Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-08 / 5. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 2022. január 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Varsó visszahívja prágai nagykövetét Varsó. Lengyelország prágai nagykövetének visszahívását kezdeményezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A csak decemberben kinevezett nagykövet korábban a lengyel-cseh vita tárgyává vált Turów bánya kapcsán a lengyel fél „empátiahiányát” említette. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő megengedhetetlennek nevezte a Turów ügyében tett „szélsőségesen felelőtlen” nagyköveti nyilatkozatot. A cseh határ közeli Turów felszíni lignitbányáról azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét. Prága attól tart, a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést. (MTI) Moszkva kikerülné az Európai Uniót Párizs. Moszkva meg akarja kerülni az Európai Uniót Ukrajna ügyében azzal, hogy közvetlenül az Egyesült Államokkal tárgyal á konfliktusról -jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. Az orosz és az amerikai fél hétfőn egyeztet Genfben, miután az elmúlt hetekben fokozódott a feszültség az orosz csapatok ukrán határ mentén zajló mozgósítása miatt. Le Drian úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorpedózná a megszilárduló uniós kohéziót. Oroszország 100 ezer katonát vont össze Ukrajna közelében, ami nyugtalansággal tölti el a Nyugatot. (MTI) Párizs erős ós önálló Európáért dolgozik Párizs. Franciaország erős Európa megteremtésén kíván munkálkodni, azt akarja, hogy Európa önállóan tehessen lépéseket saját maga, érdekei és értékei védelme érdekében. Az uniós soros elnökséget januártól átvevő Párizs azt kívánja, hogy Európa hatékonyabban megvédhesse saját biztonságát és érdekeit világszinten, még a világűrben is. Franciaország közös uniós védelmi kapacitást kíván megteremteni a külső függőség megszüntetésére. (MTI) Oroszország beteszi lábát Timbuktuba Bamako. Oroszország katonai kiképzőket küldött a Mali északi részén fekvő Timbuktuban lévő katonai bázisra, ahonnan decemberben vonultak ki a francia erők. Az orosz katonák a dzsihádisták ellen küzdő mali hadseregnél kiképzési feladatokat fognak ellátni. Az orosz szerepvállalás Maliban a nyugati országok, különösen az egykori gyarmattartó Franciaország bírálatát váltotta ki. Párizs azt állítja, az orosz kiképzők között a zsoldoscsapatra hasonlító Wagner Csoport orosz magáncég harcosai is jelen vannak. (MTI) Tűzparancsot adott ki a kazah elnök A közép-ázsiai ország legnagyobb városában, Almatiban csütörtök óta a fegyvereké a főszerep (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Almati/Nur-Szultán. A kazahsztáni Almatiban tegnap folytatódtak az összecsapások, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök általános tűzparancsot adott ki. Megérkeztek az oroszok vezette katonai erők Kazahsztánba. Tegnapi televíziós beszédében Kaszim-Zsomart Tokajev banditáknak és terroristáknak nevezte a felkelőket és közölte, ha nem adják meg magukat, akkor „megsemmisítik” őket. Becslése szerint 20 ezren támadhatták meg Almati városát. Kitért arra is, hogy a „terrorellenes” művelet részeként arra utasította a rendvédelmi szerveket és a hadsereget, hogy „figyelmeztetés nélkül lőjenek”. „A militánsok még mindig nem tették le a fegyvert. Az ellenük folytatott harcot a végsőkig kell folytatni. Aki nem adja meg magát, azt elpusztítjuk” - fogalmazott Tokajev. Egyúttal elutasította azon felvetéseket, hogy tárgyaljon a tüntetőkkel. „Micsoda ostobaság ez. Milyen tárgyalásokat folytathatunk bűnözőkkel és gyilkosokkal?” - méltatlankodott. Egyúttal köszönetét mondott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, valamint Kína, Üzbegisztán és Törökország vezetőinek az általuk nyújtott segítségért. Elmondta, hogy az Oroszországból és a szomszédos államokból küldött békefenntartó erők Kazahsztán kérésére érkeztek, és ideiglenesen tartózkodnak az országban. A kazah belügyminisztérium szerint tegnapig 26 fegyveres bűnözőt likvidáltak, és több mint 3000 embert őrizetbe vettek. A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban. A legsúlyosabb helyzet Almatiban, az ország legnagyobb városában alakult ki, ahol folytatódott a lövöldözés a Köztársaság tér közelében. A lázadók Almatiban elfoglalták a helyi közigazgatás épületét, a televíziós csatornák irodáit, és több kísérletet tettek arra, hogy a központi televízióban élő adásba kerüljenek. Megostromolták a rendőrség székházát. Hatalmukba kerítették a repülőteret, és több repülőgépet lefoglaltak. Barikádokat és útzárakat állítottak fel. Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete mintegy 2500 békefenntartót vezényel a közép-ázsiai országba, előreláthatólag néhány hetes időtartamra. Fehéroroszország légideszant csapatokat küldött, Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök támogatásáról biztosította Tokajevet. Kirgizisztán 150 katonát indít Kazahsztánba a békefenntartó misszió részeként. Kazahsztán fontos kőolajtermelő ország és a világ első számú urántermelője. A tüntetések kezdete óta világszerte nőtt a kőolaj, és magasra szökött az urán ára. A fő kőolajlelőhely, Tengiz termelése csökkent. Kazahsztánban január 2. óta egyre növekvő tiltakozáshullám indult, miután a kormány a cseppfolyósított gáz (LPG) árának plafonját eltörölte, így az hirtelen megduplázódott. A demonstrációk eredetileg a legszegényebb perifériás területekről indultak ki, de hamar átterjedtek a nagyobb városokra és a fővárosra, Nur-Szultánra is. A tüntetésekből zavargások, a zavargásokból csütörtökre fegyveres utcai összecsapások alakultak ki, főleg a másfél milliós Almatiban. (MTI, Npsz, ú) Ledőlt az exelnök aranyszobra Közép-Ázsia legstabilabb országának tartott Kazahsztánban az autógázügy csak az utolsó csepp volt a pohárban. A tüntetők „az Öreg", azaz a személyi kultuszt állampolitikai szintre emelő, 81 éves Nurszultan Nazarbajev tényleges távozását követelték és ledöntötték aranyszobrát is. A rezsimet a lakosság szemében a hatalmat a háttérből gyakorló exelnök és 3 lánya, valamint veje, Timur Kulibajev szimbolizálja. Utóbbinak monopóliuma van a gazdaság minden ágazatában, főleg az olaj- és gáziparban, az autógáz árának emelését is mindenki ennek tulajdonítja. A szociális békétlenség évek óta gyülemlik, főleg a mérhetetlen társadalmi és vagyoni szakadékok miatt. (Npsz, ú) A milliárdos Gattyán jövő héten programot hirdet Készen van Gattyán György milliárdos pártjának programja, jövő hátén ismertetik a nyilvánossággal. Gattyán pártját, a Megoldás Mozgalmat (MEMO) december 24- én jegyezték be. Budapest. A Megoldás Mozgalom párt székhelye a milliárdos üzletember legnagyobb vállalata, a Docler Holding lett. A párt elnöke a hivatalos dokumentumok szerint maga Gattyán. Alelnökként Huszár Viktor, Borsányi Gábor - a Teqball két alapítója -, valamint Bajusz Krisztina ügyvéd van feltüntetve. Gattyán novemberben beszélt arról először, hogy elindulna a tavaszi parlamenti választáson, december közepén pedig ezt hivatalosan is bejelentette. Azóta kiderült, hogy szakértőként az Index-ügyéi is megjelent reklámszakember, Erdélyi „Superman” Zsolt segíti. Gattyán választási nekibuzdulása inkább kelti a szélhámosság érzetét, és a kép akkor sem tisztul, amikor a vagyona alapját és jelenleg is legfőbb bevételi forrását jelentő szexkameraüzletről, a 2001-ben alapított Live- Jasmin.com-ról és a később létrehozott Jasmin.com-ról beszél. Szerinte a szexipar nemhogy nem szégyellni való, de egyenesen menőnek számít amerikai milliomos körökben, ahová állítása szerint ő is bekerült. Ugyanakkor tiltakozik a pornográf jelző ellen. Ember Zoltán szerint Gattyán nem feltétlenül egy valódi működéssel rendelkező pártot szeretne. Az Iránytű elemzője úgy véli, ez a késői pártalapításból és kampány csapatának toborzásából is leszűrhető. Ember Zoltán gyanúsnak nevezte azt is, hogy egy sikeres üzletember olyan politikai projektbe vág bele, ahol a győzelem szinte kizárható. „Pozíciója inkább az ellenzéktől venne el szavazót, illetve az olyan nem szavazóktól, bizonytalan voksolóktól, akik érettségivel bírnak vagy diplomásak, viszont belőlük nincs annyi, hogy elérhesse az 5%-ot” - magyarázta az elemző. (hvg, atv) Biden: Trump fenyegeti az amerikai demokráciát Joe Biden elnök az amerikai demokráciára názve továbbra is veszályesnek nevezte elődját, Donald Trumpot a capitoliumi zavargások első évfordulója alkalmából a kongresszusban elmondott beszódóben. Washington. Tavaly január 6-án a szövetségi törvényhozás szenátusa éppen a demokrata párti Biden győzelmét készült hitelesíteni, amikor tüntetők megostromolták a Capitoliumot, és az épületegyüttest védő kel. Az ostrom előtt nem sokkal Donald Trump beszédet mondott, és több politikus e beszéd hangnemének tulajdonította a Capitolium megtámadását. Joe Biden beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a választási csalás hamis vádja sokat árthat az amerikai jogállamiságnak, és alááshatja a jövőbeni választások hitelét. „Történelmünk során először egy elnök nemcsak elvesztett egy választást, hanem megpróbálta megakadályozni a békés hatalomátadást is” - jelentette ki. Ismét elítélte, hogy a volt elnök „órákig tétlenül nézte a tévén a zavargásokat”, hozzáfűzve, hogy a zavargók „nem turisták Joe Biden elnök (TASR/AP) voltak, hanem felfegyverzett lázadók”. Biden szerint az igazság a következő: „Az előző amerikai elnök hazugságokat terjesztett a 2020-as elnökválasztásról. Tette ezt azért, mert többre tartja a hatalmat az elvszerűségnél. A felpumpált egója többet számít neki, mint a demokráciánk, vagy az alkotmányunk, és nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy veszített. Tőrt szegez a demokrácia torkának.” Az elnök után beszédet mondott Kamala Harris alelnök is. Ő a tavaly január 6-i történéseket Pearl Harborhoz és a 2001. szeptember 11- hez hasonlította. 1941 decemberében Japán Pearl Flarbornál támadta meg az Egyesült Államokat, 2001. szeptember 11-én pedig terroristák intéztek támadást az Egyesült Államok ellen három helyen. Kamala Harris úgy vélekedett, hogy tavaly január 6-án „szélsőségesek támadták meg az ország eszményeit”. A Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet egyik felmérése szerint a republikánus szavazók 55 százaléka ma is hitelt ad Trump azon állításának, hogy a választást elcsalták. Republikánus politikusok azzal vádolták meg a demokratákat, hogy az évfordulót saját politikai céljaikra használják fel. Trump a beszéd után közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Bident, hogy az ő nevét felhasználva tovább akarja mélyíteni az árkot az amerikaiak között. „Ez a politikai színház nem szólt másról, mint hogy elterelje a figyelmet (Biden) saját totális kudarcairól” - írta a volt elnök. Donald Trump továbbra is nagyon népszerű a republikánus szavazók körében. Jelentős befolyása van arra, hogy a pártból kik induljanak az idén november 8-án esedékes félidős választáson, amelyeken a kongresszusi többség a tét. (MTI, Tx)
