Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-30 / 299. szám

www.ujszo.coml 2021. december 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A járvány második éve A gazdaság optimistábban várja a jövő évet, de sok a „ha" DUDÁS TAMÁS A katasztrofális 2020- as év után az emberi­ség nagy reményekkel vágott neki 2021-nek. Több hatásos oltóanyaggal felfegy­verkezve bíztunk benne, hogy a koronavírusos időket nemsokára magunk mögött hagyjuk, és a vi­lág visszatér a normalitásba. Azon­ban továbbra is a világjárvány ha­tározta meg az évet, és 9 milliárd beadott oltás után is ott tartunk, hogy december utolsó napjaiban a friss esetek száma globális szinten történelmi rekordokat döntöget. Az omikron variáns sokkal gyorsab­ban terjed, mint a már amúgy is veszélyes delta, ezért 2022-be ke­vesebb optimizmussal léphetünk át, mint az idei évbe. A pesszimizmus érzékelhető a gazdasági adatokban is. A tavalyi visszaesés utáni gazdasági növe­kedés ugyan beindult, de a hóna­pok múlásával az előrejelzésekbe fokozatosan belopózott a pesszi­mizmus. A globális ellátási láncok problémái tartósabbnak bizonyul­tak, mint eredetileg gondoltuk, és az év második felében ehhez hoz­zájött az energiahordozók árának gyors növekedése a nemzetközi piacokon. A csiphiánnyal küszkö­dő autóipar lassította az európai gazdasági fellendülés tempóját, és emiatt a járvány előtti gazda­sági teljesítmény elérése az EU több országában is a jövő évre to­lódik ki. Szlovákia teljesítménye is bele­illik a 2021-es történetébe. A gaz­daság nagy reményekkel vágott neki az évnek, az elemzők szerint csaknem 5 százalékos gazdasági növekedésre volt kilátás. A jelen­legi állás szerint azonban elége­dettek leszünk azzal is, ha a növe­kedés eléri a 3 százalékot. Jó hír viszont, hogy a szlovák munkaerő­­piac a gyengébb gazdasági teljesít­mény ellenére is jól teljesített, és az álláshirdetések számát tekintve ma Szlovákiában nem könnyű új alkalmazottakat találni. Az álta­lános koronavírus-pesszimizmus­­ban elveszett az is, hogy 2021-ben Szlovákiába több jelentős külföldi befektetés érkezett, melyek között a kulcsfontosságú kutatást-fejlesz­­tést célzó befektetéseket is talá­lunk. Ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy a szlovák gazdaság 2022-ben végre felpörög, és a növekedés üte­me a Szlovák Nemzeti Bank sze­rint eléri az 5,8 százalékot. Könnyen előfordulhat azonban, hogy az év eleji optimizmus jövő­re is fokozatosan pesszimizmusba fordul. Az egész világgazdaságot nagyfokú bizonytalanság lengi be, és még a sokat látott matadorok is óvatosak az előrejelzéseikben. A vi­lággazdaság nagy valószínűséggel növekedni fog, de még nem teljesen érzékelhető, hogy mekkora lesz az omikron variáns gazdasági hatása. Valószínű azonban, hogy az új ese­tek gyors növekedése tovább fokoz­za a globális ellátási láncok fenna­kadásait. A bizonytalanságot növeli a továbbra is magas infláció, Kína egyre lassuló gazdasági növekedé­se és a feszültség növekedése több geopolitikai gócpontban. Nehéz optimistán előre tekin­teni egy olyan világban, amely­ben a jó hírek most ritkaságszámba mennek. Ugyan az Egészségügyi Világszervezet szerint 2022 lesz a globális koronavírus-járvány utol­só éve, de ezt a mostani napi 1,5 millió új eset mellett nem köny­­nyű elképzelni. Mindennek elle­nére mégis optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt csaknem két évben a világgazdaság szereplői egyre jobban alkalmazkodtak a megvál­tozott körülményekhez. 