Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-06 / 280. szám
www.ujszo.coml 2021. december 6. RÉGIÓ 3 Megújul a község központja TORNYAI BIANKA A környezetvédelmi minisztérium támogatásával felújítják a falu központjában lévő tereket. A projekt célja felfogni ás öntözésre használni az esővizet, egyúttal szebbé tenni a környezetet. FARKASD Közel 207 ezer euró támogatást nyert Farkasd a környezetvédelmi minisztérium pályázatán. Az öszszegből a falu központjában lévő két legnagyobb parkot újítják fel. Az Alsó Vágmente Helyi Akciócsoport támogatásával a régi piactér helyén újat alakítanak ki. Hasznos esővíz Restár János polgármestertől megtudtuk, az egyik felújításra váró terület a községi hivatal előtti park, a másik a posta és a katolikus templom közötti rész. „Azzal indult az egész, hogy felvetődött a gondolat, rendbe kellene tenni a tereinket. A községháza előtti szép tér évente két napig van kihasználva, amikor vásár van. Tóth Attila tardoskeddi tájépítésszel felvettük a kapcsolatot, aki úgy vélte, vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt a helyet. A másik rész, ami szintén felújításra vár, a posta és a katolikus templom közötti terület. A két parkot a községházával szemben lévő oldalon egy A posta előtti artézi kút a hangulatos piactér központi eleme lesz többfunkciós épület köti majd öszsze, 6 üzlethelyiséggel és 6 lakással. Mellette egy új utca is épül a tűzoltószertár mellett, amely összeköti a tereket, így lesz teljes ez a faluszépítési projekt. A tervek megvalósítására a környezetvédelmi minisztérium vízvisszatartó és vízelvezető intézkedések támogatására kiírt pályázatát használtuk ki, amelyen csaknem 207 ezer eurót nyertünk” - fejtette ki a polgármester. A projekt lényege, hogy a közeli épületekről és betonozott felületekről tartályokba és túlfo(A szerző felvétele) lyó árkokba vezetik el az esővizet és abból fogják öntözni a parkokat, illetve olyan növényeket, virágokat ültetnek az árokpartokra, amelyek jól tűrik a sok vizet. A járdákat az emberek által kitaposott utak mentén építik meg a parkban, hogy kövessék a megszokás alapján kialakult útvonalat, amely a környéken kanyargó Vág vonalát idézi majd. A járdák egy része speciális vízáteresztő anyagból készül, több ezer virághagymát, bokrokat, évelő növényeket és fákat terveznek elültetni. A polgármester azt is elmondta, a meglévő hársfákat megóvják, és három magyar tölgyet is elültetnek, valamint lámpákkal, padokkal teszik hangulatossá és kényelmessé az ott-tartózkodást. A postától a templomig A helyi posta előtt található artézi kút körüli térkövet felbontják, helyette olyan anyaggal borítják be, amely elnyeli a vizet, hogy elkerüljék a talaj vizesedését, illetve ide is vízgyűjtő tartály kerül. A templom kapuját és az artézi kutat járdával kötik össze. A köztes területen áll az I. és II. világháborúban elesettek emlékműve, azok körül is rendezik a terepet, hogy ha a jövőben megemlékezést tartanak, az ünneplő tömeg kényelmesen elférjen az emlékművek körül. Erre a felújításra az Alsó Vágmente Helyi Akciócsoporttól 40 ezer euró támogatásban részesül Farkasd község. „A posta előtt volt a település régi piactere, ezt szeretnénk visszaállítani, közösségi teret kialakítani. Az elképzelések szerint helyi termelők árulhatnák itt a termékeiket, sütni, főzni lehetne, és akár bort mérni is. A fák árnyékában a padokon ülve beszélgethetnének az emberek a vásárlás mellett. Nem egyszerűen piacot, inkább közösségi teret szeretnénk a falu központjában” - vizionálta Restár János. Amint az időjárás megengedi, elkezdik a parkok felújítását, és a tervek szerint egy év múlva át is adják rendeltetésüknek. Csendes romladozás lesz-e a sorsa? RÖVIDEN Életet mentettek a rendőrök Dunaszerdahely. A rendőröket egy lakóházban keletkezett tűzesethez riasztották, ahol már evakuálták az embereket. Egy asztmás férfi azonban a belélegzett füst miatt fulladni kezdett. Mikor a rendőrök a helyszínre érkeztek, a lakók már az épület előtt tartózkodtak, egyikük, egy 45 éves férfi fuldokolni kezdett, közölte, hogy asztmás és belélegezte a füstöt, ezért mentőt hívtak neki. De állapota egyre csak romlott, ezért a járőrök nem várták meg a mentőt, ők szállították kórházba a férfit, aki közben többször is eszméletét vesztette. A sürgősségi osztály munkatársai azonnal oxigénre kapcsolták. Az egyik életmentő járőr, Menyhárt Attila novemberben már megmentett egy dunaszerdahelyi férfit, aki öngyilkosságra készült. A rendőrség szerint ő a hónap hőse. (ú) (Kép: A rendőrség felvételé) SZASZI ZOLTÁN Lassan kótszázharmincnyolc év telt el az építése óta. A kalapos király, II. József 1781-ben meghozott, az egyházak működését szabályozó türelmi rendeletének érvénybe lépése után, 1783-ban építették az ágostai evangélikus hívek Csoltón az imaházukat. EHSaSEETBl Megmarad-e, mi lesz a további sorsa ennek az időjárás viszontagságai miatt lassan pusztuló érdekes és míves épületnek? Rógi hívek kis egyháza Csoltón, a dombtetőn magasodva már jó hét és fél évszázada ott áll a római katolikusok Szűz Mária tiszteletére felszentelt gótikus temploma. Az ágostai evangélikusoké lent a völgyben épült. Épphogy akkorka, mint egy nagyobb lakóház. Csoltó imaházának ez is az egyik különlegessége, ez a sajátságos korabeli elhelyezés és méret. Mert amikor ezt a kis templomot a hívek saját erőből, a költségeket adakozásból fedezve megépítették, ez a szerény épület még csak az akkori falu szélén kaphatott helyet. A szabályozás szerint tornya sem épülhetett. A hívek mégis megépítették és sokáig erős akarattal fenn is tartották imaházukat, s leányegyházként Gömörpanyithoz csatlakoztak. Az önállóság első évtizedei Csoltó evangélikus egyházában a lelkes gyülekezetépítő időszak volt. A megerősödés, önállóság és a fejlődés bizonyítéka az is, hogy 1840-ben az egyszerű, téglalap alaprajzú épület nyugati oldalához egy díszesebb bejárati részt toldottak. Ez a kor divatos építészeti stílusában készült, a klasszicizmus jegyeit viseli magán. Míg az egész imaház nagy része dísztelen, sima falú, ez a bejárati rész már timpanonos, a falak lizéniával, azaz függőleges, a falsíkból kiemelkedő vakolatdíszekkel ékesítettek, és egy ovális alakú oromablak is készült ebbe a részbe. A krónikák szerint ezzel az 1840-es hozzáépítéssel egy időben a templomnak a belső berendezését is kiegészítették és bővítették, a padok, az oltár, a szószék ebben az időben készült, helyi ács, asztalos, műbútorasztalos mesteremberek keze munkáját dicsérve. Egy másik korszak A csoltói ágostai evangélikus egyház lélekszáma nagyjából a második világháború utáni időszakig alig változott, a közösség képes volt imaházát fenntartani. Heti legkevesebb egy istentiszteletet tartottak a szerény, szinte már dísztelennek látszó, de ettől mégis mívesen szépnek ható épületben. A szocializmus évtizedei alatt megcsappant a hívek ereje, az istentiszteletek száma fokozatosan ritkult. A rendszerváltás sem hozott nagy lendületet, néhány éve teljesen abba is maradt az istentiszteletek szolgálata. Csoltó kétszázharmincnyolc éves imaháza tehát most már egy ideje kihasználatlanul, üresen áll, s az épület állaga - mint az ilyenkor lenni szokott - szemmel láthatón romlik. Már nem tűnik fel senkinek egy-egy elmozdult tetőcserép, az azon befolyó esővíz sem látszik kintről. Hogy gondok vannak a tetővel, azt az épület attikáján egyre több helyen észlelni lehet, a hámló vakolat ezt mutatja. Az 1840-es klasszicista kiegészítés romlásának legnyilvánvalóbb jele az ovális oromablak körül kialakult beázási folt. A lizéniák vakolása is kezd egyre több helyen feltáskulni, a festés megfakult, mohoso-Tájoló Csoltó községet a Pozsony- Kassa közti 571-es útról letérve lehet elérni, az ágostai evangélikus templom a 48.494/20.374 GPS-koordinátáknál található. dások, felázások kezdik bontani a vakolatot az épületen. Amely egyébként 1975 óta „élvezi” a nemzeti kulturális emlék kitüntető címet. Az ingatlan az ágostai evangélikus egyház tulajdona, Gömörpanyit fíliája, amely egyike annak a négy tisztán magyar ajkú gyülekezetnek, amelyek az Ágostai Evangélikus Egyház Rimái Esperességéhez tartoznak. A négy színmagyar gyülekezet mellett még három vegyes, szlovák-magyar is működik. Az esperességnek túlnyomórészt szlovák hívei vannak, az összlétszám kevesebb, mint ötezer, így az egyház anyagi eszközei korlátozottak. Talán ha a műemlékvédelem felkarolná ennek a kis imaháznak a sorsát, most még időben és komolyabb költségek nélkül megmenthető lenne ez a kis remekmű. Amely egykor a faluszélen állt, ma viszont belesimul az utcaképbe, a nálánál alig valamivel kisebb családi házak sorába. Megér egy kitérőt, érdekes látvány. Az is megér pár perc merengést, hogy egykor, elnyomatásban hogyan tudtak ilyen szép dolgokat önerőből építeni azok a hithű hívek? S miért hagyjuk most, hogy ami régi és szép, az tönkremenjen? 1975-ben nemzeti kulturális emlékké minősítették (A szerző felvétele)
