Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-11 / 7. szám

4 RÉGIÓ 2022. január 11. | www.ujszo.com Duhajban is megcsodálhatják a martosi menyasszonyi koszorút Romana Maőicová és a Dubajba került martosi menyasszonyi koszorú (Fotók: Romana Maőicová archívuma) vataSCin Péter A komáromi Romana Maöi­­cová jóvoltából egy marto­si mennyasszonyi koszorú is díszíti a Duhajban márciu­sig nyitva tartó világkiállítás szlovák pavilonját. KOMÁROM/MARTOS Hogyan talált rá egy komáromi szlovák egyetemista a martosi nép­művészetre? Romana készségesen el­mesélte lapunknak, hogy gyermek­korában szinte még kerülte a folklór világát, ám külső hatásra ez megvál­tozott. „A barátaim betagosodtak a komáromi Slovenskí rebel i népmű­vészeti együttesbe, én pedig úgy vol­tam vele, hogy engem se hagyjatok itt. Viszont nekem nem megy sem a tánc, sem az ének, nem tanultam zenélni valamilyen hangszeren, szóval kellett találnom valamit, amelyben kitelje­sedhetek. így kezdtem el foglalkozni a népviselettel” - részletezi a kezdete­ket. Az első fontos mérföldkövet egy év múlva érte el, amikor egy pamói (Parchovany) pártát készített el. Az alkotómunka során a kelet-szlovákiai falu lakosaival is kapcsolatba lépett, s először érzett rá arra, hogy élveze­tes dolog összekötni a kutatást és az alkotást. „Kedvem lelem a kutatási oldalban, abban, hogy valakit felkere­sel a házában, beszélgetsz vele, kinyit neked egy régi ládát, amiben olyan dolgokat láthatok, amiket korábban sosem. A gyűjtött anyag feldolgozása már annyira nem szórakoztató. Más­felől azonban szeretem a kézimunkát és alkotást, azt, hogy valami létrejön a kezem alatt” - állítja, ami egyben azt is jelenti, még nem döntötte el, hogy a tudományos vagy a kézműves pályát választja-e. Megtalálni Martost Romana jelenleg a nyitrai Kons­tantin Filozófus Egyetem Etnológi­ai és Folklorisztikai Tanszékének negyedéves hallgatója: „A bakalár­­munkám a martosi női népviselet jelenkori formáiról szólt, amellyel a második évfolyamban kezdtem el rendesen foglalkozni. Már kezde­tekkor volt vizuális tudásom arról, hogy miként is festenek ezek a dol­gok. Az első martosi menyasszonyi koszorút viszont még 2018-ban, a Miss Folklór versenyre készítettem el. Ez is úgy alakult, hogy kellett ta­lálnom valamit, amelyet ott bemu­tatok, de ami nem ének, tánc vagy zene. Lényeges szempont volt, hogy a saját régiómat képviseljem vala­milyen módon, s mivel Komárom­ból vagyok, számomra Martos volt a legközelebbi reprezentatív helyszín.” Már ekkor kapcsolatba lépett a he­lyiekkel, illetve szakirodalommal is foglalkozott, végül a komáromi Du­na Menti Múzeum gyűjteményével is megismerkedett az egyetemi gya­korlat során. Az említett versenyhez szükséges népviseleti kellékek egy ré­szét a martosiaktól kérte kölcsön. Ké­sőbb pedig, amikor a szakdolgozatá­hoz gyűjtött anyagot, ismét felkereste a falut. így került kapcsolatba például a Martosi Hagyományőrző Együttes­sel is, a polgármester, Keszeg István pedig végig segítette a kutatását - pél­dául azzal, hogy tolmácsolt neki, Ro­mana ugyanis nem nagyon tud ma­gyarul. A párták varázsa Mindeközben elkezdett együttmű­ködni a „Párták a 21. században” el­nevezésű művészeti csoporttal, annak etnológusa, Katarina Sabová révén. Az ő közvetítésüknek köszönhetően a Jasnán tartott sí-világkupaversenyre is martosi alkotásokat készített. Má­sodik lépésben pedig az elmúlt nyár végén ugyancsak ez a művészeti mű­hely kereste meg Romanát, akinek így további két martosi menyasszonyi ko­szorú került ki a kezei közül, amelyek egyenesen Dubajba kerültek az aktu­ális világkiállításra. Mint mondja, a szlovák pavilonban csak nagyon kor­látozottanjelenik meg a népművészet, ezért is örvendetes, hogy a martosi menyasszonyi koszorú eljuthatott az arab országba. Különlegessé tesz „A menyasszonyi koszorú legsajá­tosabb tulajdonsága az, hogy szinte felemeli a viselőjét, aki így különle­gesebbnek érezheti magát” - mond­ja, majd azt is hangsúlyozza, hogy ezek a fejdíszek rendkívül magasak, s emellett szélesek is. „Korábban egy­szer mértem az időt, s úgy 35-40 óra közötti eredményt kaptam minden­nel együtt. A munka sokrétű, például Romana Maőicová, fején egy martosi arany sprayjel vonom be a kalászokat, a rögzítést főleg drótokkal végzem, mivel jobban tart, mint a ragasztás, de van, ahol pedig ezt alkalmazom. Összességében eléggé komplikált munkáról van szó” - mondja az al­kotó, akinek egyébként ennél bővebb a portfoliója, hiszen más ruhanemű­­ekkel is foglalkozik, de nagy gyakor­latra tett szert a gyöngy nyakláncok készítésében is. Semmiképp sem szeretné, ha úgy tűnne, hogy az általa készített mar­tosi koszorú konzervatív értelemben lenne „hagyományosnak” mondha­tó, hiszen az alkotás során beleviszi a saját ötleteit, illetve más típusú alko­tóelemeket is használ, mint a fejdísz egykori martosi készítői. Ugyanakkor hangsúlyozza, ha ez még élő gyakor­lat lenne a faluban, akkor a martosiak sem készítenék el máshogy. menyasszonyi koszorúval RÖVIDEN Zárva a fürdő, nincs vendég Bellegszencse. A járványhely­zet miatt továbbra is zárva marad az érsekújvári járásbeli termál­fürdő. A Geo Termál Podhájska Társaságnak a Nyitrai Járási Hi­vatal még múlt év végén engedé­lyezte a termálfurat használatát. Roman Ivan, Bellegszencse pol­gármestere ígéretet tett a vendé­geknek, hogy a pandémia idősza­kát követően ismét megnyitják a termálvízzel feltöltött medencé­ket. Számos panziót és vendéglőt kínálnak eladásra a környéken, mert az utóbbi két évben jócskán megcsappant a látogatók száma a Termál Mikrorégióban. Sokan a turizmusból éltek, vagy szállá­sadóként, vagy vendéglősként. Jelenleg húsznál is több eladásra szánt panzió található az ingatla­nirodák kínálatában. (száz) Csak vasárnap vehető fel a védőoltás BUCHLOVICS PÉTER A készpénz sem ösztönzi a párkányi régióbeli lakosokat a koronavírus elleni védőoltás felvételére. Újévre nagyon ke­vesen oltakoztak a helyi ren­delőintézetben. PÁRKÁNY Három hét szünet után, szomba­ton és vasárnap oltottak Covid-19 ellen a Nyitra megye alá tartozó he­lyi rendelőintézetben. Czékus And­rás igazgató lapunknak arról szá­molt be, hogy vasárnap nagyon ke­vesen vették fel az oltást, összesen négyszáz személy jött el védőoltás­ra, illetve az emlékeztető oltásra. Szombaton körülbelül kilencszázan érkeztek, de még ez is elmarad az 1200 fős ellátóképességtől. Mind­két nap Pfizer-vakcinával oltottak, Modernát csak mintegy tíz ember Ha nem emelkedik az érdeklődők száma, csak kéthetente nyit ki az oltópont (A szerző Illusztrációs felvétele) kapott, a jövőben pedig már csak Pfizerrel oltanak majd. Az igazgató szerint a 200-300 eurós készpénz­osztás egyáltalán nem ösztönöz rapid módon az oltás felvételére, szombaton csak ötvennégy olyan érdeklődő volt, aki először kapott oltást, vasárnap pedig a négyszáz­ból csak tizenhatan oltakoztak első alkalommal. „Ezen a héten csak vasárnap fo­gadjuk az embereket a nagy ka­pacitású oltóponton, ha pedig na­gyon kevesen lesznek, akkor úgy tervezzük, hogy Párkányban csak kéthetente tartunk oltónapokat. Ez a mindenkori létszámtól is függ, az érdeklődőknek azt javaslom, hogy időben regisztráljanak” - tette hoz­zá a poliklinika igazgatója. Időpontot foglalni az AGEL rend­szerében lehet a portal.agel.sk inter­netes oldalon, további információk a Párkányi Rendelőintézet és a város honlapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom