­lyek hozzá fűznek? Maga a szerkesztés, amit most már lassan húsz éve csinálok. Örömmel tölt el kitalálni egy projektet, egy témát, egy cikksorozatot. Legutóbb például egy interjúsorozatot készí­tettünk olyan személyekkel, akik hátrányos helyzetű emberekkel fog­lalkoznak, beleértve bármilyen hát­rányos helyzetet. Érintettük Románi­át, Szerbiát, Magyarországot és Szlo­vákiát. Másrészt nagyon szeretem a személyes kapcsolatokat, amelyek a Dunszthoz fűznek. Igaz, hogy főleg online valósulnak meg, de mivel szö­vegről beszélni mindig nagyon sze­mélyes dolog, sok jó beszélgetés és barátság következett az egészből. És büszke vagyok a szövegekre, ame­lyek nálunk jelentek meg, amiket az olvasóink szerettek, és nekem is na­gyon tetszettek. Azt is nagyon jó volt látni, ahogy emelkedett az olvasottság. Amikor valaki ilyesmit csinál, előbb-utóbb belebonyolódik a statisztikák figyelé­sébe. A mi olvasottságunk egy felfele tartó egyenest mutatott. Persze, ebbe mindig belejátszott a Facebook aktu­ális algoritmusváltása, ezekhez igye­keztünk alkalmazkodni. A legutóbbi ilyen váltás óta azonban stagnálás, sőt kis csökkenés állt be, és nem tudtunk rájönni, hogy hogyan lehetne ezt ke­zelni. Ugyanakkor a Google-ról ér-Beke Zsolt 2016 óta vezette a Dunsztot (Fotó: Somogyi Tibor) kező és a közvetlenül ránk kattintó olvasók száma továbbra is növekedett. Valószínű, hogy a közéleti magazinok könnyebben birkóztak meg az ilyen váltásokkal, azonban pont a hozzánk hasonló kulturális lapok, kisebb olva­sottságú médiumok azok, melyeknél ez hátránynak bizonyult. Kitartott az eredeti elképzelés, vagy formálódott az alapkoncep­ció útközben? Azt, hogy olyan lapot csináljunk, amit több országban olvasnak, olyan szerzőket válasszunk, akik ezt az ol­vasottságot biztosítani tudják, illetve hogy a témáinkon belül képviselve le­gyenek a szlovákiai magyar szerzők, végig tudtuk tartani. És azt a szemé­lyes elképzelésemet is, hogy mindig fiatal és nagyon kreatív szerkesztők segítettek. Ez nagyon sokat lendített a működésen. Később aztán bővültek az elkép­zelések. Egy időben angolra fordítot­tunk le cikkeket. Ez azért fontos, és i lenne fontos más lapoknál is, hogy ; az európai kulturális diskurzusba is be tudjunk kapcsolódni. Végül azért ; állítottuk le, mert nem volt rá pénz. Illetve annyi pénzünk volt, hogy dön­tenünk kellett, hogy a magyar részt ; fejlesszük jobban, vagy meghagyjuk az angolt. A magyar fejlesztés mellett : döntöttünk. Tavalyelőtt, 2020 őszének ; végén egy szlovák rovatot is indítot­­j tunk. Annak az lett volna a kifutása, hogy a meglevővel egyforma felüle­ten, ugyanazokkal a rovatokkal jelen­jünk meg szlovákul, a szlovák olvasók számára. Fejlesztésekről, tervekről me­sélsz. Elképzelhető, hogy újraindul valamikor a Dunszt? Ha igen, mi­lyen feltételek mellett tudod ezt el­képzelni? Ha a szerkesztőknek, az adminiszt­rációnak, a könyvelőnek, az auditor­­nak tudnánk megfelelő honoráriumot fizetni a munkájukért, akkor igen. Na­gyon szívesen dolgoznék egy szlo­­vák-magyar-angol portál működte­tésén, ami megfelelő anyagi keretek mellett tud működni. Úgy, hogy csak a szakmai, a szerkesztői munkára kelljen figyelni. Tehát a pályázati rendszerek működésképtelensége merítette ki a Dunsztot? Nem akarom, hogy ez panaszként hangozzon. Egy ilyen portál működ­tetése nagyon sok velejáró munkával jár és azzal, hogy magunknak kevés honorálást tudtunk biztosítani. Az ember más munkát kénytelen vállal­ni, bekerül egy mókuskerékbe, nincs szabadideje. Ebbe egy idő után köny­­nyen ki lehet égni. Mindez alapvetően egy nagyobb társadalmi probléma következmé­nye: az, hogy az emberek számára nem fontos a kultúra. Meghallják, hogy egy portál negyvenezer eurót kapott, és felháborodnak, hogy fú, az mennyi pénz. Miközben esetünkben ennek több mint fele a százhatvan szerző honoráriumára ment el. Az emberek nem értik, hogy a kultúra a társadalom működéséhez szükséges. Ez aztán a támogatói rendszerekben tükröződik vissza, például a KKA- ban (Kisebbségi Kulturális Alap). Tel­jesen nonszensz módon nem tudunk pénzt kérni működésre: projekteket lehet támogatni, de a hátteret, azt, hogy legyen könyvelőnk, egy audi­tor, akit bizonyos összeg fölött biz­tosítanunk kell, azt nem. Ezeket az összegeket az ember vagy összesze­di valahogy, vagy saját maga teszi a projektbe. Nyáron egy kellemetlen inter­­mezzónak voltunk tanúi: egy po­litikus igaztalan vádakkal illette a hazai magyar kultúra több alakját, köztük téged is. Gyimesi György rágalmai szerepet játszottak abban, hogy elfogyjon a Dunszt lendülete? Gyimesi megszólalása ebben nem játszott szerepet. Ez a folyamat már korábban elindult. Magad mögött hagytad, a Dunsztot nem érintette? A Dunsztból igyekeztem kizárni. Személyesen meg nyilván eltart egy ideig, míg az ember leküzd egy nyil­vánvaló hazugságot. Főleg annak, aki nincs ilyenre felkészülve. De azt hi­szem, megbirkóztunk vele mindany­­nyian, akik érintve voltunk. Szintén Gyimesinek köszönhető­en megvalósult egy, a Kisebbségi Kulturális Alapot érintő törvény­­módosítás. Mit gondolsz a szlováki­ai magyar kulturális élet jövőjének lehetőségeiről? Befolyásolta volna a Dunszt működését, ha folytattá­tok volna? Nagyon remélem, hogy Gyime­sinek már nem lesz több újító ötle­te. Ez a törvénymódosítás negatívan befolyásolja a szlovákiai kisebbségi kultúrát, nem csak a magyart. Ugye arról szól, hogy az igazgató által je­lölt két ember személyesen, se a csa­ládtagjai által nem lehet pályázatban érintett. Ilyennel az irodalomban nem nagyon találkozik senki, mivel ösz­töndíjra, könyvre, folyóirat-kiadásra folyamatosan pályáznak az emberek. Tehát senki sem akar majd beülni a tanács két fő székébe, ami azt jelenti, hogy két olyan ember dönt majd a ta­nácsban, aki nem ért az irodalomhoz. A művészeti és a közművelődési ta­nács személyi összetételét nem any­­nyira ismerem, ott talán nagyobb a szórás, és könnyebb ilyen embert ta­lálni. Bár szerintem a művészetet is előbb-utóbb utoléri a törvény negatív hatása, ami végérvényben a szakmai­ságot csökkenti. Ez hosszú távon nem jó. Az írott kultúrán már most látszik ez a tendencia. A KKA működése azon alapul, hogy szakmai tanácsok jöjjenek létre, ez a törvénymódosítás pont ezzel szembemegy. Ha európai szinten nézzük a tá­mogatási rendszerek problémáját, kedvezőbb a kulturális tevékeny­ségek helyzete? Európát ketté kell osztani Kö­­zép-Európára és Nyugat-Európára. Nyugat-Európában teljesen más fel­tételrendszerek érvényesek: ott nem gond, ha egy hozzánk hasonló maga­zin előfizetők számára elérhető, mert az olvasók megfizetik. Nálunk ennek nincs hagyománya. Ha a Dunszt előfi­zetési rendszert vezetett volna be, va­lószínűleg csak pár ember olvasta vol­na. Az európai támogatási struktúrá­kat úgy építik fel, hogy egy magazint, egy kulturális médiumot kommersz tevékenységként értékelnek, melynek van saját bevétele. Közép-Európában nincs bevétel. Egyrészt sem a hirdeté­si küszöböt nem tudjuk átlépni, vagy ha igen, akkor csak elenyésző módon, másrészt előfizetői rendszerrel sem működhetünk, így nem generálunk bevételt. így veszik el az itteni pro­jektek energiája. MAROSZ DIÁNA SáTFMSKÁ BENŐRECS A KÉTNyr testvérek SEfiÖKEí'f! IGAZ MESE- KÉT NYELVEN -EGY KÖNYVBEN Jó lesz ez a könyv Önnek? • Igen, ha nyelvi kisebbségben él • Igen, ha belülről megmozgatják az életszagú történetek Rendelje meg itt: https://vasarnap.com/benokeeshanga

Next

/
Oldalképek
Tartalom