Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-28 / 297. szám
2 KÖZÉLET 2021. december 28. | www.ujszo.com 2022: több új állásajánlat, magasabb bérek Egyre több cég jelent be tömeges toborzást, ami elsősorban az autóiparra, az élelmiszeriparra és az elektronikai ágazatra jellemző (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Egyre több új álláslehetőség, növekvő bérek - erre számíthatunk a szlovák munkapiacon jövőre a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség szerint. 2022-ben a pályakezdők is könnyebben helyezkedhetnek el. „Egyelőre nehéz felbecsülni, milyen irányt vesz a járványhelyzet az elkövetkező időszakban, és emiatt milyen szigorítások várhatók, amit azonban már most látunk, hogy a szlovákiai cégek jelentős része alkalmazkodott az új helyzethez, és képes a járvány idején is működni” - mondta el lapunknak Miroslav Garaj, a Grafton Slovakia ügyvezető igazgatója. Szerinte mindez meglátszik a fizetéseken is. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a bruttó országos havi átlagbér Szlovákiában az idei harmadik negyedévben elérte az 1185 eurót, az egy évvel korábbi 1113, és a 2019-ben mért 1068 euróval szemben. Gyorsabb béremelkedés „Az átlagfizetés idén nagyjából 3,5 százalékkal nőtt 2019 második feléhez és 2020 első negyedéhez képest. A legnagyobb növekedést az iparban, a kereskedelemben és az egészségügyben tapasztaltuk. Az előzetes becsléseink szerint jövőre az ideinél gyorsabb ütemben nőnek majd a fizetések, az átlagos béremelkedés az idei évhez képest így elérheti az 5-8 százalékot” - tettehozzá Garaj. Idén változtak az alkalmazottaknak juttatott bónuszok is. A cégek többsége az alkalmazottaik egészséges életstílusát támogató programokra összpontosított, míg a továbbképzésre kisebb összeg jutott a korábbiakhoz képest, Garaj szerint azonban jövőre várhatóan már erre is nagyobb figyelmet fordítanak a cégek. Tömeges toborzás A járvány őszi hulláma ugyan nein várt erővel csapott le Szlovákiára, és egyelőre nem lehet tudni, milyen pusztítást végez majd a koronavírus omikron variánsa, a szlovák munkapiacon ennek ellenére javult a helyzet. „A foglalkoztatottság az összes régióban nőtt, miközben egyre több cég jelent be tömeges toborzást. Ez utóbbi elsősorban az autóiparra, az élelmiszeriparra és az elektronikai ágazatra jellemző. Az elkövetkező időszakban így további javulás várható” - tette hozzá Garaj. Több ajánlat a fiataloknak A Grafton Slovakia felmérése szerint az új munkalehetőségek számát tekintve Szlovákiának már sikerült visszatornásznia magát a járvány kirobbanása előtti szintre, így várhatóan újra egyre több külföldi vendégmunkásra lesz szüksége a gazdaságnak. „A külföldi vendégmunkások gyors beáramlásának azonban továbbra is gátat vetnek a járványügyi megszorítások. Ennél is rosszabb hír, hogy Szlovákia már az ukrán, a szerb és a román vendégmunkásoknak sem olyan vonzó, mint korábban” - állítja Garaj. Szerinte a cégek emiatt egyre nehezebben találnak majd szakképzett, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező munkaerőt, aminek viszont a pályakezdő fiatalok örülhetnek, hiszen így számukra is több lehetőség kínálkozik. Nem kell a „migráns"? A szakemberekből Szlovákiában is az IT-ágazatban van a legnagyobb hiány. „Mivel ebben az ágazatban az angoltudás minimális elvárásnak számít, és rendkívül elterjedt a távmunka, a jó szakembereknek nem okoz gondot az elhelyezkedés azokban az országokban, amelyek a legjobb feltételeket kínálják. A szakemberhiány enyhítésére az országok többsége két receptet alkalmaz: a főiskolai oktatás hatékonyságának a növelését és a vendégmunkások minél szélesebb körű alkalmazását. Szlovákia azonban mindkettőben lemarad” - nyilatkozta Emil Fitos, a Szlovákiai IT-szövetség (ITAS) elnöke a TASR hírügynökségnek. