Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-01 / 276. szám

www.ujszo.coml 2021. december VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Gólyagaliba Az útközben felmerülő problémák orvoslásáról f ppen kanyarodott egy kami-Eon, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy egy hét múlva Mikulás. Vagy még annál is kevesebb. A Tartózkodó tarisznya­rákhoz címzett lakótelepi kocsmában ültek, és azt fejtegették, mi valósult meg azokból a tervekből, amelyeket tavaly ilyenkor írtak fel egy papír­lapra, hogy majd egy évvel később megnézhessék, mire is jutottak. Hát, Bariban nem voltunk, kezdte a felso­rolást Ervin, Bandika pedig kihúzta a listáról a Bari szót. Tavaly ugyanis éppen Mikulás napján fogadták meg, hogy elzarándokolnak a délolasz Ba­riba, ahol Szent Miklósnak két temp­loma is van. Pedig San Nicola, ahogy a helyiek emlegetik, sosem járt a pugliai városban, ereklyéit all. szá­zadban hozták el a törökországi My­­rából az akkori szentmaradvány-köl­­töztető Szakemberek, közismertebb nevükön ereklyerablók. Bandika és Ervin tisztában voltak ezzel a tény­nyel, mégsem gondolták, hogy emi­att ki kéne húzniuk a desztinációs táblázatukból a várost. Most kihúz­ták mégis. Bakancslistát is írhattak volna, Bandika és Ervin viszont ke­vés dolgot gyűlölt jobban, mint azt a szót, hogy bakancslista. Talán csak a sajttal töltött virslit, amit úgy emle­gettek, hogy sajtos párki. Bariról tehát lemondtak egy idő­re, de azért elmondták ismét, hogy nincsenek kevesen azok, akik szerint Puglia Baristul, meg olajfaligetestül már inkább Észak-Afrika, mintsem Olaszország. Erről pedig eszükbe jutott a koronavírus legújabb vari­ánsa, amelyet omikronnak neve­zett el a nemzetközi víruskeresztelő bizottság. Bajok lesznek még ezzel az omikronnal, én azt mondom ma­gának - repített egy stampedli ru­mot a torkába Ervin. Dehogy lesz­nek - intett lapátkezével Bandika. Már megint olyan melankolikusnak tetszik lenni. Tessék már lefoglalni magát valami értelmes tevékenység­gel. Minek is tetszik kitanulva lenni? Géplakatos - felelte Ervin, hozzáté­ve, hogy sosem dolgozott a szakmá­jában, mert aznap, amikor a munka­hivatalba indult, a közelben éppen erdőkerülőt kerestek, ő pedig igent mondott, aztán mivel sokáig nem történt semmi, elérte a nyugdíjkor­határt. Éppen ebből fakad jelenlegi aggodalmának gyökere is: konkrétan a költöző madarakért aggódik. Mert ugye most az van, hogy számos eu­rópai ország megtiltotta a repülőtere­inek, hogy Afrikából érkező gépeket fogadjanak, a Covid omikron behur­­colását megakadályozandó. Semmi, ami Afrikából légi úton_felénk akar közelíteni, nem kap engedélyt a le­szállásra. Kivéve talán a szaharai homok. Hanem ha ez a légi tilalom eltart tavaszig, mi lesz a gólyákkal? Mert ugye azok Afrikából jönnek vissza költeni, ha viszont nem en­gedjük be őket az omikronra hivat­kozva, felborul az itteni ökoszisz­téma. A fecskéket nem is említem, pedig szó van róluk is, meg még egy sor költöző madárról, a sárgarigótól kezdve a tövisszúró gébicsig. Velük mi lesz? Bandika sokáig hallgatott, majd azt mondta: laba tallaabo dhex­­dood baa thalo ka dhalataa. Paran­csol? - kérdezett vissza Ervin, mire Bandika kifejtette, hogy ez egy Szo­máliái közmondás, ami azt jelenti: két lépés közt születik a megoldás. Ezt hogy érti? - kérdezett ismét Er­vin. Úgy, hogy az útközben felme­rülő problémákat nem orvosolhatjuk azzal, hogy el sem indulunk - felelte Bandika, majd Nagy Lajos magyar