2022-be ezért talán legjobb azzal elindulni, hogy reméljük a legjobbat, de azért készüljünk a legrosszabbra. WTRHA Idén mintha valóbán tényleges változás vette volna kezdetét a klímaváltozás elleni harcban (Kotrha) Teológusokat vesz fel a NASA Arra a helyzetre kéeziilnek, ha más bolygón is felfedeznénk élet nyomait. Az amerikai űrkutatási és űrrepü­lési kormányzati ügynökség lelké­szeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan rea­gálhatnak az emberek arra a bejelen­tésre, ha más bolygókon is intelligens élet nyomaira bukkana a NASA - ír­ta a The Western Journal. Eddig az ausztrál származású Andrew Davison lelkészt és továb­bi 23 teológust vettek fel. Davison Asztrobiológia és keresztény dokt­rína című könyve 2022-ben jelenik meg. A teológusokkal együtt részt vesz a NASA és a Princeton Egye­tem közös projektjében, amely a földön kívüli élet esetleges azono­sításakor várható emberi és egyhá­zi reakciókat vizsgálja. A projekt időszerű, mert a James Webb-űr­­teleszkóp, amelyet karácsonykor lőttek fel, képes arra, hogy nagyon távoli csillagokat és bolygórendsze­reket, valamint az élet eredetét ta­nulmányozza és elemezze, abból a szempontból is, hogy vajon alkal­masak-e emberi életre. Carl Pilcher, a NASA asztrobiológiai intézetének volt vezetője szerint azt feltételez­ni, hogy a világegyetemben sehol másutt nincs élet, „elfogadhatatlan, amikor több mint százmilliárd csil­lag van csak ebben a galaxisban, és több mint százmilliárd galaxis van a világegyetemben”. A lelkészek és teológusok segítsé­gével most a NASA és a Princeton Egyetem azt is vizsgálja, a külön­böző vallások hogyan tehetik ma­gukévá és illeszthetik tanításaik­ba a földön kívüli élet lehetőségét. A munkában keresztény, muszlim és zsidó vallástudósok és gyakorló pa­pok vesznek részt. (MTI) Klímaváltozó kor FELEDY BOTOND A 2020-as évre a koronavírus kezdeteként emlékezünk, 2021 pedig jó eséllyel a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi fordulat kezdeteként kerülhet a történelemkönyvekbe. Ám még mindig lehetnek feketék azok a lapok. Nem, szó sincs arról, hogy idén megoldás született volna, ilyen egyér­telmű áttörés nem is volt várható, hiszen sok apró dologból állhat össze, hogy 2040 és 2050 között tényleg karbonsemleges legyen a világ. Viszont két látványos trend összeért idén. A radikális felmelegedés­tagadókon kívül nagyjából mindenki más beismeri már, hogy a saját bőrén érzi a klímaváltozást. Az USA lakosságának 32 százaléka idén hosszabb-rövidebb időre katasztrófa sújtotta övezetben találta magát - és ebbe nem számítjuk bele a nyári hőhullámokat. Az áramkieséses órák száma közel megduplázódott, egy amerikai polgár átlagosan 8 órát töltött sötétségben. A klímaváltozás egyáltalán nem csak lineáris felmelegedést jelent. Éppen azért még ijesztőbb, mert elképesztő ingadozásokat okoz: csapa­dékban, aszályban, hőmérsékletben, ciklonok aktivitásában és minden más időjárási jelenségben. Ezeket megelőzni nehéz, inkább rezisztens infrastruktúrát és reziliens közösségeket lehet építeni. Idén sok-sok helyen a katasztrófa elhárítása került elképesztő ösz­­szegekbe, és most nem távoli afrikai országokról van szó. A tíz legna­gyobb katasztrófa legalább 170 milliárd dollárba került az USA hiva­talos becslései szerint, ebből csak az Ida hurrikán 65 milliárd dolláros kárt okozott. A második helyen az európai nyári áradások állnak, ame­lyek német és belga településeken söpörtek végig: a bejelentett károk 43 milliárd dollárra rúgtak. A kiszáradó Velencei-tó és az ezzel kapcsolatos vízminőségi kérdé­sek, a Duna vízállása és a bősi erőmű; az aszály és a belvíz, a jégeső és a csökkenő termésátlag; a városi jégkár (autók!); az invazív fajok terje­dése mind-mind tájainkon is bőven érzékelhető. A tény, hogy már nemcsak az újságban olvasunk a klímaváltozásról, hanem a magunk kárán tanulunk róla, szépen lassan formálja az attitű­dünket. Ez egyre világosabban látszik a felmérésekben is. A Pew Research idei őszi számai szerint 17 fejlett országban a lakos­ság 60-90 százaléka aggódik, hogy személyes kára származik a klíma­­változásból. A 2015-ös felméréshez képest minden országban nőttek ezek a számok - az USA-t leszámítva. Ezzel párhuzamosan 65-85 szá­zalék között mozgott az igen válaszok száma arra a kérdésre, hogy haj­landó lenne-e a saját életmódján változtatni. Az aggódás és a személyes aktivitás között óriási különbség látszik a fiatal és a 65 évesnél idősebb korosztály válaszaiban szinte minden or­szágban. Nemcsak a brexit, az uniós tagság vagy épp a migráció dől el egyre inkább korosztályi szinten, úgy tűnik, a klímaváltozás is becsú­szik ebbe a társadalmi szakadékba. Emellett érdekes, hogy a baloldali válaszadók általában nagyobb haj­landóságot mutatnak az életmódjukon való változtatásra a klímaválto­zás megelőzése érdekében. Nagyon izgalmas és további feldolgozásra váró adat, hogy a nők is nyitottabbak. A nők között átlagosan akár tíz százalékkal magasabb a klímaváltozás miatt aggódók száma. Ez felve­ti, hogy vajon a női politikai döntéshozók érzékenyebbek lesznek-e fel­­melegedés kockázataira, vagy hogy a macsótársadalmak emiatt számít­hatnak-e versenyhátrányra. A vízért folytatott küzdelem elérte Európa határát, a világ öt meg­határozó gabonatermelő vidékén nem kis aggodalommal várják a klí­maváltozás hatásait és az élelmiszerárakra gyakorolt hatását. Folytat­hatnánk a sort. A lényeg, hogy a döntéshozók egyre inkább társadalmi igényként érzékelik a cselekvést, és nem a zöld pártok ügyének. Meg­látjuk, hány fokos felmelegedés megspórolására lesz ez elegendő. Ám ideje, hogy az új évben az idősebb korosztály érzékenyítése is hatéko­nyabb legyen, mert az európai demográfiai helyzetben nem ritkán sza­vazattöbbséget jelentenek. FIGYELŐ Az igazi vesztegzár: 13 millióan éheznek A hírhedt vuhani vesztegzár óta nem voltak olyan szigorú intéz­kedések Kínában, mint most Hszianban, ahol 13 millió embert helyeztek vesztegzár alá egy még tisztázatlan eredetű koronavírus­­járvány-góc miatt. Az intézkedé­sek múlt szerdán léptek életbe a nagyvárosban, amely nincs mesz­­sze Pekingtől, ezért joggal aggó­dik a kínai vezetés a téli olimpia miatt. Ráadásul az új hullámot nem is az omikron, hanem még a delta okozta. A kínai hatóságok tegnap kény­telenek voltak beismerni, hogy gond van a lakosság ellátásával. A város lakói ugyanis a közös­ségi hálón panaszkodnak, hogy éheznek, de nem hagyhatják el lakásukat - ételt és más alapvető dolgokat kérnek. Az utcákon csak hatósági személyek, a fertőtlenítő brigádok és az ellátásban résztve­vők tartózkodhatnak. A karantén elején még háromnaponta elme­hettek élelmiszert vásárolni, most már csakis az hagyhatja el a laká­sát, aki tesztelésre megy. A tartományi kormányzat felszó­lította a cégeket, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a lezárt város élelmezésére. A szigorú vesztegzárt mindössze 960 fertő­zött miatt rendelték el, ami innen nézve felfoghatatlannak tűnik a napi sok ezer fertőzött mellett, sokkal kisebb népességű or­szágokban, mint a 13 milliós Hszian. (tasr, afp, úsz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom