Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-08 / 5. szám
2 KÖZÉLET 2022. január 8. | www.ujszo.com Környezetvédelmi tárca: kell az atom! CZlMER GÁBOR Pozsony/Brüsszel. Engedélyezné az egyes földgáz- és atomenergia-projektek fenntartható befektetések közé sorolását az Európai Unió. A németek és a környezetvédők ellenzik a nukleáris energia ilyen besorolását, a magyar és a szlovák kormány viszont támogatja azt. Az Európai Bizottság (EB) tervezete szerint ideiglenes zöld címkét kapnának azok a gázprojekteknek, amelyek kiváltják a szenet, teljes vlllamosenergia-fogyasztás körülbelül 53 százaléka származik atomre(TASR-felvétel) és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki. A nukleáris energia pedig mindaddig lenne a fenntartható kategóriába sorolva, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek károsodásának elkerülésére meghatározott kritériumoknak. A földgáznak és az atomenergiának ennél fogva fontos szerepet szánnak a villamosenergia-termelésben addig, amíg az ágazat át nem áll megújuló energiaforrások használatára. Az EB konzultációt indított a kérdésben a tagállamokkal. A bizottságnak a tervezetről az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia. Európa egyébként az évszázad közepén szeretné elérni a szén-dioxid-semlegességet. Ki van ellene? Az, hogy az EB tervezete szerint még évekig lehetne az atomenergiára alapozni, jelentős kritikát váltott ki a környezetvédők körében. A német kormány ugyancsak élesen ellenzi, hogy a jövőben is ilyen szerepet szánjanak a nukleáris energiának, a földgáz felhasználásával viszont egyetértenek. Németország a napokban megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, mindezt egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását. Ezt a döntést a fukusimai atomkatasztrófa nyomán hozták meg. Az atomenergiát élesen ellenzi Ausztria és Luxemburg is. Ausztria az EB által tervezett intézkedés bevezetése esetén perrel fenyeget. Szlovákiában egyes források szerint a aktorokból Ki van mellette? A nukleáris energiaforrások felhasználását egyértelműen támogatja például Franciaország, Lengyelország, de Magyarország is. Szlovákia ugyancsak az atomenergia pártjára állt. A gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek (SaS) azt mondta, ez racionális döntés volt. A szlovák környezetvédelmi minisztérium az ügyben teljesen azonosul az EB tervezetével. A lapunknak adott nyilatkozatukban kiemelték, a szlovák kormány évek óta arra törekszik, hogy az atomenergiát egy „átmeneti” kategóriába sorolják. „Mindezt addig, amíg az innovációk nem hoznak ökologikusabb energiaforrásokat” - teszik hozzá. A környezetvédelmi tárca rámutat, Szlovákia atomenergia nélkül nem tudná teljesíteni a klímacéljait. „A nyers valóság az, hogy a jelenlegi klímaválságban a többi hazai alternatíva még inkább kockázatos” - nyilatkozta lapunk kérdésére Ján Budaj (OEaNO) környezetvédelmi miniszter. A szaktárca a közleményben kiemelte, nem törekednek arra, hogy leállítsák a hazai nukleárisenergia-felhasználást, de hozzáteszi, az állami intézményeknek folyamatosan ellenőriznie kell az atomerőmüvek biztonságát. Egyben kritizálta az előző kormányokat, amelyek túlságosan sok pénzt fektettek ezekbe az erőművekbe, ahelyett, hogy az alternatív energiaforrásokat, illetve a kevésbé energiaigényes iparágakat támogatták volna. „Az előző kormányok tették Szlovákiát atomenergia-függővé” - írja a minisztérium. Röviden azt is megemlíti, a jelenlegi kormánynak sikerült megtiltania, hogy az országba radioaktív hulladékot importáljanak. A tárca szerint az elmúlt években az ilyen import tényét az előző kabinetek titkolták. A minisztérium azt ígéri, az atomenergetika területén még idén további, a transzparenciát elősegítő lépéseket tesz. A szakértő szerint Az atomerőműveknek a térségünk országaiban való felhasználásával kapcsolatban megkerestük Lux Ivánt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőjét, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát. A szakember elmondta, az EB tervezete azt jelenti, hogy mivel a nukleáris energiatermelésnek közvetlen