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a főiskolák nemrég bemutatott reformtervezete javít majd a helyzeten. A cél az lenne, hogy az iskolák a munkáltatók által legkeresettebb szakmákra oktassák a diákokat, amit a bemutatott reformtervezet Fitos szerint nem garantál. Lemaradunk azonban a vendégmunkások idecsalogatásában is. „Csehország és Lengyelország jelentő sikereket ért el e téren, elsősorban az ukrán vendégmunkások magukhoz csalogatásában. Szlovákiában azonban a politikai térben még mindig az a nézet uralkodik, hogy nincs szükségünk migránsokra, még úgy sem, ha magasan képzett szakemberekről lenne szó” - tette hozzá Fitos, aki szerint erre még alaposan ráfizethetünk. Kevesebb volt a szűrés a járvány miatt Sokszor az olyan egyszerű és fájdalommentes vizsgálatok is komoly problémákat előzhetnek meg, mint például a vérnyomásmérés. Ezért is fontos, hogy kétévente legalább egyszer részt vegyünk a szűréseken. (TASR-feivétei) NAGY ROLAND A koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a szűrővizsgálatok száma - figyelmeztetett az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI). Pozsony. A szlovák egészségügyben már a koronavírus-járvány előtt is elhanyagoltnak számítottak a megelőző szűrések. Az egészségügyi minisztérium különféle kampányokkal igyekezett felhívni a lakosság figyelmét a vizsgálatok fontosságára. A 2Ó19-es évet például meghirdették „a megelőzés évének”, majd 2020-ban is folytatni akarták a felvilágosító kampányt, de a koronavírus-járvány miatt az akció végül háttérbe szorult. A megelőző szűrések szorosan összefüggenek az elkerülhető halálesetek számával, hiszen gyakran olyan egészségügyi problémákra mutatnak rá, amelyeket a páciens még nem is érzékel, viszont már egy komolyabb betegség kezdeti stádiumát jelzik (legyen szó akár daganatos betegségekről, de például a magas vérnyomás is okozhat komolyabb problémákat). Az elkerülhető halálesetek számát tekintve Szlovákia jócskán meghaladja az uniós átlagot. Nem vesszük komolyan Az NCZI nemrégiben közzétette a 2020-as év szűrővizsgálatokkal kapcsolatos statisztikáit, és ezekből az látszik, hogy a koronavírus-járvány negatívan hatott az egyébként sem kedvező adatokra. A legnagyobb visszaesés a mammográfiai vizsgálatok esetében figyelhető meg: 2019-hez képest 26 százalékkal csökkent a számuk. Közel 21 százalékos visszaesés figyelhető meg a fogorvosi szűrővizsgálatoknál, de 18 százalékkal kevesebben látogatták meg a körzeti orvosokat is. Különösen az utóbbi statisztikában állunk rosszul, nemcsak a viszszaesés tekintetében, hanem azért is, mert a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatokat a lakosság többsége korábban sem vette komolyan. Az általános orvosokhoz elvileg kétévente egyszer kellene ellátogatnunk. Az NCZI szerint 2019-ben és 2020-ban 100 felnőtt lakosból mindössze 34 ment el a vizsgálatra. A gyerekeket elvisszük A gyermekorvosi rendelők statisztikái alapján ki lehet jelenteni, hogy a fiatalkorúak esetében a szülők sokkal komolyabban veszik a megelőzést, mint a saját esetükben. A gyermekorvosi szűrővizsgálatok száma 2019-hez képest csak 2,2 százalékkal esett vissza, ami a többi mutatóval összevetve elhanyagolható különbség. Az is biztató adat, hogy 2019-ben és 2020-ban a 6 és 14 év közötti gyerekek 94 százaléka részt vett a kétévente szükséges kivizsgáláson. 15 és 18 év között már nagyobb visszaesés figyelhető meg, esetükben ez a mutató 71,7 százalék, de ez még így is duplája a felnőtt korosztályban megfigyelt adatoknak. A felnőttek tehát sokkal jobban odafigyelnek a gyermekeik egészségügyi állapotára, holott a megelőzés a felnőttkorban is legalább ennyire fontos. A járvány hatása Ami a jövőt illeti, a szűrővizsgálatok száma feltehetően nem fog növekedni, hiszen a járvány harmadik hulláma ugyanakkora méreteket öltött, mint tavaly. Emiatt az orvosok is leterheltebbek, kevesebb idejük marad a betegekre, és valószínűleg a páciensek jelentős része sem szívesen látogat el a rendelőkbe járvány idején. A koronavírus tehát nemcsak rövid távú károkat okoz az egészségügyi rendszerben, hiszen minél kevesebb szűrést végeznek, annál kisebb eséllyel sikerül csökkenteni az elkerülhető halálesetek számát.
