Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-03 / 1. szám
2 KÖZÉLET 2022. január 3. | www.ujszo.com Tovább akadozott a hagyományos oktatás 2020 januárjától a következő év májusáig az alapiskolák átlagban 78 napig voltak bezárva. Szlovákiában csak 2020- ban 50 napig volt kényszerpihenő. (Somogyi Tibor felvétele) BUGÁRANNA Pozsony. „Egy olyan példátlan válságban, mint a Covid-19-járvány, neház levonni a tanulságot a történtekből. Mindazonáltal, konstruktív lehet kitekinteni, ás megnézni, miként reagáltak a különböző oktatási rendszerek az egyes kihívásokra" - jelentette ki Andreas Schleicher, a Gazdasági Együttműködési ás Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatásügyi ás kászságfejlesztási igazgatáságának vezetője. A szervezet a járvány ideje alatt rendszeresen vizsgálja, miként alkalmazkodnak az iskolák, a tanárok és a diákok a járványügyi korlátozások okozta rendhagyó helyzethez. A legutóbbi tanulmányban összefoglalták az elérhető adatokat, és különböző szempontokat figyelembe véve összehasonlították, a járvány kitörése óta milyen fejlemények és trendek figyelhetők meg az OECD-országokban az oktatás terén. A jelentés a „Globális oktatás helyzet: 18 hónap a pandémiában” címet kapta. Schleicher emlékeztetett, felismerve az iskolabezárások súlyos hatásait a diákok tudására és jólétére, több ország fokozatosan módosított az iskolákat érintő szabályozáson. Néhány országban a magas esetszám miatt továbbra is zárva maradtak, máshol viszont a nehéz körülmények ellenére is biztosították a jelenléti oktatást. Távoktatás A koronavírus-járvány 2020-ban és 2021 első felében szinte az öszszes vizsgált országban megzavarta a hagyományos oktatás menetét. 2020 végén a legtöbb országban kénytelenek voltak elrendelni a tantermi oktatás felfüggesztését, 2021-ben viszont fokozatosan javulni kezdett a helyzet. A statisztikából kiderült, 2020 januárjától a következő év májusáig az alapiskolák átlagban 78 napig voltak bezárva. Szlovákiában csak 2020-ban 50 napig volt kényszerpihenő - az iskolalátogatást felváltotta a távoktatás. A középiskolákat tekintve még rosszabbak az arányok: a hazai átlag 115 nap, míg az OECD-országokban mindössze 70. Míg idén február elsején az országok 40%-a nyitotta meg az alapiskolákat, addig május 20-ra már a kétharmadukban visszaállt a jelenléti oktatás. Az iskolabezárások kapcsán számos kétely merült fel: milyen hatással lesz a gyerekek mentális egészségére a bezártság, mennyire működik hatékonyan a távoktatás, mi lesz a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik a digitális felszerelés és a szülői támogatás hiánya miatt kimaradnak a tanulási folyamatból. „Az iskolák bezárása hatással lesz az oktatás egyes szintjei közötti átmenetre is, például a középső és felső szint között a felborult vizsgák miatt, de az egyetem és a munkaerőpiac közötti váltásra úgyszintén kihat” - írják a szakértők. Rámutattak, több országban nem a fertőzési ráta határozta meg, hogy bezárják-e az iskolákat. Példaként említik Belgiumot, Franciaországot és Svájcot, ahol a vizsgált időszakban a kedvezőtlen járványügyi helyzet ellenére sem rendelték el központilag a távoktatás bevezetését. A másik oldalon Dánia és Németország szerepel: bár a fertőzöttségi arány alacsonyabb volt, mint a feljebb említett országokban, 2021-ben a középiskolák mégis átlagban több mint 60 napig zárva voltak. Kisgyerek, nagy gond Az elemzésben külön fejezetet szenteltek a korai gyerekkornak - a kicsiknél a járvány során bonyolultabb megoldani a szociális távolságtartást és távoktatást. Hangsúlyozzák, a korai gyermekkor kritikus időszak a kognitív és érzelmi fejlődésben, és legfőképp a hátrányos helyzetű gyerekek esetében jelent hatalmas problémát, ha kimarad az óvodában töltött idő. A lezárások idején a legkisebbek teljes mértékben a szülőkre, illetve a gondviselőkre voltak utalva. A szülőknek napi szinten egyensúlyozniuk kellett a gondoskodás és a munkahelyi kötelezettségek terén, s mindezt a bizonytalanság és a potenciális gazdasági válság közepette, ami hozzáadott stresszt generált, s ezáltal gyakran nehéznek találták a gyerekek fejlődéséhez szükséges gondoskodó és nevelő környezet megteremtését. Az adatok szerint a szülők által leggyakrabban tapasztalt kihívás az volt, hogy nem tudtak elég időt biztosítani a gyerekek otthoni tanulásának támogatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi nyilatkozatában kiemelte, a digitális kijelzők bámulása és a hoszszadalmas széken üldögélés negatív hatással van a gyerekek egészségére és jólétére. Az OECD korábbi felmérése szerint a járvány alatt az óvodás gyerekek nevelése során az országok 60%-ban vették igénybe az online platformokat. Az alapiskolások és középiskolások esetében szinte az öszszes vizsgált államban szerepet kaptak a digitális eszközök. Az adatok szerint több országban gondot okozott az online térben alkalmazott oktatási stratégia alacsony minősége, valamint a kisgyerekek részére kidolgozott tartalom gyenge színvonala. Improvizáció Emellett sokan jelezték azt is, nincs elég számítógép, illetve táblagép a családban, így az óvodáskorú gyerek nem tud részt venni az internetes foglalkozáson. Állítják, a tanárok képzése is hozzájárult a döcögő online tanuláshoz - csupán az országok felében kaptak megfelelő képzést a kisgyerekekkel foglalkozó pedagógusok. A járvány kitörése előtt az alap- és középiskolai tanárok kevesebb mint fele érezte úgy, hogy készen áll az információs, kommunikációs eszközök alkalmazására a tanítás során. Csupán az OECD-országok felében foglalja magába a tanárképző kurzus a digitális eszközök felhasználását. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek 43%-a mondta azt, hogy felkészült a modem eszközök bevetésére az oktatás során. Schleicher szerint épp ez a pandémia egyik leckéje - a járvány miatt a tanárok sok innovációt vezettek be, a kísérletezések pedig új tanulási infrastruktúrák kifejlesztéséhez vezettek. „Az oktatási rendszerek tanulhatnak ezekből a fejleményekből, hogy hatékonyabbak és méltányosabbak legyenek” - tette hozzá. Táguló szakadók A jelentés szerzői szerint azok az intézmények, amelyek a járvány közepette is működni tudtak, elsősorban a megfelelően beállított óvintézkedéseknek köszönhetik, hogy sikerült biztonságos környezetet garantálniuk. A tanulmány legérdekesebb megállapítása, hogy hosszabb ideig voltak zárva azok az iskolák, ahol rosszabb tanulmányi eredményeket érnek el a diákok. A 2018-as PISA-teszt eredményeiből és a 2020-ban elrendelt iskolabezárások adataiból kiderült: a 2018-ban alacsonyabb tanulmányi eredményekkel rendelkező oktatási rendszerek több lehetőséget vesztettek 2020-ban a jelenléti oktatást illetően, mint a magasabb teljesítményű rendszerek. Kiemelték, ez részben azzal függ össze, hogy a magasabb színvonalú rendszerek jobb gazdasági feltételek mellett működnek. Hangsúlyozták, a válság az országon belül és az országok közt is elmélyíti az egyenlőtlenségeket, miközben még inkább megnő a szakadék a tanulmányi teljesítmény terén. A kutatók nem hagyták figyelmen kívül az oltáshoz való hozzáférést sem, ugyanis a vakcina szétosztása eltérő feltételek mellett zajlott világszerte - egyes országokban abszolút prioritást élveztek a tanárok, máshol az életkor vagy éppen a tanított gyerek kora és szociális helyzete is fontos tényező volt. Mindemellett górcső alá vették azt is, a gazdasági válsághoz képest milyen hatással volt a koronavírus-járvány a munkaerőpiacra - 2019 és 2020 között, a lelassuló gazdaság ellenére sem változott drámaian a fiatal felnőttek aránya az oktatásban, valamint a foglalkoztatottság terén. Növekvő rezsiköltségeket, magasabb béreket hoz 2022 A drágulást az idei év elejétől a családok sem kerülhetik el, a gáz és a villanyáram is drágul (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ 2022 a folytatódó drágulások óva lesz. A szlovákiai élelmiszerek már eddig is a leggyorsabb árvágtát produkálták a régiónkban, január elsejétől pedig az energiaárak is nőttek a családok számára. Pozsony. Tavaly történelmi csúcsokat döntögetett a gáz és a villanyáram világpiaci ára, amit a szlovákiai cégek már az elmúlt évben megérezték, a drágulást pedig az idei év elejétől a családok sem kerülhették el. Az áramszolgáltatás esetében ez ugyan valamivel alacsonyabb lesz, mint amivel tavaly decemberben riogattak, sok családnak azonban így is jóval mélyebbre kell majd a pénztárcájába nyúlnia a tavalyihoz képest. „Áz áramszolgáltatás esetében a rendszerüzemeltetési díjat 33 százalékkal sikerült lefaragnunk, a növekvő világpiaci árak ellenére így alacsonyabb lesz a drágulás, mint azt eredetileg vártuk. A családok nagy része nagyjából akkora kiadásokkal számolhat majd, mint 2020-ban” - mondta el Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSÓ) elnöke. Egy panellakásban lakó család számára a havi kiadások a tavalyihoz képest nagyjából 3 euróval nőnek, míg a villanyt vízmelegítésre és fűtésre is használó háztartások havi kiadásai mintegy 12 euróval lesznek magasabbak. „Ez persze csak az átlag, hiszen a költségek a háztartás fogyasztásától és az áramszolgáltató díjszabásától függnek” - tette hozzá Juris. Hasonló a helyzet a lakossági gázszolgáltatás esetében is. Ez a tavalyihoz képest - a fogyasztástól függően - idén 9-23 százalékkal drágul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok a háztartások, amelyek a gázt csak főzésre használják, havonta átlagosan mintegy 50 centtel fizetnek majd többet, mint tavaly. A gázt főzésre és vízmelegítésre is használók esetében a különbség csaknem 10 euró lesz, míg a gázt a főzés és vízmelegítés mellett fűtésre is használó családok átlagosan havi 19 eurós drágulásra számíthatnak. Járhattunk volna persze rosszabbul is, hiszen a szomszédos Csehországban a lakossági gázszolgáltatás ára az idei év elejétől például 50-70 százalékkal nőtt. „A magasabb energiaárak hatásával azonban a családok nem csupán az energiaszolgáltatók által kiállított számlán szembesülnek majd. A növekvő energiaárak csaknem az összes termék árát befolyásolják. így például idén is folytatódik az élelmiszerek és az építőanyagok drágulása” - állítja Matej Horfiák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Viktor Obtulovié, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság ingatlanpiaci elemzője szerint az építőanyagok drágulása miatt az új építésű lakások ára idén akár további 20 százalékkal is nőhet. „Az idei év első negyedében az élelmiszerek ára több mint 6 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet, további drágulásra készülhetünk azonban az üzemanyagok esetében is” — mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Hornák szerint a jó hír azonban, hogy idén a munkapiaci helyzet további javulására számíthatunk, az állástalanok aránya így tovább csökkenhet. „Mindez a fizetéseken is meglátszik, az átlagbér az előzetes becsléseink szerint így nagyjából 6 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest” - tette hozzá Hornák. (mi, TASR)