szén-dioxid-kibocsátása nincs, bizonyos értelemben zöldnek tekinthető. Az atomerőműben ugyanis nem hagyományos égés folyik, mint a szén- vagy a gázerőművekben, hanem az atommagok hasadásából származó hőt alakítják elektromos árammá. „Az atomerőműből működés közben semmi sem jön ki” - magyarázta. Lux hozzátette, az erőmű felépítése és a nukleáris fűtőelemek legyártása azonban jár valamennyi szén-dioxid-kibocsátással, környezeti terheléssel. Rámutatott, a reaktorokban termelődő atomhulladék jelent valódi problémát. „Ezt nagyon sokáig, ezer, vagy százezer évig kell tárolni” - tette hozzá azzal, hogy ehhez nagyon biztonságos hulladéktárolókra van szükség. Lux szerint az EB tervezete, a mai viszonyokat figyelembe véve, jogosnak tekinthető. Úgy látja, az atomenergia környezeti terhelése összemérhető más, zöldnek tekinthető energiaforrásokéval. „Ennél fontosabb azonban az, hogy pillanatnyilag nem képzelhető el az atomenergia hirtelen kivezetése” - mondta. Hozzátette, biztos abban, hogy hoszszú távon megszűnik az atomenergia felhasználása, de ennek nincs még itt az ideje. Lux kiemelte, a térségünk országaiban az újabb reaktorok építése, mint például a paksi erőmű bővítése, nem azt a célt szolgálja, hogy növeljék az atomenergiára való támaszkodást, hanem az elöregedő, régi reaktorok helyét fogják átvenni. „Uj blokkokra szükség van, hogy a meglévőket helyettesítsük addig, amíg el nem jön a teljesen zöld energia korszaka” - magyarázta azzal, hogy jelenleg nincs más megoldás. Lux erről az átmeneti szakaszról szólva elmondta, szerinte a következő 50 évben nem vezetik ki az atomenergiát. „Az atomerőművek biztonságát azonban tudatosan és folyamatosan növelik” - emelte ki azzal, hogy súlyos balesetekre nagy valószínűséggel nem kell számítani. Az erőművek pillanatnyi balesetkockázata sokkal kisebb, mint bármelyik másik energiaforrásé. „Nulla kockázat azonban nem létezik” - mondta és hozzátette, hogy pont a nagyon kicsi valószínűség miatt nem kell ettől tartani. Szlovákiában egyes források szerint a teljes villamosenergia-fogyasztás hozzávetőlegesen 53 százaléka származik atomreaktorokból, Magyarország esetében ez a szám körülbelül 48 százalék, míg Franciaországban ez akár több mint 70 százalék is lehet. kérte a politikusokat, hogy hagyják dolgozni a rendőrséget és a szakértőket, nyilatkozataikban pedig maradjanak visszafogottak. Elmondása szerint az eljárás jelenleg olyan stádiumban van, hogy nem áll módjukban további tájékoztatást adni. „Szeretném megnyugtatni a közvéleményt, hogy más ügyekhez hasonlóan szigorúan a törvény keretein belül járunk el, és nem befolyásol minket az érintett kiskorúak szüleinek pozíciója” - tette hozzá azon információkra reagálva, melyek szerint a támadásban egy rendőr gyermeke is érintett, és a rendőrség ezért nem vizsgálta ki a tettesek előző ügyeit. Roman Mikulec belügyminiszter ezeket a vádakat abszurdnak nevezte. „Rendkívül fontos, hogy ne szítsuk az indulatokat (különösen egy ilyen érzékeny ügyben), és hagyjuk, hogy a rendőrség végezze a munkáját” - közölte Mikulec. (TASR, br) Újabb oltóközpontot nyitottak ki Mivel az oltás nán, egyelőre iránt megnőtt az érdeklődés, újabb nagy befogadóképességű oltóközpontot nyitottak ki tegnap Zsolhárom napra. Hasonló központok működnek már a fővárosban és Kassán is. (TASR-felvétel) RÖVIDEN A rendőrség vizsgálja a kislány ügyét Pozsony. Intenzíven vizsgálja a rendőrség annak a 11 éves kislánynak az esetét, akit 15 év körüli társai az Annamajorban (Miloslavov) található egykori szövetkezet épületében bántalmaztak, az esetről készült videót pedig feltöltötték a közösségi portálokra - tájékoztatott tegnap Hamran István országos rendőrfőkapitány azután, hogy egyre több politikus szólalt meg az ügyben és vádolta meg tétlenséggel a rendőrséget. Az országos rendőrfőkapitány - saját bevallása szerint - kapcsolatban áll az eset felgöngyölítésén dolgozó Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitánysággal. Közölte, olyan információk jutottak el hozzájuk, amelyek még a nyilvánosság, a politikusok és a média számára sem ismertek, ezért arra
