Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-17 / 12. szám
www.ujszo.coml 2022. január 17. RÉGIÓ I 3 -175 éve született Mikszáth Kálmán Szülőfalujában tisztelegtek Mikszáth Kálmán előtt, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és az emlékház munkatársai (Aszerző felvétele) IBOS EMESE A Nagy Palóc születésének 175. évfordulójára emlékeztek szülőfalujában a hétvégén. Teljesen új tárlattal várják a látogatókat a Mikszáth Kálmán Emlékházban, további újdonság, hogy hét, az íróhoz kötődő emlékhelyen többdimenziós táblákat helyeztek ki. SZKLABONYA (SKLABINÁ] Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Mikszáth Emlékház új állandó tárlatának koncepcióját Praznovszky Mihállyal és Kovács Annával dolgozták ki. Nem véletlen, hogy az új állandó tárlat a Szent Péter esernyője alatt címet viseli, hiszen 1907-ben az író is úgy fogalmazott: „Összes írásaim közül ez nekem a legkedvesebb”. „A szülőföldhöz kötődő tárlatot akartunk kialakítani. Úgy gondoltuk, abból kell kiindulnunk, hogy Mikszáth ebben a házban töltötte gyermekéveit. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyerekszobára, mert ott mesélt a kis Mikszáthnak a nagymama, a kocsis vagy a kovácsműhelyből az ismerősök, hogy elaludjon. Itt hallotta azokat a történeteket, melyek meghatározták az író ifjúkorát, ezekből az emberekből merített később ihletet, ők alapozták meg az írói munkásságát” - mondta Jarábik Gabriella. 2020-ban sikerült felújítani az emlékházat, a múzeum az író halálának 110. évfordulójára készült, ám a világjárvány közbeszólt, komoly kihívások elé állította a tárlat kialakításán dolgozó nemzetközi csapatot, hiszen az országhatárt is lezárták. A kétéves munka eredménye egy teljesen új, interaktív tárlat, melyben visszaköszönnek az író életművének legismertebb elemei. Mikszáth Kálmán fiatalkori portréja fogadja a látogatót, hallani Mikszáth-szövegeket, palóc mesét, látható filmrészlet, meg lehet fogni, ki lehet nyitni, el lehet forgatni a tárlat elemeit, az új és a korabeli tárgyakkal egy színes, vidám, izgalmas játékra csalogatja a látogatót. „A hangulatot akartuk megidézni, nem hamis enteriőröket csinálni, egy pici családtörténet, egy pici falutörténet és az emberek képei jelennek meg az egyik teremben” - mondta az új tárlatról Praznovszky Mihály utalva arra, hogy az író eredeti tárgyait hiába keresnénk a kiállításon. Megtekinthetőek viszont a Vasárnapi Újság fotósának 1910- ben készült képei, melyek a nagy irodalmi ünnep idején készültek, s melyek megörökítették Szklabonyát és lakóit. Egy rendkívül különleges szőnyeg, egy térkép is része a kiállításnak. „Mikszáth meseországa az író felvidéki írásainak színhelyeit ábrázolja, vannak rajta valódi települések és vannak olyanok, melyeket Mikszáth talált ki. Az okos és művelt Mikszáth-olvasó elgondolkodhat azon, mit keres itt Brézó? A Brézói ludak volt Mikszáth első nagy sikerű kisregénye, mellyel felvették a Petőfi Társaságba. A kiállításnak az a lényege és a varázslata, hogy aki szeret Mikszáthot olvasni, az jó szívvel menjen és nyúljon egy új Mikszáthhoz, vagy egy régihez. Aki pedig nem ismeri, hátha előveszi, vagy megnéz egy filmre vitt változatot” - mondta Praznovszky Mihály. Az új koncepció hangulata az emlékház udvaráról is visszaköszön, hiszen számos korabeli játékot próbálhatnak ki a látogatók. „Van asztali és kinti nagy bábszínházunk, Praznovszky Mihály A titokzatos piros esernyő története bábjátékhoz pedig már elkészültek a bábok is” - mondta Jarábik Gabriella. A községben Böhm András segítségével hét olyan emlékhelyet azonosítottak be, melyek ismerősek a Mikszáth-művekből, ezekre kétnyelvű emléktáblákat helyeztek ki. A szombati megemlékezés is az egyik emlékhelyen, Mikszáth Kálmán szülőháza helyén felállított emléktáblánál vette kezdetét. Bár a szülőházat 1968-ban elbontották, 1991-ben emlékkövet emeltek a ház helyén, melyet két évvel ezelőtt újítottak fel. Mikszáth Kálmánról Szászi Zoltán író, költő emlékezett meg. „ízzel, színnel és élettel teli minden meséje, úgy mondják az anekdoták. Maga is érzelmes, nagyszívű, jóakaraté ember volt” - mondta Szászi Zoltán azzal, hogy Mikszáth Kálmán szíve egyik csücskével, mindig Szklabonyáról álmodott, apjáról, anyjáról, húgáról, Mariskáról, Géza öccséről, a novelláit ihlető valós személyekről, az itteni tájról. Néhány emlékhelyre Böhm András kalauzolta el a látogatókat, anekdotákat mesélve. Szombaton bemutatták Pásztor Éva A halhatatlan Mikszáth Kálmán könyvét is. A mintegy 120 ezer eurós fejlesztést saját forrásból, a kulturális tárca támogatásából, illetve hazai és magyarországi pályázati forrásokból tudták megvalósítani. A szklabonyai emlékház nyitva van, nagy szeretettel várja a látogatókat. Egy szerencsés sorsú főúri kastély Félben SZÁSZI ZOLTÁN Rendezett, ápolt kert, csillogó ablakok, hibátlan homlokzat, pirosló és hibátlan tető, tiszta utak, amelyeken vendégek sétálgatnak. Mintha csak valami barokk és rokokó idején játszódé történelmi film valós díszletébe lépne az ember, olyan érzése támad, ha Fél községbe érve megpillantja a Jeszenák család kastélyát. EHEEEmSBl Ez az ugyancsak tekintélyes méretű épület a 18. századi osztrák barokk stílus mintapéldánya. Egy remekbe készült, igazi főúri pompát és gazdagságot mutató kastély, amely egyszerre valóban reprezentatív, de kényelmes lakhatást is biztosító családi fészeknek készült. A kastélyról Pontosan tudni lehet az építésének idejét, 1766 és 1769 közt építették fel, ami a kor építőipari technológiájához képest műszaki teljesítménynek sem elhanyagolható. Egy hatalmas, U alaprajzú, francia kertre néző utcai homlokzata tizenhét tengelyes. Az épületegyüttes manzárdtetős, középtengelyére timpanonos homlokzatú. A tömb sarkaira egy-egy díszítő kiemelkedést húztak a tetőre, a homlokzat szépen tagolt, lizéniák és csavartdíszű vakolt féloszlopok és a félköríves oszlopcsarnokszerű bejárat teszik mozgalmassá a látványát. Egykori belső teréből ma már csak a lépcsőház eredeti, az idők folyamán ugyanis sokat változott, sokféle szerepet töltött be az épület és az ártéri erdőkből kialakított kertje is. Bizonyos Gottfried von Rotenstein 1782-ben megjelent útleírásában ezt a kastélyt mint a főúri pompa egyik külön említésre méltó darabját írta le. Ez a Gottfried von Rotenstein nyilvánvaló álnév, mely alatt egyes feltételezések szerint Pálffy János gróf, mások szerint Gottfried Stegmüller pozsonyi patikus rejtőzhet. Ha a Jeszenák család féli kastélyába is bejutott, személy szerint Pálffy grófot sejteném szerzőnek, akinek családja bő fél évezredig Vöröskő várának birtokosa volt, a Rotenstein szabad fordításban ugyanis vörös sziklát jelent. Legközefebb a bősi Ernádé kasléíyl mulatjuk be. Az utazó a kastély oszlopcsarnokos bejáratánál játszó zenészekről, a gazdag és díszes szalonokról, a kastély képtáráról a kertben lévő különleges építményekről, műemlékekről, szobrokról és egy érdekes tökkertről írt beszámolójában. Mára ezekből ugyan sok nem maradt, de Fél kastélya így is különleges. Sok vészt túlélt így, 1915-ben tűz pusztította el a tetőt, sok kárt okozva a belső térben is. Volt benne úrilak, volt az I. világháború idején hadikórház, majd a két háború közt szálloda, később az államosítás után fiatalkorú leányok és fiúk javító-nevelő intézete. Ma magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálloda működik benne, belső tereit historizáló stílusban modernizálták a vendéglátás elvárásai szerint. A kastély birtokosai Fél kastélyának építtetőjeként báró Jeszenák András Jánost tartja számon a művelődéstörténet, aki 1736-ban született és 1777 februárjában hunyt el, s bár nős volt - felesége Blatniczai és Tótprónay Prónay Johanna volt - házassága gyermektelen maradt, így a hatalmas, szinte még új kastélyt testvére, II. Jeszenák Pál báró és családja örökölte. Ő egyébként III. Károly király diplomatájaként kapott megerősítést bárói címéhez és egyben királyi tanácsosi rangot is. Pál nem más, mint a pozsonyi Kecske-kapu utcai temetőben nyugvó báró Jeszenák János nagypapája. Vele fiúágon kihal a Jeszenák család, lánya, Lujza Draskóczy Gyula császári és királyi Tájoló Fél község kastélyához az Éberhárd-Diószeg közti 510-es úton, majd onnan az 1053-as útra letérve lehet eljutni, a kastéíy a 48.138/17.323 GPS-koordinátáknál található. kamaráshoz ment férjhez, így lett Fél kastélya is a hozzátartozó birtokokkal együtt Draskóczy-birtok. Másik lánya Galánthai Esterházy István gróf felesége lett, ő pedig nem más, mint a csehszlovákiai magyarság egykori képviselőjének, gróf Esterházy Jánosnak a nagyanyja. A kastély birtokviszonyai házasságokkal, eladással is változtak. Egy időben a Draskóczy családba beházasodott Vay Dénes és felesége, született Draskóczy Clementina bírta, ők adták el Gyésvári Strasser Rudolfnak. Tőle kobozta el az állam 1946-ban, de a család a restitúciós törvények alapján vissza tudta igényelni. 2006-ban egy szállodaipari vállalkozás vásárolta meg az épületet, 2007 és 2010 közt végezték el teljes felújítását. Azóta várja a vendégeket. Érdemes megnézni!
