Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-14 / 10. szám
www.ujszo.coml 2022. január 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Késő bánat Hol az egyik enyhült meg, hol a másik, csak sosem egyszerre LAMPL ZSUZSANNA V alamelyik nap meg akartam nézni a kedvenc kutyás sorozatomat, de élvezhetetlen volt, mert a kép és a hang nem volt szinkronban. Az életben is vannak ilyen „fáziseltolódások”. Például sok ember fizikailag a jelenben, de szellemileg a múltban él. Nem arra gondolok, amikor különböző tárgyak, eseményekkel vagy emberekkel kapcsolatban eszünkbe jutnak a rájuk vonatkozó emlékek, mint amikor anyukám egy bizonyos szalámitípust látva meg szokta jegyezni, hogy valamikor jobb volt. Ilyenkor a gyerekeimmel mindig nagyokat nevettünk, de ma már magam is látom, hogy valóban, azt a fajta szalámit valamikor szinte kőkeményre szárítva árulták, papírvékony szeletekre szelve, most meg úgy kerül a boltokba, hogy a közepe még szinte nyers. Jó, még igy is finom, de az tény, hogy más, bár feltehetően az itt a lényeg, hogy a nem kiszáradt szaláminak nagyobb a súlya, tehát több pénzért lehet eladni. Amint kezdtem mondani, nem ilyen emlékezésekre gondolok, hanem olyan esetekre, amikor valakit úgy beborít a múlt, hogy nem tud tőle rendesen élni. Egy szomszédasszonyunk és a testvére sok évvel korábban összeveszett azon, hogy egyiknek a kisgyereke elvette a másik kisgyerekének a játékát, amit a nagymamától, azaz a szomszédasszony és testvére anyjától kapott. Ez akkor történt, amikor a nagymama meghalt, s ezt a játékot - talán a veszteség okozta bánat miatt - valahogyan az örökség részének tekintették.„A gyereked elvette a gyerekemtől, amit szegény megboldogult anyutól kapott”, így szólt a vád. Ebből az abszurd helyzetből borzalmas veszekedés kerekedett, szörnyű dolgokat vágtak egymás fejéhez, megbántották, vérig sértették egymást. Ezután gyakorlatilag megszűnt a kapcsolatuk. És a gyerekeik kapcsolata is. Ok, amikor már felnőttek, megtalálták az egymáshoz vezető utat, és eldöntötték, hogy az anyáikat is kibékítik. De ez sajnos, nem sikerült. Magam is emlékszem, amikor a szomszédasszony könnyek között mesélte, hogy a gyerekek noszogatása ellenére ő képtelen beszélni a testvérével, mert ő írt neki karácsonyi lapot, az meg nem is válaszolt, meg különben is, miket mondott neki húsz éve. És arra is emlékszem, amikor a következő évben a testvérétől kapott húsvéti képeslapot apró darabokra tépve dobta a kukába. De ezek csak a jéghegy csúcsai voltak. Ez a régi konfliktus uralta a napjait, de nemcsak az övét, hanem a testvéréét is, mert hol az egyik enyhült meg, hol a másik, csak éppen sosem egyszerre, hanem fáziseltolódásban, s aki épp a haragos stádiumban leiedzett, nem reagált a másik békülési szándékára. Nem is békültek ki soha. A szomszédasszony súlyosan megbetegedett. Többször említette, hogy erről is a testvére tehet, mert miket mondott neki akkor régen. Amikor meghalt, én is elmentem a temetésére (akkor még lehetett járni, jóval a Covid előtt történt). Két fiatalember támogatott be egy idős zokogó asszonyt. Ráborult a koporsóra. Helenka, Helenka, ne hagyj itt, kiabálta. Alig tudták lefejteni róla. Jól sejtik, a testvére volt.- Vegyétek tudomásul, hogy holnaptól csak az kapálhat az uradalomban, aki háromszor beoltatta magát vagy átesett a Covid összes mutánsán és fel tud mutatni negatív tesztet (Kotrha) Vezető nélkül nincs győzelem FELEDY BOTOND modem forradalmak egyre gyorsabbak. Sebesen zajlanak, sok a szereplő, nagy az információs zaj körülöttük. Még abban az esetben is, ha egyébként az internetet lekapcsolták az országban, mint most Kazahsztánban. Egy hét alatt az elemzésekben eljutottunk az üzemanyagár emelkedése miatti népi elégedetlenségtől addig, hogy ez helyi puccs, tisztogatás vagy orosz mesterlépés is lehet. A szomorú tény, hogy annyira zárkózott a rezsim természete, és évtizedek alatt úgy leépítették a sajtónyilvánosságot, hogy még kremlinológiai eszközökkel is nehéz a tájékozódás. A hatalmat megragadó miniszterelnök, Tokajev, egy hét alatt a békéltető „majd kivizsgáljuk a benzinkutak közti árkartellt” üzenettől eljutott addig, hogy külföldi terroristák ellen orosz (pontosabban: KBSZSZ) segítséget kért, majd most már arról olvasunk, hogy a külföldi „békefenntartók” nemsokára el is hagyják az országot. Mi történt közben? Két dolgot látunk, ami alighanem tényleg megtörtént: Tokajev kirúgta elődjét, a politikai csúcsragadozót, aki negyven éve kézben tartotta a szálakat, Nurszultan Nazarbajevet. Ez óriási lépés, ami először csak politikai trükknek tűnt a lázadók pacifikálására. Most már úgy értjük, ez a lépés nem a díszlet része volt, hanem maga a darab. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor a titkosszolgálatok és fegyveres erők vezetői is elbuknak, ha politikai hatalomátvétel zajlik. Márpedig Tokajev bennük se bízott: néhányan közülük már letartóztatásban, és talán éppen ezért kellett a villámgyors orosz jelenlétet meglebbenteni, akkor is, ha a kétezer külföldi katona nem önmagában az erejével, hanem Moszkva árnyékával kellő elrettentésül szolgált a helyi karhatalomnak. Azt még sokáig találgathatjuk, hogy az egyébként évek során már többször kitört politikai elégedetlenség most spontán módon kezdődött-e. Egyáltalán nem kizárt, hogy őszinte emberek is utcára mentek, ahogy az sem, hogy ezt meglovagolták és eltérítették a politikai szereplők - jelen esetben Tokajev — a maguk javára. 2019 óta állt az ország abban a helyzetben, hogy Nazarbajev bár hivatalosan hátralépett, mégse Tokajev volt a főnök. Tokajev ráadásul diplomata karriert tudhat maga mögött, többször volt külügyminiszter és nagyköveteskedett, Moszkvában tanult. Létezik az a forgatókönyv is, hogy az oroszokkal ő közelebbi kapcsolatra törekedne, mint Nazarbajev, aki inkább az egykamyi távolságot tartotta. Hogy Tokajev orosz báb lenne, elég valószínűtlen, de egy közösen előnyös újrapoziciónálás a kazah politikában belefér a képletbe. Ha a tüntetések végleg abbamaradnak, és kivonulnak az orosz csapatok - ez tűnik a legvalószínűbbnek -, akkor onnan látjuk, ki nyerte ezt a meccset, hogy az orosz energiaóriások megjelennek-e hirtelen a kazah mezőkön, és milyen minőségben. A többi jel sokkal finomabb lesz, ha látható egyáltalán. A római időkben pont az tette erőssé a népet a nemesekkel szemben, hogy a néptribunus személyében vezetőt kaphattak. A modem kor se más: ha nincs vezető a forradalom zűrösebb oldalán, akkor nem sok esélye van a győzelemre. FIGYELŐ Animációban likvidálják Trumpot Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője honlapján olyan animációt tettek közzé, amelyen egy robot dróncsapást rendel el Donald Trump előző amerikai elnök ellen - jelentette. A videót feltehetően tiltakozásnak szánták az ellen, hogy az Egyesült Államok 2020. január 3-án likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elit egységének vezetőjét. A támadásban az Irán támogatását élvező Nép Mozgósítási Erők iraki síita milícia egyik vezetője, Abu Mahdi al-Muhandisz is meghalt. Az animációban Trump a floridai birtokán golfozik, amikor lecsap rá a drón. A videó egy tavalyi propagandaplakát tükörképe, amelyen Trump golfpályán látható. A plakáton Szulejmáni halálának megbosszulására szólítottak fel. A hónap elején Ebrahim Raiszi iráni elnök azt követelte, ítéljék halálra Trumpot. (MTI/AP) A Twitter nem hajlandó eltávolítani az iráni bejegyzést A Twitter nem hejlandó eltávolítani a Donald Trump volt elnököt ós egykori kormánya tagjait fenyegető iráni bejegyzést - jelentette a The Washington Free Beacon című portál. Amerikai republikánus képviselők kettős mérce alkalmazásával vádolják a Twittert - idézett republikánus képviselőket a konzervatív hírportál. Az iráni Forradalmi Gárda hétvégén ismét arról írt hivatalos mikroblogján, hogy bosszút fognak állni, amiért Trump utasítására 2020. január 3-án amerikai dróncsapással likvidálták Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elit egységének vezetőjét. „Az Iráni Iszlám Köztársaság szerint a bagdadi bűntett felelősei elleni bosszú jogában áll minden hívőnek, legyenek csepp a tengerben vagy homokszemcse a sivatagban, bosszúra fognak áhítozni a bűnözők otthonának közelében” - olvasható fárszi nyelven az üzenetben, amelyet a The Washington Free Beacon lefordított. A konzervatív amerikai portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani bejegyzés egyike azon fenyegetéseknek, amelyek az interneten és különféle platformokon megjelentek Trump és volt kormányzata tisztségviselői, köztük egyik külügyminisztere, Mike Pompeo ellen. Az iráni bejegyzések valamennyiüket felelőssé teszik Szulejmáni haláláért. Republikánus párti képviselők a hírportálnak sérelmezték, hogy a Twitter továbbra is kettős mércével mér, nem mindenkivel és nem egyenlő mértékben tartatja be a felhasználókra vonatkozó irányelveket. A hírportál hangsúlyozta: több konzervatív személyiségnek, Donald Trumpnak is letiltották a fiókját az irányelvek állítólagos megsértése miatt, ugyanakkor vezető iráni tisztségviselők, a Forradalmi Gárda, számos terrorista csoport arra használja a Twittert, hogy uszítson az Egyesült Államok, Izrael, a zsidóság és Washington szövetségesei ellen. „A baloldali oligarchák a Twittemél azt megengedik, hogy a Forradalmi Gárda halálosan megfenyegesse Trump elnököt, ugyanakkor őt letiltják, mert békés tüntetésre hív fel? — nyilatkozta Greg Steube floridai republikánus képviselő. - Amikor utoljára ellenőriztem, a halálos fenyegetés még erőszakra való felhívásnak számított” - tette hozzá. Pat Falion texasi republikánus képviselő kijelentette, a Twitter nemcsak kizárólag konzervatívokat cenzúráz, de iráni fegyveres erőknek azt is megengedi, hogy halálosan megfenyegessenek egy volt amerikai elnököt. A Twitter egyelőre nem reagált. (MTI)
