Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-04 / 2. szám

2 KÖZÉLET 2022. január 4. | www.ujszo.com A Szövetség után, 2022-ben az egység kell A Szövetség platformjainak vezetői, Sólymos László (Hid), Mózes Szabolcs (Összefogás), Forró Krisztián (MKP), valamint a magyar külügyminiszter, Szij­­jártó Péter tavaly júniusban közösen tartott sajtótájékoztatót (Fotó: Somogyi Tibor) CZlMER GÁBOR Pozsony Mi vár 2022-ben az MKP, a Híd és az Összefo­gás egyesülésével létrejött Szövetségre? A politológus szerint a megyei és önkor­mányzati választás lesz a mérföldkő. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemzö Központ szakértője szerint 2022-ben a Szövetség szá­mára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, tud-e majd a párt egységesen kommunikálni. Eddig ugyanis több­ször előfordult, hogy az egyes plat­formok, vagy azok képviselői, nyil­vánosan ütköztették eltérő álláspont­jukat, illetve egymással szemben is kritikusak voltak. „Nincs meghatá­rozva, mi az, ami belső ügy és mi az, amit kommunikálni lehet” - mu­tatott rá Hangácsi. Példaként azt a vitát említette, ami a Szövetségen belüli platformok felszámolása vagy megtartása körül bontakozott ki. Az ilyen vitákat szerinte a párton belül kellene lefolytatni. Másik példaként azt hozta fel, amikor a Szövetség MKP-platformja Zuzana Caputová Facebook-bejegyzése alatt hozzászó­lásban bírálta az államfőt, anélkül, hogy ezt egyeztették volna a Híd és az Összefogás platformjaival. Han­gácsi a platformok jövőjére vonat­kozó vita margójára megjegyezte, szerinte egy olyan párton belüli be­rendezkedésről van szó, amely átme­neti jellegű. „Előbb-utóbb a platfor­moknak fel kell oldódniuk” - jelen­tette ki, és arra emlékeztetett, hogy az 1998-ban létrejött MKP-ban is, legalábbis a kifelé történő kommu­nikációban, gyorsan eltűntek ezek a szervezeti egységek. „Azt gondo­lom, hogy a megyei és önkormány­zati választásig egy köztes állapot fog fennmaradni: még lesznek erős platformok, de ugyanakkor lesz egy erősödő központi pártvezetés” - mondta. A választás lesz a vizsga A politológus szerint 2022-ben fontos mérföldkő lesz a Szövetség számára a már említett megyei és önkormányzati választás, amit idén ősszel azonos időpontban tartanak. Ekkor megmutatkozik, hogy a párt ki tudott-e alakítani egy közös iden­titást, vagy az egyes platformok je­löltjei fokozottan hangsúlyozzák-e az MKP-s, hidas, esetleg összefogásos identitásukat. Hangácsi szerint ebből a szempontból fontos kérdés, hogy a pártelnök, Forró Krisztián mennyire tudja átültetni a Szövetségen belül az egységes identitást. Ezzel kapcsolat­ban arról beszélt, jelenleg nem látni, hogy kialakult volna egy hierarchia a párton belül. „A pártelnök felett nem állhat egy platform” - utalt arra, hogy Forró többször az MKP-plat­­form álláspontjával azonosul. A szakértő szerint a kérdéses vá­lasztást nagyban befolyásolja majd a világjárvány. Ez ugyanis jelentősen korlátozhatja a hagyományos, sze­mélyes kapcsolatra építő kampányt, a jelölteknek egyszerűen nehezebb lesz találkozniuk a választókkal. Az erre lehetőséget nyújtó rendezvények normális esetben már most is zajla­­nának. Hangácsi szerint ezért, ha a Szövetségnek sikerül megtartania a három elődpárt által jelenleg elfoglalt megyei és önkormányzati pozíciókat, az már sikernek értékelhető. Arra a kérdésre, hogy a Simon Zsolt nevével fémjelzett Magyar Fórum 2022-ben csatlakozik-e a Szövetséghez, Hangácsi azzal vála­szolt, hogy ez csak úgy képzelhető el, ha az előbbi formáció nagymér­tékben alkalmazkodik az utóbbi ál­tal támasztott feltételekhez. Ugyan­akkor szerinte Simon személye is konfliktusos. Orbánnal vagy nélküle? A szlovákiai magyar politikum számára meghatározó kérdés, hogy miként alakul a magyarországi par­lamenti választás. „Ha Orbán Viktorék maradnak, az a Szövetség számára nem hoz újat, ha az ellenzék nyerne, akkor viszont újra kell építeni a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatokat” - mondta. Egy esetleges ellenzé­ki győzelem esetén Hangácsi sze­rint előfordulhat, hogy az új ma­gyar kormányzat inkább befelé, sa­ját magára fog figyelni. Kiemelte azonban, hogy jelenleg nem látni semmit azzal kapcsolatban, milyen elképzelései vannak a magyarorszá­gi ellenzéknek a határon túli közös­ségekkel kapcsolatban. Hozzátette, ez nem szükségszerűen jelent egyet a forrásmegvonással, a Budapestről érkező támogatások visszavágásá­val. „De elképzelhető például, hogy nem presztízsberuházásokra fordít­ják ezeket a pénzeket” - mondta. A szlovák pártpolitikai viszonyok Hangácsi szerint annyiban érinthe­tik a szlovákiai magyar politiku­mot, hogy folyamatosan jelen van az előrehozott parlamenti választás lehetősége. Az elemző úgy látja, hogy a Szö­vetség a Smerrel és a szélsőjobbol­dali ESNS-szel, valamint a Repub­­likával nem működne együtt, de a Peter Pellegrini vezette Hlas eseté­ben ez már nem kizárt. Már a bevásárlóközpontokban is lehet enni-inni RÖVIDEN A fővárosban leginkább a plázákban volt érezhető a változás, többen éltek a lehetőséggel, hogy bevásárlás közben megebédeljenek vagy megigyanak egy kávét (TASR-felvétel) MKP: Jakab Elemér távozzon! Pozsony. A Szövetség MKP-plat­formja felszólította Jakab Elemért, a Híd-platform egyik kelet-szlo­vákiai vezetőjét, mondjon le arról, hogy a közös párt Országos Tanácsának (OT) tagja legyen. Az MKP magától a Hídtól pedig azt kérte, hogy vonják vissza Jakab ki­nevezését. Az MKP a közlemény­ben arra utal, hogy az egykori par­lamenti képviselő megosztó sze­mélyiség és maga is arról beszélt, nem akar az országos politiká­ban részt venni. Az MKP közle­ményét a platformnak a régióban tevékenykedő vezetői írták alá. A Szövetségen belül az egyes platfor­moknak autonómiája van abban, hogy kit delegálnak a közös párt Országos Tanácsába. Korábban az Összefogás-platform is nehezmé­nyezte Jakab delegálását. (czg) Gröhling hétfőn kinyitná az iskolákat Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter az egész országban megnyitná az iskolákat a diákok előtt, tekintet nélkül arra, a Covid-automata szerint milyen besorolású járásról van szó. Állítja, a járványhelyzet javult, az aktuális adatok alapján pedig a kórházban ápolt betegek száma és a napi új fertőzöttek aránya egyaránt csök­kent. „Nem látok okot arra, hogy ne tegyük lehetővé a jelenléti ok­tatást a diákok részére” - mondta. Eduard Heger (OEaNO) kormány­fő szintén támogatja a nyitást janu­ár 10-én, a legfontosabbnak azon­ban az egészségügyi tárca és az oktatási minisztérium által közösen kidolgozott álláspontot tartja. Kér­dés, ha vissza is térhetnek a diákok az iskolába, milyen feltételek mel­lett működhetnek majd. (Dennik N)

Next

/
Oldalképek
Tartalom