Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-03 / 278. szám
www.ujszo.coml 2021. december 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Eljön értünk a fekete autó Nem firtatjuk, hogy ingyen lesz-e, mert tudjuk, hogy nem KORPÁS ÁRPÁD Buszt várunk, pirosat, mint amilyen a Mikulás köpönyege, de egy fekete autó jön értünk. Helyzetünk gyors értelmezésére sincs időnk, önkéntelenül huppanunk be az elülső résztől plexiüveggel elválasztott utastérbe. Elintézem - szól a távoli tartományokból toborzott sofőr a szintén messziről jött kollégáinak, hiszen két hasonló furgon suhan mögöttünk. Mindenkinek jut egy-egy tágas bőrülés. Csattan a nehéz tolóajtó, indulunk. A dőzsölő dúsgazdagot alakító rapper klipjébe, egy politikai thrillerbe vagy egy razziáról készült rendőrségi videófelvételbe is beillenék ez a pár képkocka, de a miénk nem ennyire lebilincselő történet: csak a közösségi közlekedés buszpótló luxusfurgonja jött értünk. Hova lesz? - kérdezi a sofőr, hozzátéve, hogy ingyen van. Mégsincs ingyen a fuvar: a sofőr meghallgattatja velünk az egyik kereskedelmi rádióadó híreit. A legújabb felmérés szerint továbbra is a Peter P. vezette Hlas van az élen, de erősödött - és már a második - Robert F. pártja, a Smer. A Szabadság és Szolidaritás (Richard S.) a harmadik, parlamentbejutna Igor M. OEaNO-ja, valamint a Progreszszív Szlovákia, a Republika, a KDH és Boris K. Sme rodinája. Marian K. ESNS-e, az SNS és a Szövetség nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt. Majd jönnek a hírek, hogy a görögök havi száz euró bírságot fizetnek, ha nem oltatják be magukat, nálunk meg ötszáz euró jár majd a nyugdíjasnak, amikor már a harmadik oltást is megkapta - ha a parlament ezt megszavazza. Idéznek valami véleményt, hogy másra kellene költeni a közpénzt, például a kórházakra. A velünk utazó kisdiák még nem tudja, hogy az ötszázasokra és a vakcinalottóra költött állami zsozsót majd neki kell „visszadolgoznia” a közös kasszába, ha ugyan még lesz olyan, s ha addig ő el nem húz külföldre. Most még ezzel a furgonnal utazik ő is. Milyen menetrend szerint haladunk, és mibe fog ez kerülni? - kérdezem magamtól, de nincs időm helyzetünk gyors értelmezésére, mert kicsapódik a tolóajtó. Nem úgy szállók ki, mint az újraválasztási kampány körútja újabb állomására érkező alattomos szenátor, aki a konfettiesőben is üdvrivalgó választótábora átverésén agyai, nem is aranyláncos sztárrapperként tolom, csak a magam kis léptéke szerint, egy bizarr sakktábla parasztjaként ballagok tovább a vasútállomás felé. Itt minden szolgáltatás értem van: komótosan elérem a vonatot, hiszen ha az internet szerint huszonkét percet késik, akkor a valóságban még többet. S közben rájövök, velem együtt láthatatlanul kiszállt a furgonból Peter R, Robert F„ Igor M., Richard S., Boris K. (kapaszkodik utánuk Marian K. is), és nem a szél duruzsol a fülembe, hanem ez a Mikulásoknak öltözött beteg kórus. Nagyvonalú adományként kínálják nekem azokat a százasaimat, amelyeket korábbi ötleteik alapján az elmúlt években vontak meg vagy vettek el tőlem. Meg tőled és tőle is... Ja, tőle nem! Ó szintén osztogatott - magának is. A minap eljött érte egy furgon, valahol bennfogták egy időre, de aztán „ingyen” fuvarral hazavitték, kikerült a korrupcióellenes menetrendből, a furgonosokat meg kirúgták. Peter R, Robert F., Igor M„ Richard S., Boris K. (és Marian K.) velem együtt kapaszkodik fel a vonatra. Nem érdekli őket, hogy késik, csak duruzsolják a magukét. Mire a fővárosba érünk, valahogy elpárolognak, és azt hihetném, hogy már nem küzdők Mikulásaimmal. Gyorsan taxit kell fognom, hogy időben célba éljek. Hova lesz? - kérdezi a sofőr hátrafordulva, és plexis maszkja mögül mintha Robert F. nézne rám cinikus vigyórával. Majd odaszól a kollégáinak: Én elintézem. Azt nem firtatjuk, hogy ingyen lesz-e, mert mindketten tudjuk, hogy nem. Meg azt is, hogy rázós út vár ránk, amelynek minden másodperce egy örökkévalóságnak fog tűnni. Eljött értünk a fekete autó. Már Robert F. mozgatja a bábukat, és közel a sakk-matt? Mutánsok háborúja a dominanciáért (Kotrha) Berlin bojkottálhatja a kínai olimpiát Kemény fellépést ígért a tekintélyelvű rezsimekkel, és nem zárja ki a pekingi téli olimpia bojkottját Németország leendő külügyminisztere. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke a taz című hírportálon közölt interjúban kiemelte, hogy Németország európai demokráciaként és a NATO tagjaként „rendszerszintű” versengést folytat egy olyan autoriter rezsimmel, mint Kína. Ezért „stratégiai szolidaritásra” kell törekedni a demokratikus partnerekkel, együtt védeni értékeinket és érdekeinket. Az európaiaknak együttes gazdasági erejükhöz mért határozottsággal kell fellépniük Kínával, és nem feledkezhetnek meg arról, hogy az EU a világ egyik legnagyobb piaca. Kínának komoly érdeke a hozzáférés ehhez a piachoz, és nagy gondban lenne, ha nem tudná értékesíteni termékeit. Baerbock hangsúlyozta: sokkal többet kell használni a közös belső piacot a külpolitika eszközeként. „De ez csakis akkor fog működni, ha mind a 27 tagállam összefog, és Németország legnagyobb tagállamként nem folytat önálló Kína-politikát, ahogyan azt a múltban tette” - mondta, hozzátéve, hogy közös európai Kína-politikára van szükség. A német diplomácia leendő vezetője nemcsak az importkorlátozások lehetőségét vetette fel, hanem a pekingi téli olimpia bojkottját is. „Az olimpiai játékok kérdését is alaposan meg kell vizsgálnunk. A kormányok számára több megközelítés lehetséges, és ezekről minden bizonnyal szó lesz a következő hetekben” - mondta. A várhatóan jövő héten hivatalba lépő új német kormány külpolitikájának alapgondolata Baerbock terve szerint az lesz, hogy „a párbeszéd a nemzetközi politika építőköve, de ez nem azt jelenti, hogy a dolgokat szépítgetni kell vagy elhallgatni”. (MTI) Digitális vívmány és ától SZILVÁSSY JÓZSEF Bemutatta és tárcaközi egyeztetésre küldte Mária Kolíková igazságügyi miniszter a büntető törvénykönyv módosításának tervezetét, amely bűncselekménynek minősítené az álhírek terjesztését és gyűlöletszövegek közzétételét a közösségi oldalakon. Továbbá az eddigiekhez képest szigorúbban sújtaná azokat, akik egészségügyi dolgozókat és más közalkamazottakat akadályoznak a munkájuk végzésében, illetve zaklatják őket, erőszakoskodnak velük. Kezdeményezésével Kolíková főleg az egyesült államokbeli és az európai törekvésekhez hasonlóan a közösségi hálón terjesztett gyűlölet káros hatásait szeretné idehaza megfékezni. Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője Gyilkos lájkok című könyvében találóan állapítja meg, hogy Mark Zuckerberget találmánya miatt kezdetben a szabadság új hőseként ünnepelték, ma viszont a Facebookot egyre több szakember tartja a demokrácia szétroncsolójának, a tömeges manipuláció legújabb kori fondorlatos eszközének. Az infektológusok nálunk is, külföldön is kétségbeesettebben figyelmeztetnek arra, hogy a koronavírus és a vészesen szaporodó mutánsai elleni küzdelemben a közösségi hálókon megjelenő álhírek, ostoba összeesküvés-elméletek, fröcsögések iszonyú károkat és haláleseteket okoznak a hiszékenyek között. Szomorú példákról itt is tudunk. Nemrég egy hőbörgő kommentelő indulatosan tüntetett egy pöstyéni bevásárlóközpontban a védőoltás és az arcmaszkviselés ellen. Talán ott, talán máshol fertőződött meg, de röviddel ezután elhunyt. Ugyanúgy, mint a vakcinaellenes tüntetéseken hangoskodó, közösségi oldalakon fföcsögő turócszentmártoni társa. Néhány gátlástalan alak ugyancsak a világhálón igyekezett kétségbe vonni Peter Sabaka szakmai és morális hitelét, ezért a vakcinációt népszerűsítő neves orvos és egyetemi tanár feljelentette őket. A svidníki kórházba éjjel több személy tört be és megfenyegették a személyzetet, hogy rajtuk bosszulják meg azt, hogy súlyos állapotban beszállított, beoltatlan hozzátartozójukat hagyták meghalni. Kezdetben valóban korunk jelentős vívmányának tartottuk a Facebookot, amely távol élő családtagokat, ismerősöket köthet össze. Akkortájt még jórészt a tisztességes kommunikációra kínált lehetőséget - ez mára sem szűnt meg. Ám gyorsan rászálltak a Facebookra a rosszakarók, a gonoszkodók, a nagy manipulátorok, amelyekhez immár politikai pártok, kormányok is tartoznak. Jórészt az alapító is, aki hírek, vélemények algoritmusával milliókat befolyásol, téveszt meg, miközben mindebből hatalmas hasznot vág zsebre. Mostanság ő is igyekszik behúzni a vészféket - sikertelenül. A Facebook ártalmai ellen fellépő külföldi próbálkozásokat ismerve nem lesz egyszerű a hazai folytatás, ha a törvénytervezet valamikor eljut a kormányig és a parlamentbe. Bonyolult feladvány lesz nálunk is jogtisztán megkülönböztetni a személyes véleményt az uszítástól, pontosan meghatározni, mi minősül álhírnek, amit a szerző tudatosan terjeszt. Hol végződik a szabad véleménynyilvánítás határa. Robert Fico máris cenzúrát kiált, holott egyelőre csak a Smer egyik leggyakoribb álhírkörmölőjének félrevezető és hergelő elmeszüleményét törölték a Facebookról. A Sme napilap pedig közölte a pártelnökkel, hogy szintén így jár el a honlapján posztolt agymenéseivel. Az ellenzéki politikus igazi hordószónokként nekirontott Eduard Heger kabinetjének, hogy ne korlátozza a polgárok alkotmányos jogait, törődjön a lakosságot sújtó áremelkedésekkel, a megélhetési gondokkal, leginkább pedig a napról napra aggasztóbb járványhelyzettel. Ebben majdnem igaza van - a kormány valóban sokkal határozottabban cselekedhetne. Am a társadalmi légkört, sokak magánéletét mérgező Facebookot is a legfőbb ideje lenne megzabolázni, hogy ne legyen a gonoszkodók, közéleti hamiskártyások egyik kártékony fóruma. FIGYELŐ a román kormány környezetvédelmi minisztere is volt) kijelentette: december elseje a magyar közösség számára nem ünnep, és mindaddig nem lesz az, amíg a többségi nemzet nem tartja be az 1918-ban vállalt kisebbségi jogokat. Hozzátette azonban, hogy Csíkszeredán románok is élnek, és a polgármesteri hivatalnak a román állam ünnepén meg kell adnia a tiszteletet. „Ez a tisztelet nem egyenlő az elfogadással, és soha nem szabad egyenlőnek lennie a feladással!”- közölte a polgármester. Megemlítette, hogy október 23-án magyar nemzeti színekkel világították meg az épületet, a városháza a megszokott március 15-i és október 23-i megemlékezések mellett idén augusztus 20-án és október 6-án is megemlékezést szervezett. A 38 ezer lakosú Csíkszereda 81,5 százaléka magyar, 17,4 százaléka román. (mti) Román ünnep miatt vitáznak a székelyek Piros-sárga-kék, vagyis román nemzeti színekbe borult Csíkszereda főterén a művelődési ház, ezért támadják a város polgármesterét, Korodi Attilát. December 1 -jén volt a román állam ünnepe, a polgármester szerint hivatalának ezen a napon meg kell adnia a kellő tiszteletet, ezért világíttatta ki a művelődési házat, a közösségi médiában azonban számos támadást kapott ezért. Az erdélyi magyarság körében évek óta vita tárgya, miképpen viszonyuljon Románia nemzeti ünnepéhez. December elsején ugyanis azt ünnepük, hogy 1918- ban a Partium, Erdély és Székelyföld Romániához került. A Csíkszereda élére tavaly őszszel választott elöljáró (korábban
