Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-22 / 294. szám
2 I KÖZÉLET 2021. december 22. | www.ujszo.com Idén a karácsonyi pontyért is többet kérnek Az egy évvel korábbihoz képest idén nagyjából 10 százalékkal nőtt az átlagár, vagyis a ponty kilója már 5 euró felett mozog (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kisebb választék, magasabb ár - nagyjából erre számíthatnak azok, akiknél a karácsony esti vacsora elképzelhetetlen ponty nélkül. Mire kellene ügyelniük az élő halat vásárlóknak? „Pontyból idén valamivel kevesebb van, az elmúlt évekhez képest azonban nagyobbak. Ez utóbbi azzaL magyarázható, hogy a nyári szezonban kedvező feltételek között nevelkedtek” - állítja Peter Marták ichthyológus, aki halak árusításával is foglalkozik. Tavaly a karácsony előtti napokban nagyjából 4,20 és 5 euró közötti összeget kértek a ponty kilójáért. „Az egy évvel korábbihoz képest idén nagyjából 10 százalékkal nőtt az átlagár, vagyis a ponty kilója már 5 euró felett mozog” - mondta el Marták. Az egyik nagy nyitrai bevásárlóközpont előtt kedden a ponty és az amur kilójáért 5,25 eurót, a harcsa kilójáért 15 eurót kértek. Tarolnak a csehek A legkülönfélébb divathullámok miatt az elmúlt időszakban a ponty iránti kereslet is ingadozott, a becslések szerint azonban a karácsony előtti időszakban még mindig nagyjából 8 ezer tonna pontyot adnak el Szlovákiában. „A szlovákiai halpiacon árult pontyok minimum 80 százalékát Csehországból hozzák be, a fennmaradó rész főként a hazai tenyésztőktől származik, egy kisebb részét pedig Magyarországról biztosítják” - tette hozzá Marták. Szerinte a pontyok iránti kereslet az elmúlt években stabilnak mondható, ő is elismeri azonban, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tengeri halak, főként a lazac iránt is. A világjárvány kitörése előtti években a legtöbben december 20. és 22. között, egyesek pedig az utolsó pillanatban vették meg az élő halat, idén azonban a járvány miatt ez is változott. , ,A járványügyi megszorítások folyamatos változása és az ezzel járó bizonytalanság miatt sokan igyekeznek minél hamarabb megvenni a karácsonyi vacsorához szükséges hozzávalókat, így a halat is. A legnagyobb rohamra azonban így is e héten számítunk” - vallja Marták. „Idén rekordot döntött az értékesítésünk. Nagyjából 20 tonna halat dobtunk piacra, míg eddig ez átlagosan évi 8-10 tonna körül mozgott” - mondta el lapunknak Marina Debnárová, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (LESY Slovenskej republiky) szóvivője. Tartási szabályok Az élő halak karácsony előtti árusításával kapcsolatban az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (SVPS) külön szabályzatot adott ki, amely már tartalmazza az állatvédelmi szabályokat is. „A vásárlóknak azt ajánljuk, hogy ha erre lehetőségük van, a megvett élő halat közvetlenül a vásárlás helyén vágassák le az eladóval, hiszen a vízen kívüli környezet természetesen streszszes hatással van a halakra. Ha mégis úgy döntenek, hogy élve viszik haza, célszerű légáteresztő, természetes anyagokból készült szatyrot választani erre a célra, kerülve a műanyag táskákat. Arra is gondolnunk kell, hogy az élő halat a lehető legkevesebb ideig szabad vízen kívül tartani. Fontos megemlíteni azt is, hogy az élő pontyot nem szabadna két napnál tovább tartanunk a fürdőkádban, mert a klórozott víz határozottan nem tesz jót neki. Tartsuk a vizet 5 és 10 fok között (tűrés ± 5 fok), és biztosítsuk a megfelelő vízcserét” - figyelmeztet Jozef Bíres, az SVPS központi igazgatója. Büntetést is kaphatunk Az állategészségügyi felügyelet ellenőrei a vásárlókat is megbüntethetik, ha nem megfelelő módon járnak el az élő halakkal kapcsolatban. „Az eladó felel a hal értékesítéséért, valamint minden állatvédelmi állat-egészségügyi követelmény betartásáért a hal értékesítéséig. Ettől a pillanattól kezdve a vevő vállalja a felelősséget a hal tartási módjáért” - mondta el Bíres. A regionális állategészségügyi hivatalok szerinte folyamatosan ellenőrzik a halak értékesítésére és leölésére vonatkozó követelmények betartását Szlovákia egész területén. Az ellenőrök ráadásul értékesítés utáni ellenőrzéseket is végezhetnek, az állatvédelmi követelmények megsértése esetén pedig pénzbirságot szabhatnak ki. Melyiket válasszuk? Mire kellene ügyelnünk a vásárlásnál? A szakemberek szerint ha élő halat vásárolunk, fontos, hogy nagyobb sérülések ne legyenek rajta, amikor kiemelik az akváriumból. A kisebb sérülés, pikkelyhiány általában nem utal nagy problémára, ezek legtöbbször a kihalászáskor keletkeznek, és ez télen elég gyakori, ám ha sok pikkely hiányzik a halról, vagy komolyabbak a sérülések, jobb meggondolni a dolgot. Vigyázzunk a gyomrunkra Az sem mindegy, hogyan készítjük el a karácsonyi pontyot. A többségünk persze ragaszkodik a rántott halhoz, a szakemberek szerint azonban ez nem a legegészségesebb. „A karácsonyi ponty alatt nem feltétlenül kell rántott halat értenünk. Meg is