királyról kezdett beszélni, aki 1350- ben elfoglalta Barit. A szerző a Vasárnap munkatársa Egy gesztus, amelyre Trump sosem lenne képes. A már kidíszített Fehér Ház egyik karácsonyfáján felbukkant az előző elnök és a first lady, Donald Trump és Melania fényképe is. (TASR/AP-feivétei) Friss szél Németországban DUDÁSTAMÁS Angela Merkel érdemei ugyan elévülhetetlenek, de az utolsó kor­mányából már hiányzott a reformlendület. A 21. század kihívása­ihoz többre van szükség, mint az utolsó éveit jellemző „csak így tovább” politikára, ezért nagy várakozás előzte meg a Szociálde­mokraták, a Zöldek és a gazdaságilag liberális FDP koalíciós tárgyalásait. A legnagyobb kérdés az volt, hogy tető alá lehet-e hozni egy olyan koa­líciós egyezményt, melyben a progresszív zöld témák együtt tudnak élni a vállalkozóbarát gazdasági liberalizmussal. Nem sokan fogadtak volna arra, hogy a pártok már novemberben képesek megegyezni, de az elharapódzó járvány komoly motivációs tényezőként hatott a tárgyalásokra. Az új koalí­ció célja a gyors hatalomátvétel, ideális esetben Olaf Scholz már december második hetében beköltözhet a kancellári irodába. Röviden összefoglalva: az új kormánykoalíció célja egy zöldebb, mo­dernebb, társadalmilag progresszívebb Németország. A Zöldek kézjegye jól látható a szövegben, még akkor is, ha helyenként kompromisszumok­ra is szükség volt az FDP-vel. Németország a koalíció tervei szerint már 2045-ben klímasemleges lesz, és ennek érdekében ideális esetben 2030- ig leáll a szén felhasználásával. Ehhez jön a belső égésű motorok halála 2035-ig, ami komoly klímaelkötelezettséget sugall, tekintve, hogy az au­tóipar Németország egyik húzóágazata. Bár egy vállalkozóbarát párt is a koalíció része, a német gazdaságpoliti­ka is balra tolódott. A koalíció megegyezett a minimálbér emelésében, és növekedni fognak az infrastruktúrába irányuló befektetések is. Ezen felül a koalíciós pártok évi 400 ezer új lakást ígérnek, ezekből 100 ezer köz­pénzből épül. A cinikusabb megfigyelő megkérdőjelezheti az állami be­fektetések finanszírozását, a liberálisok ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy 2023-tól a német költségvetés ismét kiegyensúlyozott legyen. A szükséges költségvetési mágia a liberális Christian Lindner feladata lesz, aki a sok hatalommal járó, ám gyakran hálátlan pénzügyminiszteri pozíciót veszi át. Változások várhatók a német külpolitikájában is. Az EÚ és a NATO iránti mély elkötelezettség természetesen marad, mi több, az új koalíció egy energetikailag és védelmi szempontból önállóbb uniót szeretne. Vár­ható azonban, hogy a német külpolitika asszertívebben viszonyul a prob­lémásabb partnerekhez. Ezt Kína rögtön érzékelte, ugyanis a koalíciós szerződés leszögezi, hogy jelen pillanatban kizárt az ÉU és Kína között megkötött befektetési szerződés parlamenti ratifikálása. Gondban lehet Oroszország is, mert a Zöldek közismerten ellenzik a Nord Stream 2 föld­­gázvezetékét, melynek éppen most zajlik az engedélyeztetése. Közép-Eu­­rópa szempontjából fontos, hogy az új koalíció erőteljesebb fellépést sürget uniós szinten a jogállamiság megsértése ellen, ami több feszültséget vihet Németország viszonyába Lengyelországgal és Magyarországgal. Mindenképpen jó hír, hogy Németországban jövőbe tekintő kormány lesz. Az EU kulcsfontosságú szerepet akar játszani korunk fontos témái­ban, és ez egy zöld és digitális Németország nélkül nem fog menni. Ne feledjük azonban, hogy ugyan a koalíciós szerződésben leírtak mindig szé­pen csengenek, de egy kormány igazi tartása válsághelyzetekben mutatko­zik meg. Az új koalíciónak rögtön esélye lesz megmutatnia magát, ugyanis Németországban a napi koronavírus-fertőzések száma rekordokat döntö­get, és már a még veszélyesebbnek tűnő omikron variánst is azonosították az országban. Az elkövetkező hónapok ezért meghatározóak lesznek az új kormány működése szempontjából, és képet adhatnak arról, mennyire reá­lisak ambiciózus céljai. FIGYELŐ Az új kancellár a kötelező oltás mellett Olaf Scholz, a kinevezésére váró új német kancellár támogatja a kötelező oltás bevezetését - ír­ta a Der Spiegel a 16 tartomá­nyi kormányok vezetőivel tartott tegnapi tanácskozásról kiszivár­gott értesülésekre hivatkozva. Az értesülést a Reuters is meg­erősítette. A szociáldemokra­ta Scholz február végéig akarja bevezetni a kötelező oltást. Ad­digra minden német állampolgár számára elérhetővé teszik, hogy megkaphassa az oltás mindkét adagját. Scholz szerint a német parlamentnek minél hamarabb el kell kezdenie a törvényi előké­szítést. (TASR) Ivermectinnnel adagolják túl magukat az oltásellenesek Az ivermectint elsősorban ál­latgyógyászatban használják, féregtelenítésre, de valamiért a vírustagadók és oltásellene­sek csodaszere lett. Humán ivermectin is létezik pa­razitafertőzésekre, de nálunk ritka, ezért a vírustagadók az állatgyógyá­szati készítményekhez nyúltak, ami felér egy lórúgással. A kassai Louis Pasteur Kórház számolt be róla, hogy jelenleg két beteget ápolnak súlyos ivermectin­mérgezéssel. Ez korántsem ismeret­lenjelenség. Még a nyáron az ame­rikai Oklahoma államban arra pa­naszkodtak a kórházak, hogy több ivermectintúladagolásos betegük van, mint koronavírusos. Az MTI akkori beszámolója szerint az iver­­mectinesek miatt akadozott a töb­biek ellátása. Persze az interneten terjedt el, hogy az ivermectin gyógyszerek jók a koronavírus ellen. Ezt még sen­ki sem igazolta, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki milyen dózist vesz be. Emellett egyes külsőleg alkal­mazandó állatgyógyszerek (ráöntő, csepegtető oldatok) lenyelése külö­nösen veszélyes. Az ivermectint fő­leg injekció formájában adják lovak­nak, szarvasmarháknak, de lópaszta és rágótabletta is van. A kassai Louis Pasteur Kórház több orvosa is nyilatkozott a keres­kedelmi televízióknak, egyik bete­gük életveszélyes állapotban van, tudatzavarban szenved, idegrend­szeri károsodásai vannak. „A két páciensnél 1000-szeres túladago­lást állapítottunk meg” - mondta Marek Varga, a kórház toxikológus főorvosa. „Már találkoztunk azzal is, hogy a beteg szájon át szedte a szárnya­sok külső csepegtető oldatát. Nem beszélve a lóbalzsamokról. Nagyon gyorsan túladagolhatják magukat” - figyelmeztetett Martin Novotny infektológus főorvos. Az ivermectin károsítja a má­jat, idegrendszeri problémákat okozhat, akár agresszivitást és a tudatzavart is. A kórház orvosai ismét leszögezték, az ivermectin nem hatásos a koronavírus ellen. „Nem Covid-19 elleni gyógyszer és nem is lesz az soha. Semmilyen tudományos kutatás nem tudta ezt alátámasztani. A kezdeti feltétele­zéseket, hogy segíthet az enyhe le­folyásában, már megcáfolták. Az ivermectint használó, hozzánk ke­rülő betegek gyakran kerülnek léle­geztetőgépre. A túladagolással ke­zelt páciens Covid-fertőzött is, sú­lyos tüdőgyulladása van” - mondta az infektológus. (úsz.tasr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom