Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-13 / 9. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. JANUAR 13. RIPORT 13 Kőszegről kicsit másképp ténetéoen hasonlóképpen csodát ír le: a sokadik támadás után, amikor a törökök már nyolc zászlót kitűz­tek a falakra, a védők és védettjeik a belső várban olyan eget verő jajki­áltásban tőnek ki, ami visszaretten­tette a már-már győzedelmeskedő ellenséget. ,A törökök egy lángpal­­losú jelenségnek, a keresztények Szt. Mártonnak, a törököktől elpusztított Szombathely védőszentje bosszújá­nak tulajdonították. ” Az egykori vár mostani falai között a város és az erőd történetét bemu­tató kiállítást tekinthetünk meg. Itt található például egy unikum: a Szőlő Jövésnek Könyve, amelyben minden év áprihs 24-én, Szent György napján feljegyezték a szőlő­hajtások minőségét. Ez a nap volt a tizenkét tagú szenátus és a városbíró megválasztásának ideje is. Kőszeg komoly borkereskedelmet folyta­tott német föld felé. A Jurisics nevét viselő középkori tér, melynek restaurált házai igen szépek, békés hangulatot áraszt. A Városháza a 14. század óta szolgálja a közt, az Arany Egyszarvú Patika­­múzeum kertje olyan ritkaságokat rejt, mint például: kereklevelű ka­­potnyak, tövises iglice, szártalan bá­bakalács. A vitrinekből megtanul­hatjuk egyes gyógyászati anyagok jelképes ábrázolását: az arzént pél­dául kígyó jelzi, az aranyat palástos király; láthatunk korabeli receptet, a padláson a rendszerezett szárított gyógynövények illatát érezhetjük. A Tábornokház kiállítása számom­ra igazi csemege volt, több mint húsz foglalkozásnak s mestereknek állítanak emléket a tárlókban. A látható eszközök, céhlevelek, ván­dorkönyvek, kiváltságlevelek mind azt bizonyítják, élénk kézműipari és kereskedelmi élet folyt a városban. A Hősök tornyából csodálatos kilá­tás nyílik a házakra és a környező hegyekre. A két épület 1933 óta múzeumként szolgál. Kőszeg történelmi belvárosa igazi kincsesbánya a kutatók számára. Megállapították, hogy a város je­lenlegi szerkezete valószínűleg a 14. század első felére datálható. Kedves ismerősöm B. Benkhard Lilla régész több tanulmányt írt az ásatásokról. A Milyen volt valójában a középko­ri Kőszeg? címűben szerzőtársaival felsorolja a talált tárgyakat: ,A város 13-19. századi életének számos tár­gyi emlékét sikerült összegyűjtenünk. Ezek között 14—18. századi pénz­érmék, kályhacsempék és használati edények töredékei, a mindennapi éle­téhez köthető tárgyak (üvegablaksze­mek, bronzcsengő, gyűszű), valamint a város 1532-es ostromához köthető emlékek egyaránt vannak... a késő középkori korsók, kancsók, poharak és mécsesek töredékei egy borkimérés használati tárgyai lehettek. Az ásatás legkiemelkedőbb tárgya a belvárosi temető egyik sírjából került elő....’’ A16. századi fejfedőt díszítő rezgő­tű finom kidolgozású, virágmotí­­vumos, egyedi darab. Ellátogattam a város felett maga­sodó Kálvária-templomhoz. Az odafelé vezető erdei út mentén ta­lálható a Koronaőrző bunker, ami 1945 márciusában tíz napig rejtette a menekített magyar koronát. Az ösvény keresztút stációi melletti fák sokat tudnának mesélni, szemmel láthatóan régóta figyelik a zarándo­kokat, kirándulókat. Kőszeg büszke lehet múltjára, s ápolja is azt. A Félhold és Telihold Ostromnapokon eljátsszák az 1532. évi ostromot. Bolthajtásos szállá­sunk udvarán a várostrom játékok eszközei - ágyúcső, szekérkerék - árválkodtak. A rendezvénysorozat kezdetén a helyi tűzoltó parancs­nok volt a török vezér, Jurisics Miklóst pedig egy idegenvezető alakította, aki - láttuk - egy cso­portot igen lelkiismeretesen veze­tett végig a városon. Kőszeg büszke lehet jelenére is. A több helyen kihelyezett becsü­letkasszák a bizalomról vallanak. Jó volt látni, hogy a ragyogó napsüté­ses késő őszi napokon milyen sok turista kereste fel a nevezetessége­ket, ejtőzött a Főtér kávézóiban. Az Arany Strucc Szálloda névadó állata is elégedetten fürdőzött a napsuga­rakban. Chernél Kálmán 1877-ben így írt:,A fennállók között az »arany strucz«-hoz címzett szálloda az egyet­len, hol az utas igényeinek megfelelő kényelemben részesülhet”. Ma már válogathat az ide utazó, igényes szálláshelyek várják a vendégeket. Csermák Judit ▲ A Jurisics tér 7. számú házán a mai napig látható a felirat Szent Pál leveléből (Róm 9,16), amelyből Iskola a határon című könyve két részének kölcsönzött Ottlik Géza címet: Non est volentis (Nem azé, aki akarja); Sem azé, aki fut ◄ Az Ottlik-iskola felé ben meghallgathattam az Esterhá­zy trió Beethoven-Brahms-kon­­certjét, a 82 esztendős Sebestyén Ernő hegedűs remek játékát. A folyosókon a régi tanulóvilágot idézte néhány relikvia. A gyüle­kező közönség soraiban sokszor A Magyarország nyu­gati határánál fekvő Kőszeg városát sokan a vidék ékszerdobozá­nak tartják, meg­maradt középkori városszerkezete ritkaságnak számít. A település nevét hallva a történelmi emlékezet sokakban Jurisics Miklós nevét idézi fel. Vannak városok, ame­lyekről sok leírás, fénykép jelenik meg, a hangulatos Kőszeg is közéjük tartozik Az ismédéseket elkerülendő én inkább élménye­imet, benyomásaimat, olvasmá­nyaimat szeretném megosztani az olvasóval. Még soha nem laktam ilyen „jó látószögű” helyen, mint mostani kőszegi utamon. A Chernél utca padlásszobájából ráláthattam a középkori eredetű Szent Jakab­­templomra és az újabb Szent Imre­­templom tornyára. Az előbbiben csodás középkori falfestményekre bukkantak, köztük a neves Palás­tos Madonnára. A templomot s a rendházat jezsuiták, piaristák és bencések birtokolták Ablakom­ból az utca egy részletét is szem­lélhettem. A közterületet Chernél Kálmánról nevezték el - a Városi Könyvtár is az ő nevét viseli aki a 19. században ügyvédként s hely­­történészként dolgozott. Megírta Kőszeg szabad királyi város jelene és muhja című munkáját, ezenkívül magyar és német nyelvű folyóira­tokban publikált történeti és ker­tészeti cikkeket. Fia, Chernél István - aki az utca 10. számú házában, a szépen helyrehozott Festecsics­­palotában született - híres ornito­lógussá vált, Herman Ottó halála után a Magyar Ornithológiai Köz­pont vezetője lett. A Kőszegi Városi Múzeum kiállítást rendezett tavaly a „kiváló vadász, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész, író, a ma­dárvilág elmélyült kutatója és védel­mezője" tiszteletére. Emlékét őrzi a városban a Chemel-kert is, melyet arborétumként, madarai védelmére hozott létre annak idején. Jelenleg egy látogatóközpont interaktív kiállításán tanulmányozhatják az érdeklődők a kőszegi madárkutatás hagyományait, a madárvédelem te­endőit. A család sarja Chernél Jenő, akit a sors az Olivetti cég képvise­lőjeként Kenyába vetett. Róla Szé­chenyi Zsigmond is megemlékezik Denaturált Afrika című könyvében. Míg neves elődei kőszegi temető­ben nyugszanak, az ő hamvait ide­gen föld rejti. A Chernél utca 5. számú házában élt a 17. században számkivetésben Széchy Mária, a „Murányi Vénusz”. A többször férjezett hölgy - aki cselszövéssel császári kézre juttatta várát, később férje, Wesselényi Fe­renc révén Habsburg-ellenes össze­esküvésben ítélték vétkesnek - iro­dalmunk több nagyját megihlette, mint például Kisfaludy Károlyt, Tompa Mihályt, Petőfi Sándort. Arany János így ír róla a Murány ostroma című szerelmi hősköltemé­nyében: „Hős asszony! asszonyhös! neme kinövése, / A csodás természet méla tévedése.” Székely Bertalan festményen örökítette meg a férfi­akat elkápráztató s a konvenciók­nak fittyet hányó hölgyet. Chernél Kálmán feltevése szerint Mária hamvai a Szent Jakab-templomban nyugszanak. Ott pihennek Jurisics Miklós gyermekei is. Ottlik Géza író az Iskola a határon című regényében örökítette meg a kőszegi katonai iskola 1920-as évekbeli mindennapjait. Az 1800- as évek közepén a császári és királyi hadsereg tisztjeinek kinevelésére alapított intézmény ma már más szerepet tölt be. A számos nyelvre lefordított regény, az író közvetlen élményei alapján, zárt világ hangu­latát adja vissza: „Ezenfelül azon­ban még azzal is megkülönböztettük magunkat, azaz megkülönböztettek bennünket a pongyola és laza civil világtól, hogy itt lehetőleg más neve volt sokszor a legközönségesebb tár­gyaknak is, mesterkélt és félrevezető neve. ” Több esetben értelmetlen parancsokat kellett teljesíteni. A kamaszlelkekben ez a néha kegyet­lennek tűnő, szabályokkal teli élet oly mély nyomot hagyott, hogy felnőttkorukat is meghatározta. ,A büntetéseket vaktában kaptuk, hol az egyikünk, hol a másikunk, mindenféle apróságért, amilyent százat követtünk el napjában vala­mennyien. A követelményeket úgy szabták meg hogy soha senki ne lehessen ártatlan. "Még hatod-, he­tedéves korukban is ugyanazokat a gyakorlatokat végezték a tanulók, tisztelgés, díszlépés, vigyázzállás: „... pedig akkor már nyugodtan nekifoghattak volna délutánonként akár annak is, hogy megpróbáljanak módszeresen leszoktatni bennünket a vigyázzállásról - a halálunkig úgysem sikerült volna. ” A Jurisics tér 7. számú házán a mai napig látható Szent Pál leveléből a felirat (Róm 9,16), amelyből könyve két részének kölcsönzött Ottlik címet: Non est volentis (Nem azé, aki akarja); Sem azé, aki fut. Személyes élményem volt, hogy a Gyöngyös patak - amelynek vize egykoron a várárok táplálását is szolgálta - és a Malomárok hídján átkelve jut­hattam el a lombjukat hullató fák színes levelein lépkedve az egykori iskola épületéig, ahol a díszterem­hangzott fel - Ausztria közelsége okán - német szó. A város nevét hallva mindenkinek először Jurisics Miklós jut eszébe. A szívemnek kedves Mika Waltari finn író - aki számos történelmi re­génnyel örvendeztette meg olvasóit - Mikael Hakim című művében a főhős szájába a következő szavakat adja: ,Azt a kicsi, de erős Kőszeg vá­rát egy bizonyos Jurisics Miklós nevű horvát védelmezte, aki Ferdinánd A kőszegi várnál király követeként járt Isztambul­ban, és akit ennek folytán Ibrahim nagyvezír személyesen ismert. El­évülhetetlen hősi hírnévre tett szert, amikor több mint egy hónapra meg tudta állítani a korszak leghatalma­sabb hadseregét. "Magáról a csatáról azt olvashatjuk fölösleges sokat mesélnem a szultán új hadjáratáról, amelyet a császár ellen indított. Ta­vasztól őszig folyt le, a kereszténység 1532. esztendejében, és az egész had­járatban az volt a legcsodálatosabb, hogy úgyszólván kezdettől fogva milyen elképesztően dugába dőlt, noha ennek szemlátomást semmilyen külső oka sem volt. Konklúzióként: „Hasonlóképpen a csekély vakond­túrás is árokba tudja dönteni a leg­súlyosabb rakományt. ” Csodákat is emlegettek a vereség okaként az oszmán birodalom határainál tör­ténő eseményeken túl. „Számtalan háborúban és ütközetben megöszült janicsárok a szakállukra esküdöztek, hogy saját szemükkel látták Gábor angyalt, amint tüzes karddal a ke­zében megjelent előttük a falakon, és hanyatt-homlok visszakergette őket. ” Szalay-Baróti A magyar nemzet tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom