Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-13 / 9. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. JANUAR 13. RIPORT 13 Kőszegről kicsit másképp ténetéoen hasonlóképpen csodát ír le: a sokadik támadás után, amikor a törökök már nyolc zászlót kitűztek a falakra, a védők és védettjeik a belső várban olyan eget verő jajkiáltásban tőnek ki, ami visszarettentette a már-már győzedelmeskedő ellenséget. ,A törökök egy lángpallosú jelenségnek, a keresztények Szt. Mártonnak, a törököktől elpusztított Szombathely védőszentje bosszújának tulajdonították. ” Az egykori vár mostani falai között a város és az erőd történetét bemutató kiállítást tekinthetünk meg. Itt található például egy unikum: a Szőlő Jövésnek Könyve, amelyben minden év áprihs 24-én, Szent György napján feljegyezték a szőlőhajtások minőségét. Ez a nap volt a tizenkét tagú szenátus és a városbíró megválasztásának ideje is. Kőszeg komoly borkereskedelmet folytatott német föld felé. A Jurisics nevét viselő középkori tér, melynek restaurált házai igen szépek, békés hangulatot áraszt. A Városháza a 14. század óta szolgálja a közt, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum kertje olyan ritkaságokat rejt, mint például: kereklevelű kapotnyak, tövises iglice, szártalan bábakalács. A vitrinekből megtanulhatjuk egyes gyógyászati anyagok jelképes ábrázolását: az arzént például kígyó jelzi, az aranyat palástos király; láthatunk korabeli receptet, a padláson a rendszerezett szárított gyógynövények illatát érezhetjük. A Tábornokház kiállítása számomra igazi csemege volt, több mint húsz foglalkozásnak s mestereknek állítanak emléket a tárlókban. A látható eszközök, céhlevelek, vándorkönyvek, kiváltságlevelek mind azt bizonyítják, élénk kézműipari és kereskedelmi élet folyt a városban. A Hősök tornyából csodálatos kilátás nyílik a házakra és a környező hegyekre. A két épület 1933 óta múzeumként szolgál. Kőszeg történelmi belvárosa igazi kincsesbánya a kutatók számára. Megállapították, hogy a város jelenlegi szerkezete valószínűleg a 14. század első felére datálható. Kedves ismerősöm B. Benkhard Lilla régész több tanulmányt írt az ásatásokról. A Milyen volt valójában a középkori Kőszeg? címűben szerzőtársaival felsorolja a talált tárgyakat: ,A város 13-19. századi életének számos tárgyi emlékét sikerült összegyűjtenünk. Ezek között 14—18. századi pénzérmék, kályhacsempék és használati edények töredékei, a mindennapi életéhez köthető tárgyak (üvegablakszemek, bronzcsengő, gyűszű), valamint a város 1532-es ostromához köthető emlékek egyaránt vannak... a késő középkori korsók, kancsók, poharak és mécsesek töredékei egy borkimérés használati tárgyai lehettek. Az ásatás legkiemelkedőbb tárgya a belvárosi temető egyik sírjából került elő....’’ A16. századi fejfedőt díszítő rezgőtű finom kidolgozású, virágmotívumos, egyedi darab. Ellátogattam a város felett magasodó Kálvária-templomhoz. Az odafelé vezető erdei út mentén található a Koronaőrző bunker, ami 1945 márciusában tíz napig rejtette a menekített magyar koronát. Az ösvény keresztút stációi melletti fák sokat tudnának mesélni, szemmel láthatóan régóta figyelik a zarándokokat, kirándulókat. Kőszeg büszke lehet múltjára, s ápolja is azt. A Félhold és Telihold Ostromnapokon eljátsszák az 1532. évi ostromot. Bolthajtásos szállásunk udvarán a várostrom játékok eszközei - ágyúcső, szekérkerék - árválkodtak. A rendezvénysorozat kezdetén a helyi tűzoltó parancsnok volt a török vezér, Jurisics Miklóst pedig egy idegenvezető alakította, aki - láttuk - egy csoportot igen lelkiismeretesen vezetett végig a városon. Kőszeg büszke lehet jelenére is. A több helyen kihelyezett becsületkasszák a bizalomról vallanak. Jó volt látni, hogy a ragyogó napsütéses késő őszi napokon milyen sok turista kereste fel a nevezetességeket, ejtőzött a Főtér kávézóiban. Az Arany Strucc Szálloda névadó állata is elégedetten fürdőzött a napsugarakban. Chernél Kálmán 1877-ben így írt:,A fennállók között az »arany strucz«-hoz címzett szálloda az egyetlen, hol az utas igényeinek megfelelő kényelemben részesülhet”. Ma már válogathat az ide utazó, igényes szálláshelyek várják a vendégeket. Csermák Judit ▲ A Jurisics tér 7. számú házán a mai napig látható a felirat Szent Pál leveléből (Róm 9,16), amelyből Iskola a határon című könyve két részének kölcsönzött Ottlik Géza címet: Non est volentis (Nem azé, aki akarja); Sem azé, aki fut ◄ Az Ottlik-iskola felé ben meghallgathattam az Esterházy trió Beethoven-Brahms-koncertjét, a 82 esztendős Sebestyén Ernő hegedűs remek játékát. A folyosókon a régi tanulóvilágot idézte néhány relikvia. A gyülekező közönség soraiban sokszor A Magyarország nyugati határánál fekvő Kőszeg városát sokan a vidék ékszerdobozának tartják, megmaradt középkori városszerkezete ritkaságnak számít. A település nevét hallva a történelmi emlékezet sokakban Jurisics Miklós nevét idézi fel. Vannak városok, amelyekről sok leírás, fénykép jelenik meg, a hangulatos Kőszeg is közéjük tartozik Az ismédéseket elkerülendő én inkább élményeimet, benyomásaimat, olvasmányaimat szeretném megosztani az olvasóval. Még soha nem laktam ilyen „jó látószögű” helyen, mint mostani kőszegi utamon. A Chernél utca padlásszobájából ráláthattam a középkori eredetű Szent Jakabtemplomra és az újabb Szent Imretemplom tornyára. Az előbbiben csodás középkori falfestményekre bukkantak, köztük a neves Palástos Madonnára. A templomot s a rendházat jezsuiták, piaristák és bencések birtokolták Ablakomból az utca egy részletét is szemlélhettem. A közterületet Chernél Kálmánról nevezték el - a Városi Könyvtár is az ő nevét viseli aki a 19. században ügyvédként s helytörténészként dolgozott. Megírta Kőszeg szabad királyi város jelene és muhja című munkáját, ezenkívül magyar és német nyelvű folyóiratokban publikált történeti és kertészeti cikkeket. Fia, Chernél István - aki az utca 10. számú házában, a szépen helyrehozott Festecsicspalotában született - híres ornitológussá vált, Herman Ottó halála után a Magyar Ornithológiai Központ vezetője lett. A Kőszegi Városi Múzeum kiállítást rendezett tavaly a „kiváló vadász, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész, író, a madárvilág elmélyült kutatója és védelmezője" tiszteletére. Emlékét őrzi a városban a Chemel-kert is, melyet arborétumként, madarai védelmére hozott létre annak idején. Jelenleg egy látogatóközpont interaktív kiállításán tanulmányozhatják az érdeklődők a kőszegi madárkutatás hagyományait, a madárvédelem teendőit. A család sarja Chernél Jenő, akit a sors az Olivetti cég képviselőjeként Kenyába vetett. Róla Széchenyi Zsigmond is megemlékezik Denaturált Afrika című könyvében. Míg neves elődei kőszegi temetőben nyugszanak, az ő hamvait idegen föld rejti. A Chernél utca 5. számú házában élt a 17. században számkivetésben Széchy Mária, a „Murányi Vénusz”. A többször férjezett hölgy - aki cselszövéssel császári kézre juttatta várát, később férje, Wesselényi Ferenc révén Habsburg-ellenes összeesküvésben ítélték vétkesnek - irodalmunk több nagyját megihlette, mint például Kisfaludy Károlyt, Tompa Mihályt, Petőfi Sándort. Arany János így ír róla a Murány ostroma című szerelmi hőskölteményében: „Hős asszony! asszonyhös! neme kinövése, / A csodás természet méla tévedése.” Székely Bertalan festményen örökítette meg a férfiakat elkápráztató s a konvencióknak fittyet hányó hölgyet. Chernél Kálmán feltevése szerint Mária hamvai a Szent Jakab-templomban nyugszanak. Ott pihennek Jurisics Miklós gyermekei is. Ottlik Géza író az Iskola a határon című regényében örökítette meg a kőszegi katonai iskola 1920-as évekbeli mindennapjait. Az 1800- as évek közepén a császári és királyi hadsereg tisztjeinek kinevelésére alapított intézmény ma már más szerepet tölt be. A számos nyelvre lefordított regény, az író közvetlen élményei alapján, zárt világ hangulatát adja vissza: „Ezenfelül azonban még azzal is megkülönböztettük magunkat, azaz megkülönböztettek bennünket a pongyola és laza civil világtól, hogy itt lehetőleg más neve volt sokszor a legközönségesebb tárgyaknak is, mesterkélt és félrevezető neve. ” Több esetben értelmetlen parancsokat kellett teljesíteni. A kamaszlelkekben ez a néha kegyetlennek tűnő, szabályokkal teli élet oly mély nyomot hagyott, hogy felnőttkorukat is meghatározta. ,A büntetéseket vaktában kaptuk, hol az egyikünk, hol a másikunk, mindenféle apróságért, amilyent százat követtünk el napjában valamennyien. A követelményeket úgy szabták meg hogy soha senki ne lehessen ártatlan. "Még hatod-, hetedéves korukban is ugyanazokat a gyakorlatokat végezték a tanulók, tisztelgés, díszlépés, vigyázzállás: „... pedig akkor már nyugodtan nekifoghattak volna délutánonként akár annak is, hogy megpróbáljanak módszeresen leszoktatni bennünket a vigyázzállásról - a halálunkig úgysem sikerült volna. ” A Jurisics tér 7. számú házán a mai napig látható Szent Pál leveléből a felirat (Róm 9,16), amelyből könyve két részének kölcsönzött Ottlik címet: Non est volentis (Nem azé, aki akarja); Sem azé, aki fut. Személyes élményem volt, hogy a Gyöngyös patak - amelynek vize egykoron a várárok táplálását is szolgálta - és a Malomárok hídján átkelve juthattam el a lombjukat hullató fák színes levelein lépkedve az egykori iskola épületéig, ahol a díszteremhangzott fel - Ausztria közelsége okán - német szó. A város nevét hallva mindenkinek először Jurisics Miklós jut eszébe. A szívemnek kedves Mika Waltari finn író - aki számos történelmi regénnyel örvendeztette meg olvasóit - Mikael Hakim című művében a főhős szájába a következő szavakat adja: ,Azt a kicsi, de erős Kőszeg várát egy bizonyos Jurisics Miklós nevű horvát védelmezte, aki Ferdinánd A kőszegi várnál király követeként járt Isztambulban, és akit ennek folytán Ibrahim nagyvezír személyesen ismert. Elévülhetetlen hősi hírnévre tett szert, amikor több mint egy hónapra meg tudta állítani a korszak leghatalmasabb hadseregét. "Magáról a csatáról azt olvashatjuk fölösleges sokat mesélnem a szultán új hadjáratáról, amelyet a császár ellen indított. Tavasztól őszig folyt le, a kereszténység 1532. esztendejében, és az egész hadjáratban az volt a legcsodálatosabb, hogy úgyszólván kezdettől fogva milyen elképesztően dugába dőlt, noha ennek szemlátomást semmilyen külső oka sem volt. Konklúzióként: „Hasonlóképpen a csekély vakondtúrás is árokba tudja dönteni a legsúlyosabb rakományt. ” Csodákat is emlegettek a vereség okaként az oszmán birodalom határainál történő eseményeken túl. „Számtalan háborúban és ütközetben megöszült janicsárok a szakállukra esküdöztek, hogy saját szemükkel látták Gábor angyalt, amint tüzes karddal a kezében megjelent előttük a falakon, és hanyatt-homlok visszakergette őket. ” Szalay-Baróti A magyar nemzet tör-
