Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-04 / 279. szám
4 I KÖZÉLET 2021. december 4. | www.ujszo.com Heves vitákat vált ki a felsőoktatási reform, amelybe a Szövetség is beleszólna A Szövetség is bekapcsolódott a felsőoktatási törvény módosításába. A képen Mózes Szabolcs alelnök és Rigó Konrád, a Híd platformjának vezetője. (Fotó: Szövetség) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Továbbra is izzik a levegő a felsőoktatási törvény módosítása körül. Abban mindenki egyetért, hogy változásra van szükség, de a szaktárca tervezetével elégedetlen az akadémiai szféra, és a Szövetség is módosításokat javasol. A felsőoktatási törvény módosítása jelenleg a tárcaközi egyeztetés fázisában van. Annak ellenére, hogy a koalíciós tanácson, a kormányon, majd a parlamenten, végül az államfőn át vezető hosszú elfogadási folyamat még csak az elején tart, az elmúlt hetekben éles vita alakult ki a tervezet körül. Az egyetemek képviselői, élükön a pozsonyi Comenius Egyetem rektorával, Marek Stevcekkel élesen bírálják a módosítást. Elsősorban azt kifogásolják, hogy nem valódi reformról van szó, ellenben az aktuális kormánynak nagyobb befolyást biztosítana a felsőoktatási intézmények működésébe. Némileg megnövekedne az oktatási minisztériumnak a beleszólása az intézmények vezetőjének kiválasztásába és az egyetemek önigazgatási szervének, az ún. szenátusoknak a jogköreit is szűkítenék. Ez utóbbi ellen egyébként a diákok tüntetéssel tiltakoztak. A minisztériumnak a törvénymódosításért felelős szakállamtitkára, Eudovít Paulis (SaS) visszautasítja a vádakat és azzal érvel a javaslat mellett, hogy az egyetemek jelenleg nem működnek hatékonyan, illetve az oktatás színvonalán is emelni kell, hiszen sok fiatal tehetség megy külföldre tanulni. A hatékonyabb menedzsment érdekében változtatnák meg az akadémiai szenátusok jogköreit. A felsőoktatási reform témájával az Új Szó-stúdiójának aktuális adásában is foglalkoztunk. Dudás Tamás, a pozsonyi Páneurópai Egyetem Gazdasági Karának dékánja a tervezett intézkedésekről elmondta, ugyan érti az egyetemek kifogásait, de az oktatási intézmények szerinte az ügyben túlságosan is védekező álláspontra helyezkedtek. Rámutatott, sok múlik azon, milyen személyeket delegál a minisztérium az egyetemek vezetésébe. Lovász Bálint, a Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség elnökségi tagja, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (SRVS) egykori elnöke az Új Szó-stúdióban arról beszélt, jelenleg is kérdéses, hogy az egyetemi szféra mennyire tudta magát távol tartani a politikától. A mostani törvényjavaslat pedig pontosan meghatározza például, hogy párttagokat, aktív politikusokat nem helyezhet a minisztérium az egyetemek vezetésébe. Lovász azzal kapcsolatban, hogy a pártok, konkrétan a Szövetség is belépett a felsőoktatási reformról szóló diskurzusba, úgy nyilatkozott, ez nem sokat számít, hiszen sokkal komolyabb nyomás van a minisztériumon az egyetemi szféra irányából. A Szövetség pénteken tartott sajtótájékoztatót a felsőoktatási reformról, ahol Mózes Szabolcs, a párt alelnöke azzal reagált Lovász szavaira, fontosnak tartják, hogy elmondják a véleményüket, amelyet egyébként a polgárok az aláírásukkal is megtámogattak. „A demokrácia mindig arról szól, hogy minél többen fejtsék ki a véleményüket és legyen egy társadalmi nyomás” - mondta. A Szövetség ugyanis a tömeges véleményezési eljárásban nyújtott be módosító javaslatokat a jogszabálytervezethez. A petíciót támogató közel ezer aláírásnak köszönhetően a párt az oktatási minisztériummal is tárgyalt az ügyben. A Szövetség szerint a szaktárca visszalép a rektorválasztás igazgatótanácsi vétója ügyében, így az egyetemek vezetőjének megválasztása továbbra is döntő többségben az intézmények akadémiai szenátusának kezében marad. A minisztérium jelöltjei ebben az igazgatótanácsban kapnak helyet. A törvény része marad az is, hogy az egyetemek karokra oszlanak, amelyek élén a dékán áll, és az igazgatótanácsnak ezek kiválasztásába is minimális beleszólása lesz. Az intézmények költségvetését pedig továbbra is az akadémiai szenátus hagyná jóvá. A Szövetség az egyetemi alkalmazottak bérének és a kutatásra fordított forrásoknak a növelését tartaná helyes lépésnek. Kedden dől el az utalványok sorsa Pozsony. Igor Matovié (OEa- NO) pénzügyminiszter oltási utalványai pénteken sikerrel vették az első akadályt, de csak kedden derül ki, hogy a képviselők többsége rábólint-e a javaslatra, vagy sem. A parlament pénteki ülésén ugyanis arról szavaztak, hogy a plénum tárgyaljon-e gyorsított eljárásban az OEaNO elnökének ötletéről. A jelen lévő 143 képviselő közül 72 támogatta Matoviöot, vagyis megkezdődhetett a gyorsított eljárás, de a pénzügyminiszter továbbra sem lehet nyugodt, hiszen egyetlen szavazaton múlott a sikere. Az SaS az ígéretének megfelelően nem állt ki a pénzügyminiszter mellett, a jelen lévő 18 képviselőjük közül mindenki ellene szavazott. így tett az ellenzéki képviselők többsége is: a Smer és az ESNS tagjai is ellenszavazatot nyomtak, a Hlas képviselői pedig javarészt tartózkodtak. A 72 támogató szavazat annak köszönhető, hogy az OEaNO és a Sme rodina teljes frakciója igennel szavazott, valamint csatlakoztak hozzájuk azok a képviselők is, akik a Za l’udí frakciójának felbomlásakor nem álltak át az SaS-hez. Paradox módon a Smer is segítette Matoviéot, azzal, hogy a frakciójukból 4 képviselő nem vett részt a szavazáson. Ha a hiányzó képviselők is jelen vannak, és nemmel szavaznak, Matovic javaslatának nem lett volna esélye. Erről maga a pénzügyminiszter is megemlékezett a közösségi oldalán. Állítása szerint Robert Fico, a Smer elnöke a szavazás után azt mondta, legközelebb már a teljes Smer-frakció jelen lesz, hogy blokkolhassák az utalványokat. A javaslattal kapcsolatos parlamenti vita kedd reggel folytatódik, ekkor dőlhet el végleg az utalványok sorsa. (nar) Továbbra is méretes bérszakadék szeli ketté Szlovákiát A világjárvány ellenére Szlovákiában ugyan az elmúlt egy évben is nőtt az átlagbér, a magas infláció miatt azonban ezt most kevésbé érezzük meg, az egyes régiók között ráadásul továbbra is hatalmas különbségek vannak, ami a foglalkoztatottságra is érvényes. Pozsony. „A bruttó országos átlagbér Szlovákiában az idei harmadik negyedévben, vagyis a július elejétől szeptember végéig tartó időszakban elérte az 1185 eurót, 6,5%-kal, átlagosan mintegy 72 euróval haladva meg az egy évvel korábbi szintet” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a legfrissebb felmérésükre hivatkozva. Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a növekedés nagy részét azonban elvitte a látványosan megugró infláció, az említett összegből idén így alig 2 százalékkal több árut vehettünk, mint egy évvel korábban. Az országos átlagbért ráadásul továbbra is erősen torzítják a pozsonyi fizetések, míg ugyanis Pozsony megyében 1429 euró a bruttó havi átlagbér, a többi megyében az országos átlagot sem éri el. A második helyen szereplő Nagyszombat megyében ez 1146 euró, további 5 megyében pedig csak hajszálnyira sikerült túllépni az ezer eurót. A sor végén továbbra is Eperjes megye található, 945 eurós átlagbérrel. A foglalkoztatottság országos szinten alig változott az egy évvel korábbihoz képest, ajárványügyi megszorítások által leginkább sújtott ágazatokban - az éttermi és szállodai szolgáltatásokban - még a harmadik negyedévben is több mint 10 százalékos vissza-Míg az épületek és a bérek Pozsonyban a legmagasabbak, a munkanélküliség esetében a keleti megyéké az elsőség (TASR-felvétel) esést mértek. „Regionális szempontból e tekintetben is Pozsony vezet, ahol a foglalkoztatottság mértéke 84 százalék körül mozog, míg a sereghajtó Kassa megyében ez 69 százalék” - tette hozzá Morhácová, aki szerint hasonló a helyzet a munkanélküliség esetében is. A Statisztikai Hivatal szerint a harmadik negyedévben 188 ezer állástalan volt az országban, csaknem 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Míg azonban Pozsony megyében az állástalanok aránya továbbra is 2,6 százalék körül mozog, Besztercebánya, Eperjes és Kassa megyében is meghaladja a 10 százalékot. Nyitra megyében ez 4,7, Nagyszombat megyében pedig 6,2 százalék. Külföldre több mint 118 ezren járnak dolgozni, a legtöbben Németországba (29 ezer), Ausztriába (28 ezer) és Csehországba (22,5 ezer). Többségük az építőiparban, iparban, az egészségügyben és a szociális szférában helyezkedett el. A külföldön munkát vállalók többsége a nagyobb munkanélküliséggel küszködő régiókból származik, a legtöbben, mintegy 31 ezren Eperjes megyéből járnak el külföldre dolgozni. (mi)
