Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-12 / 8. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. január 12. | www.ujszo.com A celebimádók kevésbé intelligensek? ÖSSZEFOGLALÓ Demetrovics Zsolt és kutatótársai szerint a gazdagok és a hírességek iránti erős rajongás összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel. Azok az emberek ugyanis, akik rögeszmésen figyelik a gazdagok és hírességek életét, alacsonyabb pontszámot érnek el a kognitív teszteken. A magyarországi kutatás eredményét a BMC Psychology folyóirat 2021 novemberében tette közzé, s azóta több neves sajtóorgánum (például a Newsweek) hírt adott róla. A vizsgálatban 1763 felnőtt magyar vett részt 2020-ban. Az önkéntes résztvevőknek egy online felmérés keretében két nemzetközileg validált intelligencia- és égy szintén kultúra- és nyelvfüggetlen önértékelési tesztet kellett kitölteniük. A felmérés része volt a hírességek iránti megszállottság mértékének szintjét kalibráló kérdőív, a Celebrity Attitude Scale kitöltése is. A rajongott híresség csak valós személy lehetett, aki, ha csak rövid ideig is, de kortársa volt a válaszadónak - mondta el Zsila Ágnes kutatásvezető a Qubitnek. - A kutatók a celebskála alapján rajongói kategóriákba sorolták a válaszadókat. Azokat, akiknek a sztárok iránti érdeklődése mindössze a hírességek életének barátokkal való megvitatására korlátozódott, a „szórakoztató-társas” rajongók közé sorolták. Az „intenzív-személyes” csoportot azok alkották, akiknek gondolatai csak a rajongott celeb körül jártak. Bár úgy tűnik, hogy a hírességek imádata összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel, továbbra sem világos, hogy a tömegkulturális ikonok iránti rajongás oka vagy következménye-e ezeknek a csökkent képességeknek A megszállottság legmagasabb fokát a „extrém rajongás” szintje jelentette. Az ide sorolt emberek ugyanis már egyetértettek az olyan állításokkal is, mint a „ha olyan szerencsés lennék, hogy találkozhatnék a kedvenc hírességemmel, és megkérne, hogy szívességként tegyek meg valami illegális dolgot, valószínűleg megtenném”; illetve „ha lenne több százezer forintom, akkor azt biztosan a kedvencem valamilyen emléktárgyára, használati eszközére költeném”. Bár a felmérés önkénteseinek kognitív képességeit csak a tesztekben nyújtott teljesítményük alapján tudták megítélni, így ez nem ad átfogó képet a teljes intellektusról, a kutatók azt találták, hogy a hírességek iránti megszállottság ma(Shutterstock) gasabb szintje együtt járt az elért pontszámok csökkenésével, és ez a tendencia még akkor is fennállt, ha figyelembe vették az iskolázottság, a jövedelem vagy a lakhely szerinti demográfiai jellemzőket. Magyarán minél erősebben rajongónak bizonyult valaki a celebskálán, annál gyengébben teljesített az intelligenciatesztekben. A kutatást vezető magyar pszichológus ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felmérés kontrolljaként alkalmazott modellek alapján nem egyértelmű, hogy a hírességek imádatának szintje milyen összefüggésben áll a kognitív képességekkel. A kapcsolat természetét illetően azonban feltételezhető, hogy a felfokozott celebmánia gátolhatja a tesztekben nyújtott teljesítményt, mégpedig az „egyoldalú érzelmi kötődés” fenntartásához szükséges intenzív figyelem és összpontosítás miatt. Másfelől az is feltételezhető, hogy a magasabb intelligenciájú emberek rajongása kisebb valószínűséggel éri el az extrém szintet, egyebek mellett azért, mert sokkal inkább képesek felismerni és megkülönböztetni a híresség valódi személyiségét a celebséget éltető marketingstratégiától. Bár úgy tűnik, hogy a hírességek imádata összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel, továbbra sem világos, hogy a tömegkulturális ikonok iránti rajongás oka vagy következménye-e ezeknek a csökkent képességeknek. Ezért további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a kóros celebmánia az alacsonyabb intelligenciahányados kiváltója, vagy annak eredménye. Az viszont látható, hogy a hírességek imádata az iskolai végzettségtől, az életkortól és az anyagi jóléttől függetlenül megváltoztathatja a kognitív teljesítményt. A tanulmány szerzői Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és a kóros celebmániát (celebrity worship syndrome) elsőként definiáló amerikai pszichológus, Lynn E. McCutcheon. (elte) Robotokkal kötnék össze az embereket a metaverzumban Metamobilitásnak nevezi azt az interaktív és részben virtuális jövőt a Hyundai, amelyben robotokkal érintkeznek az emberek. A 2022-es CES-en rengeteg cég beszél olyan fejlesztésekről, amelyek a metaverzumot célozzák - mindez nem meglepő, ilyen vagy olyan formában, de minden vállalat célba vette a területet, mivel a befektetők hatalmas jövőt várnak ettől, a tőzsdei árfolyamok pedig sok esetben kilőttek az ígéretek hatására. Nem túl meglepő módon a járművek elektromossá tételén, egyben későbbi árbevételt termelő, digitális funkciókkal és kijelzőkkel teletömött átalakításán fáradozó autógyártók sem maradnának ki a lehetőségekből. A Hyundai esete pedig a Boston Dynamics felvásárlása miatt eleve különleges. A Hyundai CES-es tájékoztatója szerint a cég egy olyan interaktív és részben virtuális jövőt képzel el, amelynek a neve metamobilitás. Ebben az emberek különféle robotokkal lépnének kapcsolatba, amelyek mindenféle szolgáltatást biztosítanának: automatizált közeledést vagy éppen robotok távirányítását gyárakban. A Hyundai a robotikára és a mesterséges intelligenciára építve alakítana ki egy hálózatot, amely az embereket virtuális objektumokkal és feladatokkal kapcsolja össze. A megosztott, intemetalapú virtuális világot persze minden cég másképp képzeli el és más a célja vele, de az minden esetben közös, hogy a valódi feladatok elvégzéséhez virtuális vagy kiterjesztett valóság használata szükséges, ez a mindennapok részévé válna (ezért folynak a nagy fejlesztések mind hardver, mind szoftver terén). A Hyundai szerint összekapcsolható lenne a valódi világ és a metaverzum például úgy, hogy az autók munkaszobává vagy szórakoztatási központtá lennének változtathatóak, 3D-s videojátékokat is kínálva. Okosgyárakat is említenek, amelyekben az emberek kívülről irányítják a robotokat és a folyamatokat. Áutomatizált, személyre szabott közlekedési eszközöket is bevonnának az elképzelésekbe. Azért, hogy mindez működhessen, egy Mobility of Things ökoszisztéma kialakítása mellett döntöttek, ami a moduláris robotikai platformokat öszszeköti az eltérő szolgáltatások biztosításához. Ennek része lesz a Plug & Drive modul is, ami intelligens kormányzást, fékezést és felfüggesztést garantál, elektromos hajtással, kamerákkal és LiDAR-szenzorokkal. Persze a képbe egy ismerős is bekapcsolódik: a nagyobb logisztikai feladatokhoz négy PnD-modul is kapcsolható, és bevethető felhasználási terület a Spot robotkutya is. (IT Café) A Hyundai szerint összekapcsolható lenne a valódi világ és a metaverzum például úgy, hogy az autók munkaszobává vagy szórakoztatási központtá lennének változtathatóak, 3D-s videójátékokat is kínálva (Fotó Hyundai)
