Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-18 / 13. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG RÖVIDEN Phenjan sorozatos rakótakísérletei Szöul. Észak-Korea újabb ra­kétakísérletet hajtott végre - kö­zölte tegnap Dél-Korea hadse­rege, a hírt Japán is megerősí­tette. Két rakétát bocsátottak fel a Japán-tenger irányába az észak-koreai főváros, Phenjan egyik repülőteréről - vélhetően rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról van szó. Az ENSZ ha­tározatai megtiltják Észak-Kore­­ának, hogy ballisztikus rakétákat teszteljen. A mostani észak-ko­reai rakétakísérlet már a 4. az év eleje óta. Dél-Korea szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni, és azt akaija bizonyítani, hogy képes rakétá­kat indítani különböző helyekről és platformokról. (MTI) Indul a választáson a volt diktátor fia Manila. A Fülöp-szigeteki vá­lasztási bizottság elutasította azt a beadványt, amely adócsalás­ra hivatkozva megvétózta volna az ország néhai diktátorának fia, ifj. Ferdinand Marcos indulását a májusi általános választáson. A politikus, aki 2010 és 2016 között szenátori tisztséget is be­töltött, számít a legesélyesebb indulónak. Az idősebbik Marcos 1972-ben rendkívüli állapotot vezetett be az országban és fel­oszlatta a törvényhozást. 1986- ban a hadsereg puccsa távolítot­ta el. Az elnökválasztáson nem indul Rodrigo Duterte jelenlegi államfő, az alkotmány ugyanis csak egy 6 éves ciklus kitöltését engedi. (MTI) Dróntámadás érhette Abu- Dzabit Abu-Dzabi. Valószínűleg (tró­nok okozta robbanás történt, majd ezt követően tűz ke­letkezett hétfőn az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban, legkevesebb 3 ember meghalt. Három üzem­anyagszállító teherautó robbant fel a fővárosi repülőtér közelé­ben, egy olajvállalat raktárainál pedig tűz ütött ki a légikikötő egyik építkezésén. A támadás el­követőiként a jemeni húszi láza­dók jelentkeztek. (MTI) Súlyos vád Petro Porosenko ellen Kijev. Visszatért Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanú­sítottak meg. A politikus - aki 2014 és 2019 között volt Ukraj­na elnöke, jelenleg az Európai Szolidaritás ellenzéki parlamenti párt vezetője - Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is. A volt ukrán ál­lamfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR haza­árulással és terrorista szerveze­tekkel történő együttműködés­sel. A hatóságok azért gyanú­sították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyi­mir Putyin orosz elnök „komája­ként” is emlegetett Viktor Med­­vedcsuk ukrán oligarchával kö­zösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal. (MTI) Orbán nem áll ki a vitára Budapest. Márki-Zay Péter el­lenzéki miniszterelnök-jelölt a Fa­­cebook-oldalán is közzétette, hogy vitára hívja Orbán Viktort. „Vitas­suk meg, hogyan képzeljük a gazda­ság, az egészségügy vagy a migrá­ció jövőjét, hogy kiderüljön, ki mit tett valójában, és mit gondol közös otthonunkról, Magyarországról!” - írta a bejegyzésben. Hamar meg­szülte a választ a Fidesz gépezete Márki-Zay Péter hétvégi, Orbánnak címzett felkérésére, hogy álljon ki vele egy miniszterelnök-jelölti vi­tára: a válasz pedig az, hogy Már­­ki-Zay csak egy beosztott. „Reakció Márki-Zay Péter tegnapi felhívásá­ra: Mindenki tudja, hogy a balolda­lon Gyurcsány Ferenc a főnök. Be­osztottal pedig nincs értelme vitat­kozni” - fogalmazott Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebookon. Márki-Zay korábban azt mondta: biztos benne, hogy Or­bán Viktor ki fog állni ellene vitáz­ni, mert szerinte sem a párttársaival, sem a szavazóival nem teheti meg, hogy távol marad. A hétvégén újra találkozott a hat ellenzéki párt vezetője. Az ellenzé­ki pártok 45 listás képviselői hellyel számolnak, és erre a forgatókönyvre készítik a közös listát. így áll most az egyes pártok várható listás helye­inek száma az első 45 helyen: De­mokratikus Koalíció 13-16, Jobbik 9-12, Momentum 7-8, MSZP 6-7 (az MSZP annyit szeretne, ameny­­nyit a Momentum kap), LMP 3-4 és Párbeszéd 2-3 pozíció. A pártok a legutóbbi tárgyaláson kölcsönösen mérsékelték követeléseiket, és a 45 biztos befutónak tűnő listás helyre a korábbi 53 helyett már csak 47- 48 igényük van összesen, így kije­lenthető, hogy célegyenesben van a megállapodás. Az eldőlni látszik, hogy a pártok biztosítani fogják, hogy az LMP-nek is legyen önálló parlamenti frakciója. (Tx, atv) Kevés magyar urna lesz Angliában Budapest. A Nemzeti Vá­lasztási Iroda az áprilisi válasz­tásig már nem tervez javaslatot tenni arra, hogy például Német­országban vagy Nagy-Britanni­­ában több szavazóhelyiségben is szavazhassanak a magyar állam­polgárok. Nagy Attila, a szerve­zet elnöke azt mondta: „A nagy­számú választópolgárra úgy reagálunk, hogy nagyobb ap­parátust küldünk ki, illetve na­gyobb helyszínen történik a sza­vazás.” Bár Németországban és Nagy-Britanniában nagyon sok magyar él, az előbbiben csak 5 külképviseleten (Berlin, Düssel­dorf, München, Nürnberg, Stutt­gart), az utóbbiban pedig 3-ban (London, Edinburgh, Manches­ter) lehet szavazni. Ehhez képest az angliai magyarok kezdemé­nyezték, hogy további 12 város­ban tudjanak szavazni. (444) 2022. január 18. | www.ujszo.com Trump újra rohamra buzdítja híveit ÖSSZEFOGLALÓ Washington. 2024-ben visz­­szavesszük a Fehér Házat - jelentette ki Donald Trump amerikai exelnöka Floren­­ee-ben (Arizona) tartott nagy­gyűlésen. Timothy Snyder, a Yale Egyetem világhírű autok­rácia szakértője attól fél, az amerikai demokrácia nem éli túl, ha Trump újabb kampányt indít a Fehér Házért. A „Mentsük meg Amerikát” (Sa­ve America) elnevezésű rendezvé­nyen a volt elnök - a novemberbi félidős választásra utalva - kijelen­tette: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pe­dig a szenátusban visszaszerezzék a többséget. „Nagy vörös hullám in­dul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” - fogal­mazott. A vörös szín az Republiká­nus Párt színe. Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-es elnökválasztáson, de ar­ra biztatta az embereket, hogy min­denképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) idén fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. És 2024-ben vissza fog­juk venni a Fehér Házat. Az em­január 6-i, Capitolium elleni táma­dásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak és politikai vicc­nek” nevezte, és elitélte az amerikai törvényhozás épületének megtáma­dása során letartóztatottakkal szem­beni „embertelen” bánásmódot. Timothy Snyder, a Yale Egyetem világhírű autokrácia szakértője kö­zölte, tartja magát az a nagy hazug­ság, hogy Donald Trump igazából nyert a választáson és egy sor ál­lamban már folynak a jogi előké­születek, hogy legközelebb ismét ő legyen az elnök. Az pedig olyan vi­szályokhoz vezet, amilyeneket még nem látott az ország. Ha a repub­likánusok nem fordulnak szembe ezzel a trenddel, akkor nem kerü­lik el, hogy pártjuk tekintélyural­mi vonalra álljon rá. És úgy fognak emlékezni rájuk, hogy miattuk dőlt össze a jogállam. A szakember sze­rint az USA most olyan vízválasztó előtt áll, mint az 1861 és 1865 közöt­ti polgárháború vagy a nagy világ­­gazdasági válság során, csak akkor megmentette, hogy olyan vezetők irányították, mint Ábraham Lincoln és Franklin D. Roosevelt. Most vi­szont a társadalom végletesen meg­osztott, alternatív valóság létezik, dicsőítik az erőszakot. Ezért Snyder arra számít, 3 év múlva olyasvalaki kerül Amerika élére a jogi trükkök­­nek köszönhetően, aki vesztett az urnáknál. (MTI, hvg360) berek éhesek az igazságra: vissza akarják kapni az országukat” - fo­galmazott Donald Trump, aki be­szédében ismét utalt az általa több­ször emlegetett 2020-as választási csalásokra. A volt republikánus el­nök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely „megalapozatlannak és nagy hazug­ságnak” nevezi a választási vissza­élésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor „továbbra is visszauta­sítja, hogy beszéljen róla”. A volt elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kí­nai elnök utóbbi időszakban tett lé­pései és retorikája is „a tisztelet hi­ányára” utalnak. „Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy éve ezt nem merték volna meg­tenni. Játszadoznak velünk” - fogal­mazott Trump. Az exelnök a 2021. (TASR/AP) Donald Trump: 2024-ben visszavesszük a Fehér Házat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom