Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-04 / 279. szám
KÖZÉLET Nem mindenki árulta el, mire kapta a CZlMER GÁBOR r 4. | www.ujszo.com több A Baross-pályázatokként emlegetett támogatási rendszerben mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalmazásához, élelmiszeriparhoz kapcsolódó beruházáshoz lehetett pénzt igényelni (TASR-felvétel) A Magyarországról a dél-szlovákiai régióba adott támogatásoknak köszönhetően jelentős számú beruházás valósult meg a szlovákiai magyarok által lakott régióban. Nagy mennyiségű magyar közpénz került Világi Oszkár környezetébe tartozó vállalatokhoz is. A dotációs rendszer azonban átláthatatlan. 2010 óta rengeteg, és évenként növekvő mennyiségű támogatás érkezik Magyarországról határon túli, magyarok lakta régiókba. Cikksorozatunkban a Dél-Szlovákiába folyósított magyar állami költésekkel foglalkozunk. Az első részben öszszegyűjtöttük, milyen csatornákon és megfontolások mentén támogatja a magyar kormány a határon túli magyar közösségeket. A második részben a gazdaságfejlesztésre adott pénzeket nézzük meg közelebbről a nyilvánosság előtt kevésbé ismert, de nagy összegek fölött diszponáló CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatásával. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Baross Gábor Felvidéki Gazdaságélénkítő Program keretében, vagy közismertebb nevén az ún. Baross-pályázatokon keresztül 2019 óta közel 44 millió euró magyarországi közpénzt osztottak szét dél-szlovákiai cégek és vállalkozók között. Korábbi cikkeinkben arról is írtunk, hogy átláthatatlan maga a dotációs rendszer, alapesetben a kedvezményezett cég nevén és az elnyert öszszegen kívül semmit sem hoz nyilvánosságra a pályázati rendszer gazdája, a magyarországi CED. Ezért mi az elmúlt hónapokban megpróbáltuk feltárni, mire is kapták a szlovákiai vállalatok a magyar adófizetők pénzét. Közérdekű adatigényléssel fordultunk a CED-hez, amelytől ennek ellenére minimális információt kaptunk. Sikerült azonban kiderítenünk, hogy a Szövetség MKP-platformjához közel álló személyek nemcsak a pályázati rendszer népszerűsítésében és céljainak a meghatározásában játszottak szerepet, de az sem kizárt, hogy az egyes kérelmeket elbíráló személyek közül néhányan ennek a politikai formációnak közegéből érkeztek. Ugyancsak felvettük a kapcsolatot a legnagyobb összegeket nyert vállalatokkal, hogy tőlük tudjuk meg, mire is költötték a magyarországi közpénzt, ha már a CED ezt nem akarta elárulni. Voltak azonban olyan, jelentős összeget nyert cégek, elsősorban Világi Oszkár, ismert dunaszerdahelyi nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalatok, amelyek egyáltalán nem voltak hajlandóak kommunikálni velünk. A nagy pályázatok A röviden csak Baross-pályázatokként emlegetett támogatási rendszerben három pályázattípus keretében osztottak magyar közpénzt. A kis- és középvállalkozók, illetve a kisebb mezőgazdászok számára kiírt egy-egy felhívás nyomán a több mint 2200 nyertes pályázó fejenként 11-14 ezer eurós vagy még ennél is kisebb összegű dotációt kapott. Tavaly január közepén zárult azonban annak a 2019-ben indult pályázati körnek a beadási határideje, amely keretében nagyobb szlovákiai vállalatok juthattak jelentős összegű gazdaságfejlesztési támogatáshoz. Ebben a pályázati körben összesen 6 742 517 990 forintot (kb. 18,7 millió euró) osztottak szét 35 vállalat között. Voltak köztük olyanok, amelyeknek két kérelmét is támogatták. Az egy cégnek jutó legkisebb dotációs összeg 74 601 004 forint (kb. 205 000 euró), a legnagyobb pedig 550 195 105 forint (kb. 1,5 millió euró) volt. A pályázati kiírás szerint a támogatást mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalmazásához, élelmiszeriparhoz kapcsolódó beruházáshoz adták. A kiírás is kiemeli, hogy a támogatás célja a hátrányos gazdasági helyzetben lévő határ menti régiók, segítése, a magyarországi és szlovákiai cégek együttműködésének előmozdítása, valamint a térségben élők szülőföldön maradásának a támogatása. A forrásra egy szlovákiai és egy magyarországi partnervállalatnak közösen kellett-pályáznia. Minimum 50 millió, maximum 500 millió forint (140 ezer - 1,4 millió euró) támogatást lehetett kérni. A pályázónak ugyanakkor legalább az elnyert összeggel megegyező nagyságú önrészt is be kellett fektetnie a támogatott beruházásba. A feltételek között szerepel, hogy csak azok a szlovákiai vállalatok pályázhatnak, amelyeknek a tulajdonosai között van magyarországi szereplő, illetve az is, hogy a támogatás nagyságától függően új munkahelyeket kell létrehozni, valamint, hogy a dotáció által létrejött eredményeket öt évig fenn kell tartani. Erdészeti beruházásra pedig nem lehetett dotációt kérni. Iván Tamás, a pályázati lehetőséget Szlovákiában népszerűsítő a Baross Alapítvány igazgatója, aki egyébként a Szövetség MKP-platformos politikusa, elmondta, a kiírás szerint azon vállalkozások pályázhattak, amelyek a magyar-szlovák határral érintkező járások valamelyikében működnek. „Ez a pályázatban részt vevő magyarországi és szlovákiai vállalkozásra is vonatkozik” - tette hozzá. Arra a kérdésre, szerinte megfelelően transzparens-e a dotációs rendszer, úgy válaszolt, szerinte a CED megfelelő szakmaisággal és a jogszabályokat betartva jár el a pályázatok tekintetében. „Amennyiben valaki többet szeretne tudni a pályázatok hátteréről, természetesen lehetősége van arra, hogy megkérdezze a CED-et” - tette hozzá. Iván arról is beszélt, hogy a pályázatok eredményeit utánkövetik, számontartják, hogy milyen gazdasági eredményeket, például mennyi munkahelyet, új beruházást sikerült a dotációknak köszönhetően létrehozni. A nagy összegű pályázatok esetében az eredmények összesítése még folyamatban van, hiszen a koronavírus-járvány miatt egyes beruházások megvalósítása haladékot kapott. Az említett kisebb összegű támogatások eredményeit azonban már összesítették, amiből például az látszik, hogy az érintett kisvállalkozók túlnyomó többsége a pályázatnak köszönhetően bevételnövekedést tudott elérni. Iván azt is elmondta, az említett támogatási ciklusok óta nem indult új pályá- : zati kör, most a Rohonczy Gedeon Mentorprogram fut, amely során fiatal vállalkozóknak adnak tanácsokat. Ez utóbbi program viszont nem jár anyagi támogatással. A Baross-pályázatok során elnyert pénzeket elvileg a Baross Gábor Tervben foglalt elvek alapján ítélik oda. A terv - amit évekkel ezelőtt többek közt Farkas Iván, a Szövetség MKP-platformos elnökségi tagja dolgozott ki - helyzetelemzése szerint Dél-Szlovákia a 2010-es évekre látványosan leszakadt az ország többi részétől, ezért az elsősorban magyarok lakta részek gazdasági felzárkóztatásra szorulnak, a dokumentum ehhez határoz meg stratégiai célokat. A pályázati nyerteseket megvizsgálva azonban ugyanazt a mintázatot fedeztük fel, ami a teljes határon túli magyar közpénzosztást belengi: a támogatási kampányok létjogosultsága nehezen megkérdőjelezhető (főleg annak tükrében, hogy a szlovák állam valóban diszkriminálja a magyarlakta területeket fejlesztési szinten), de a pozitív célokat némileg beárnyékolja a transzparencia hiánya és az urambátyám-szisztéma, amelyről némely támogatott projekt tanúskodik. A nagy nyertesek A nagy összegű pályázatok közül a N.I.O. spol. s.r.o. vállalat nyerte a legnagyobb támogatást, két kérelmük nyomán összesen 550 195 105 forint (kb. 1,5 millió euró) dotációt kaptak. A cégnyilvántartás szerint egy Pat (Patince) községben működő mezőgazdasági vállalatról van szó, amelyet Pém Bálint irányít. Pémről, illetve a máktermelő gazdaságáról korábban az Új Szó is írt. A vállalkozóval sikerült felvennünk a kapcsolatot és elmondta, egy gluténmentes biosznekkeket előállító céggel közösen vágtak bel a pályázatba. Pém cége a szükséges gluténmentes bioalapanyagok és félkész termékek előállítását tűzte ki célul. A vállalkozó arról is beszélt, az egyik támogatást a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a bioátálláshoz szükséges eszközök beszerzésére, a másikat egy megfelelő engedélyekkel rendelkező tisztító-szárító üzem létrehozására és a partnercégnél a raktárkapacitás fejlesztésére használták. „98 százaléknál tart a megvalósítás” - tette hozzá. Mivel a CED nem hozta nyilvánosságra a N.I.O. spol. s.r.o. nyertes pályázatának részleteit, tehát azt, mire költhették a jelentős közpénz összeget, Pémtől aziránt is érdeklődtünk, ő, mint a vállalat vezetője, nyitott-e arra, hogy a szóban forgó információkat közzétegye. A vállalkozó ezzel kapcsolatban azt mondta, korábban is kiállt a támogatások transzparenciája mellett, nyitott arra, hogy átláthatóbbá tegye, mire költötték a pályázati pénzt, meg kell azonban vizsgálniuk, hogy ebben a tekintetben mit ír elő számukra a CED-del kötött szerződés. Pém egyértelműen igennel válaszolt arra a felvetésre, hogy a jogi feltételek, az üzleti titkok, esetleg a technológiai szabadalmak által megszabott keretek között nyilvánosan elszámoljanak a pályázati pénzzel. A vállalkozó egyébként kiemelte, nagyon jó volt a Baross-pályázat lebonyolítójával a kommunikáció, főleg a szlovák Agrárkifizető Ügynökség (PPA) támogatási rendszerével összehasonlítva. „A PPA esetében a kérvényezőkhöz gyakran nem érkezett el a támogatás” - mondta. Hasonlóan nagy összeget nyert az UBM Invest Slovakia s.r.o., amely 477 795 596 forintos (kb. 1,3 millió euró) állami támogatást kapott. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalat székhelye a Kassa-vidéki járásban, Hernádcsány (Cana) településen van és takarmánygyártással, gabona-, valamint takarmányfehérje-kereskedelemmel foglalkozik. Sikerült felvennünk a kapcsolatot a vállalat, pontosabban a cégcsoport igazgatótanácsának tagjával, Bustyaházai Lászlóval, aki elmondta, 100 százalékban magyarországi tulajdonú vállalkozásról van szó. Van azonban egy szlovákiai leányvállalatuk is, amely a kérdéses támogatást elnyerte. „A pályázat előtti évben mi megvásároltunk Kassa mellett egy bezárás előtt lévő takarmánykeverő üzemet. A mi pályázatunk, a már meglévő tevékenység bővítése érdekében, arról szólt, hogy mi ezt a takarmánykeverő üzemet felújítjuk, mégpedig sokkal nagyobb értékben, mint maga a támogatás összege” -Pém Bálint, akinek Paton működő cége nyerte a legnagyobb támogatást, semmi akadályát nem látja annak, hogy a jogi feltételek, az üzleti titkok, esetleg a technológiai szabadalmak által megszabott keretek között nyilvánosan elszámoljon a pályázati pénzzel (Czigler Mónika felvétele)