süthetjük, fűszernövényekkel, citromlével vagy zöldségekkel ízesítve, ráadásul a hozzá feltálalt burgonyasaláta is elkészíthető a gyomrot kevésbé terhelő módon” - figyelmeztet Adela Penesová, a Szlovák Tudományos Akadémia Klinikai és Transzlációs Kutatóintézetének a munkatársa. Penesová szerint érdemes betartani a tanácsait, hiszen a sürgősségi osztályokat a karácsony esti vacsora után keresik fel a legtöbben epegörcsök, gyomorbántalmak és hasnyálmirigy-gyulladás miatt. (mi, TASR) AzMKP A Szövetségen belül az MKP hasznosnak látná a platformrendszer felszámolását, a Híd és az Összefogás azonban élesen tiltakozik ez ellen. Ennek ellenére a pártelnök, Forró Krisztién is üdvözölné a platformok eltörlését. Pozsony. A Szövetség MKP-platformjának elnöke, Berényi József nyíltan bírálta, hogy szerinte a közös pártban a jogalanyisággal nem bíró platformok érdekei egymásnak feszülnek. Ezért úgy látja, hogy el kell gondolkodni azon, a Szövetség a jövőben platformok nélkül működjön tovább. Berényi szerint a párton belül helyi és járási szinteken „abszolutizálódnak” az egyes platformok érdekei, vagyis az országos platformérdekek a régiókra vetülve egyeduralkodóvá válnak. „Ezzel károsul a pártdemokrácia” - tette hozzá. Az MKP-platform elnöke szerint ez abban nyilvánul meg, hogy a helyi ügyekben, például személyi kérdésekben országos szinten formálódnak a döntések, holott ilyesmiről a regionális szinten kellene határozni. Az országos platformérdekek ilyen egyeduralkodóvá válása szerinte azt eredményezi, hogy a régiókban az egyes emberek elvesztik a motivációjukat. „És akkor el fogjuk veszíteni a helyi és a megyei választásokat” eltörölné a platformrendszert A képen (balról jobbra): Berényi József (MKP-platform), Rigó Konrád (Híd-platform) és Orosz Örs (Összefogás-platform) (Somogyi Tibor felvétele) — tette hozzá a jövőre esedékes választásokra utalva. Berényi szerint amennyiben a platformérdekek kiiktatják a helyi és járási szervezetek demokratikus kialakításának a lehetőségét, akkor inkább ne legyenek platformok. Híd: ez nem MKP 2 A Híd platformjának elnökét, Rigó Konrádot mi is megkérdeztük, hogyan értékeli az MKP-platform vezetőjének álláspontját. Elmondta, mindig is voltak a Szövetségen belül olyan hangok, amelyek a platformok ellen érveltek, szerinte Berényi csak ennek nyilvánosan hangot adott. „Akik erről beszélnek, azoknak el kellene dönteniük, etnikai alapon vagy ideológiai alapon formálódó pártot szeretnének. Mindkettő egyszerre nem megy” - nyilatkozta Rigó. Hozzátette, a szlovákiai magyaroknak volt már egy nemzeti, keresztény-konzervatív, a Fidesz iránt elkötelezett pártja, de szerinte ez nem jelentett megoldást. Arról is beszélt, ők elfogadják, hogy a Szövetség nem a Híd újraalakulása. „El kell tudni fogadni azt is, hogy a Szövetség nem MKP 2” - közölte azzal, hogy ez valószínűleg egyeseknek nehéz, ennek ellenére a közös munka fontosságát hangsúlyozta. Rigó szerint ők a kérdéses probléma tárgyalásos úton való rendezésére törekednek. A platformok felszámolását alapvetően elutasítják, ellenkező esetben a „szövetség alapjait rombolnák széf’. A Híd-platform másik ismert tagja, Agócs Attila, Fülek polgármestere ezzel kapcsolatban a közösségi oldalán azt írta, a platformok nélküli Szövetség „világvége” lenne. Az Összefogás szerint Az ügyben kerestük az Összefogás-platformot is, a formáció vezetője, Orosz Örs elmondta, szerintük a pártnak nem saját magával kellene foglalkoznia, hiszen a világjárvány miatt válsághelyzetben van az ország, a vállalkozások tönkrementek. Szerintük a választókat nem érdeklik a platformok, a járási konferenciák és a kerületi tanácsok, ők megoldásokat szeretnének látni, nem parttalan belső vitákat. „Ezekből mi sem kérünk” - tette hozzá. Arra emlékeztetett, a közös párt megalapítása előtt az MKP feltétele volt a bonyolult struktúra, helyi szervekkel, járási konferenciákkal, grémiumokkal, kerületi tanácsokkal és a platformmal, amellyel saját identitását megőrizheti. „Ha már sok kompromisszum árán létrejött a párt, akkor hagyjuk dolgozni” - jelentette ki. A platformok megszüntetését ugyancsak elutasítják. „Ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk” - tette hozzá. A Híd és az Összefogás platformjának vezetője is hangsúlyozta, a platformrendszert a Szövetség alapszabályában rögzítették, ezt csak mindhárom szereplő beleegyezésével lehet módosítani. Az elnök nem platfoimozna A Szövetség elnöke, Forró Krisztián, aki korábban még az önálló MKP vezetője volt, azonban másként gondolkodik a platformok felszámolásáról. „Működés szempontjából biztosan hatékonyabb lenne a platformok nélküli párt” - nyilatkozta lapunknak. Forró hozzátette, a Szövetség elnökségi ülésén valószínűleg fel fog merülni az MKP-platform elnökének véleménye. „Lehet, hogy most még korai lenne meghozni a döntést a platformok nélküli működéssel kapcsolatban, de igen, el tudok képzelni egy platformok nélküli Szövetséget, és üdvözölném is” - véli a párt elnöke. (czg)
