Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-18 / 13. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. január 18. I 3 Szakértő: Washington megkerülhetetlen CZÍMER GÁBOR A három legfőbb közjogi méltóság is egyeztetett az amerikaiakkal kötendő védelmi megállapodásról. A105 millió dolláros katonai fejlesztést jelentő egyezménnyel szemben a koalíción belülről is érkeztek bizalmatlankodó hangok. A szakértő szerint Szlovákia érdeke, hogy aláírja a szerződést. Tegnap az államfő, Zuzana Caputová egy munkareggeli keretében találkozott Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnökkel és Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnökkel. A három legfőbb közjogi méltóság, egyéb belpolitikai témák mellett, az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodásról is egyeztetett. A találkozó után Kollár a TASR hírügynökségnek elmondta, pártja számára alapvető kérdés, hogy az egyezmény megkötése után is megmaradjon a parlament döntési joga abban, hogy az ország területére léphetnek-e idegen katonák, illetve telepíthetnek-e ide atomfegyvereket. A szerződés tervezetét már megszavazta a kormány, de a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia. Kollár szerint Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszternek és Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyi tárcavezetőnek kell majd válaszolnia a frakciójuk képviselőinek ezzel kapcsolatos kérdéseire. A házelnök kijelentette, az idegen katonákra és az atomfegyverekre vonatkozó kitételre világos válaszokat akarnak. Ellenkező esetben az ügyben nem biztos, hogy egységesek lesznek. Hozzátette, már most látszik, három-négy képviselő tartózkodhat a szavazás során. Martina Borgul’a (Sme rodina), a par-Zuzana Őaputová államfő egy munkareggeli keretében találkozott Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnökkel és Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnökkel (TASR-felvétel) lament külügyi bizottságának tagja például korábban úgy nyilatkozott, nem fogja támogatni a megállapodást. Szerinte ugyanis az amerikai nagykövetség az ügyben elmulasztotta meggyőzni az ellenzéki Smer és Hlas pártot. Több koalíciós képviselőnek pedig kérdései vannak a megállapodással kapcsolatban. Akik támogatják Heger a találkozó után a közösségi oldalán azt írta, Szlovákiának partnerként kell viselkednie. „Ellenkező esetben szövetségesek nélkül marad” - tette hozzá. Kiemelte, a három közjogi méltóság egyeztetésén is nyíltan támogatta az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást, amely szerinte az európai biztonságpolitika és Szlovákia védelmi képességeinek megerősítését jelenti. A kérdésben egységes fellépésre szólította fel az ország demokratikus erőit. Egyben arra is utalt, hogy az egyezménnyel kapcsolatban sok dezinformáció kering. „Ezt a szerződést már 23 ország aláírta, beleértve a NATO keleti határvidékének összes államát, így Magyarországot és Lengyelországot is. Meggyőződésem, ez a helyes lépés a védelmünk megerősítése érdekében” - fogalmazott a miniszterelnök a TASR-nek adott nyilatkozatában. A külügyminiszter az Rádió Expres műsorában tegnap hosszasan magyarázta a szerződés tartalmát. Rámutatott, a térség országaival az USA a 2014-es orosz agressziót, a Krím annektálását követően írt alá hasonló szerződéseket. A tárcavezető szerint a NATO-ban való együttműködésen túl azért van szükség a kétoldalú megállapodásra az amerikai- - akkal, mert az utóbbi dokumentum adja meg a két ország fegyveres erői közti kooperáció gyakorlati kereteit, „így azt, milyen feltételek mentén haladhatnak át, milyen feltételek mellett tárolhatják itt a felszerelésüket, vagy milyen feltételek érvényesek arra, ha valamilyen bűncselekmény történik” - magyarázta Koréok. De kiemelte, továbbra is érvényes, hogy a külföldi katonák Szlovákiába érkezését jóvá kell hagynia a parlamentnek. Korcok elutasítja a megállapodás azon értelmezését, hogy a szlovákiai légi bázisokat és légteret átengednék az amerikaiaknak, az atomfegyverek telepítését pedig más nemzetközi szerződések tiltják. A szakértő szerint Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora elmondta, a Közép- és Kelet-Európa régi kihívása, hogy saját erejéből képes-e megvédeni magát. „Az évszázadok azt mutatták, hogy ez nem lehet sikeres a nagyhatalmi szövetség nélkül. Az orosz haderő komoly fenyegetést jelent, amellyel szemben nem lehet egyik napról a másikra felépítkezni” - mondta. A szakértő szerint az előretelepített eszközök és az együttműködés értelme az, hogy a szóban forgó haderő képviselői már az adott ország területén vannak, ismerik a helyi viszonyokat, szállítási körülményeket, megvannak az operatív kapcsolatok. „Ennek felbecsülhetetlen jelentősége van bármely konfliktus esetén” - véli a szakértő. Rámutat, az infrastrukturális beruházásoknak, amelyeket az USA eszközöl az ilyen bázisokon, komoly keresletteremtő hatása lehet. Feledy szerint a NATO és az egyéb nemzetközi szervezetekben való jelenlét nem váltja ki a kétoldalú kapcsolatok szükségességét, sőt: a kisebb országok számára ez a diplomácia nagyon fontos szintje. Azzal kapcsolatban, az egyezmény célja lehet-e, hogy az Egyesült Államok hadereje közelebb legyen az orosz határhoz, a szakértő elmondta, az amerikaiak már ott vannak Lengyelországban, Romániában és a Fekete-tengeren, a balti országokban is. „Szlovákia a klasszikus geopolitikai értelemben már nem elengedhetetlenül szükséges része egy területi rálátás biztosításának. Sokkal inkább szlovák érdek az, hogy amerikai csapatok fontosnak lássák a szlovák-amerikai együttműködést” - magyarázta. „Ha Oroszországról van szó, Washington 2022-ben nem megkerülhető” - tette hozzá. A szakértő megjegyezte, szinte kizárt, hogy az USÁ szárazföldi művelettel számoljon. „Az már egy nagyon rossz forgatókönyv, ha amerikai bakancsokat kell orosz bakancsokkal szemben számolgatni” - utalt a szárazföldi haderők létszámára. A biztonságos jelenléti oktatást sürgetik az egyetemisták A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége felszólította a minisztériumot, dolgozzák ki a jelenléti oktatás biztonságos módját a felsőoktatásban is (Illusztráció: Plxabay.com) BUGÁRANNA „Az oktatási minisztérium az alap- és középiskoláknak szentel figyelmet, a főiskolások másodrangúak" - áll a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége ($RV§) nyilatkozatában. A tárcavezető kijelentette, nem lát okot arra, hogy az egyetemisták online tanuljanak, az intézményvezetők azonban egyelőre nem tudják, milyen szabályok szerint működhetnek a továbbiakban. Pozsony. A szervezet állásfoglalásában hangsúlyozza, negatívan értékeli Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter nyilatkozatát, mely szerint az egyetemeken speciális OP-rezsimben folytatódhat az oktatás. A szaktárca vezetője január 13-án jelentette ki, hogy semmi akadálya a hagyományos oktatáshoz való visszatérésnek a főiskolákon, és a kormány által elfogadott intézkedések értelmében a hallgatók csakis OP-rezsimben vehetnek részt a képzésben. „Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tanároknak a jelen lévő diákcsoport tanítása mellett az online hallgatók aktív részvételét is biztosítaniuk kellene” - írják. A hallgatói képviselet szerint ez a modell kivitelezhetetlen, az előadótól nem várható el, hogy párhuzamosan foglalkozzon a tanteremben ülő diákokkal és azokkal, akik interneten keresztül csatlakoznak az előadáshoz. Filip Suran, a szervezet elnöke kiemelte, az egész társadalom figyelemmel követi, milyen intézkedések vonatkoznak az iskolákra, a felsőoktatás feltételeinek meghatározásánál viszont nem veszik figyelembe a szükséges adatokat. „Az alap- és középiskolák részére remek rendszereket dolgoztak ki az oktatás biztosítására és fenntartására - öntesztelés, osztályok elkülönítése, hibrid oktatás stb. A főiskolák a járások besorolásától függtek, tekintet nélkül a valódi veszélyre az egyetemen. Most pedig úgy fest, hogy míg a tanulók számára jól átgondolt rendszert találtak ki, addig a hallgatókról megfeledkeztek” - tette hozzá Suran. Felszólította a tárcát, hogy az egyetemekre is fordítson kellő figyelmet. Az SRVS ugyanakkor az érintett szereplők összehívását szorgalmazza, akik elemzik az egyetemi környezet veszélyeit és igényeit egyaránt, s ennek megfelelően biztonságos jelenléti oktatási módszert dolgoznak ki. Bizonytalanság Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora az óvintézkedésekkel kapcsolatban elmondta, az egyetemeknek saját hatáskörükön belül kell megoldaniuk a járványügyi intézkedéseket. „Az egyetemekre vonatkozó előírásokat tartalmazó dokumentum múlt szeptemberben jött ki, azóta külön rendeletben az egyetemekkel nem foglalkoztak” - mondta. Hangsúlyozta, az őszi szemesztert jelenléti formában kezdték, s igyekeztek a lehető legtovább biztosítani a tantermi oktatást. A járványhelyzet súlyosbodása miatt viszont kénytelenek voltak áttérni az online rezsimre. „A szemeszter nagy részét jelenléti formában valósítottuk meg. Ha engedik a járványügyi rendelkezések, a nyári szemesztert is jelenléti formában kezdjük” - folytatta, majd hozzátette, a kormány döntése alapján szerdától kellene életbe lépnie az új előírásoknak, a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) ezzel kapcsolatos rendeletéi azonban hétfő délutánig nem jelentek meg. Juhász megjegyezte, a tárcavezető nyilatkozott ugyan a témával kapcsolatban, de a hivatalos tájékoztatás egyelőre hiányzik. „Bevallom őszintén, még azt sem tudjuk, hogy szerdától pontosan hogy kell szerveznünk a vizsgáztatást és az oktatást” - nyilatkozta lapunknak. Az OP-rezsim, mely során az oltott, illetve a betegségen átesett diákok jelenléti oktatásban részesülnének, az oltatlanok pedig párhuzamosan online tanulnának, az intézményvezető szerint nem megoldható. „Ez olyan technikai hátteret igényelne, amely számunkra jelenleg nem elérhető. Az, hogy mindbárom karon minden órát hibrid formában tartsunk meg, kivitelezhetetlen” - zárta Juhász. Az iskola pótolhatatlan Lelkes Dominik, a IUVEN ifjúsági szervezet alelnöke egyetért a diáktanács kritikájával. „Egy olyan társadalmi rétegről feledkeztek meg, amely a kezdetek óta a legfelelősségteljesebben állt a járványhoz” - mondta. Kiemelte, támogatja a koronavírus elleni oltást, de akadnak olyan diákok is, akik valamilyen oknál fogva nem vették fel az oltást. „Az egyetemi réteg magas átoltottsága ellenére, az OP-rezsim bevezetésével jelentősen megnehezítenék az oktatás lebonyolítását” - véli. Meggyőződése, hogy a diákoknak az iskolában a helyük, a távoktatás ugyanis nem ér fel a jelenléti oktatás szintjéhez. „Sajnos a járvány által előidézett helyzet megkövetelte az online oktatást, de ez így nem működhet tovább. A diákok elszigetelődnek egymástól, a tanár-diák kapcsolat meggyengül, az iskolai élet hozta élmények sokasága pedig elveszik” - tette hozzá a csallóközi politológia szakos hallgató, majd leszögezte: reméli, hogy a jövőben a felsőoktatási rendszer több figyelmet kap a tárcától a járvány okozta nehézségek leküzdésében. Jelenleg vizsgaidőszak van az egyetemeken, a következő hetekben dőlhet el, milyen feltételek mellett vághatnak neki a nyári szemeszternek a hallgatók. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a közösségi hálón jelezte, január végén ülésezik a válságstáb, s ezt követően derül ki, február 14-től milyen rezsimben veszi kezdetét az oktatás.
