Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-20 / 292. szám

AUTÓMOTOR 4 2021. december 20. jwww.ujszo.com Kia Rio: nem szenved feltűnési viszketegségben, de szeretnivaló A Kia kínálatában egy megfizethető kis városi autót is találnak automata váltóval és takarékos motorral DEMECS PÉTER Bizonyára nem ez után az au­tó után fognak az utcán a leg­többen megfordulni, de ebben az esetben nem is ez a lényeg. Ha ugyanis valaki új autóra vágyik, s nincs félretéve több tízezer euréja, annak első­sorban az ár a legfontosabb szempont. A Kia Rio pedig egy megfizethető és vállal­ható kis városi autó, amelybe egyébként még az automata sebességváltét is elfogadható áron megrendelhetik. Néhány héttel ezelőtt teszteltem a drágább és valamivel nagyobb Kia Stonicot, most az a járgány került sorra, amely a Stonic alapjául szol­gál, s amely alapban kétezer euró­­val olcsóbb. Ez a Rio. Tulajdonkép­pen nehéz elhinni, hogy az ember manapság ilyen autót is megvehet. A járgány teljesen nélkülözi a leg­korszerűbb technikai vívmányo­kat, s csak azt az abszolút alapot tartalmazza - és egy picivel többet amelyre egy átlagos sofőrnek a hétköznapi használat során valóban szüksége van. Csak az, ami kell A tesztelt járgány a középső Extra felszereltségi szintben volt, így alap­ban tartalmazta a manuális klímát, az okostelefon csatlakozását a mé­diarendszerhez és a tolatókame­rát. A járgányban ugyan központi zár van, de az ajtó nem nyílik ki a kilincs érintésével, a kulcson kell megnyomni a gombot ahhoz, hogy beszálljunk. Nem is startol gomb­nyomásra, mint jelenleg a járgányok többsége, így nem kizárt, hogy a fi­atalabb generáció már el sem tudna indulni vele, mert nem tudná, hogy a kulcsot be kell nyomni a gyújtás­kapcsolóba. Az autóban semmilyen vezetést segítő rendszer sem volt, ha nem számítom a Iejtmenet asszisztenst és az ISG start/stop rendszert, amely viszont hihetetlenül idegesítően mű­ködik, ugyanis ha egy keresztező­désre érve kikapcsolta a motort, gyakran nehezére esett újraindíta­ni, miután zöldre kapcsolt a lámpa, és letapostam a gázpedált. Ilyen ne­hézkesen működő start/stop rend­szerrel nagyon régen találkoztam, kár, hogy minden egyes elindulás­nál deaktiválni kell, ugyanis az autó nem jegyzi meg, hogy egyszer már kikapcsoltuk. Ugyancsak szokatlan volt a hi­ányzó sebességtartó, bár ez a kri­tika már inkább annak a jele, hogy elkényelmesedtem. Idén talán még nem is kaptam olyan autót tesztelés­re, amelyben ne lett volna klasszikus sebességtartó, az adaptív tempomat­­ról nem is beszélve. Ilyenkor tudato­sítja gyorsan a sofőr, mennyivel ké­nyelmesebb a sztrádán úgy megtenni több száz kilométert, hogy beállítjuk a sebességet, a lábunkat pedig pihen­tethetjük. Ugyanúgy hiányoltam ké­nyelmi szempontból a könyöktartót - többórás vezetés során tényleg sok­kal jobb, ha a sofőr meg tudja pihen­tetni a jobb kezét. A Kia Rio átlagos külsőt kapott. Nem csúnya, de nem is az az autó, amely után megfordulnának az úton. Az utastér egyszerű, ám praktikus, a legtöbb funkció kezelésére klasszikus vezérlőgombok állnak rendelkezésre Az automata váltó kellemes megle­petést szerzett (A szerző felvételei) Miért olyan olcsó? Ami a külsőt illeti, a Rio szerin­tem egy teljesen standard, hétköz­napi autó. Ez nem baj, mert ilyen járgányok is kellenek, ráadásul nem mindenki akar olyan autót vezetni, ami túlzottan kilóg a sorból. Ugyan­akkor nem is várhatja el tőlem sen­ki, hogy erről a dizájnról áradoz­zak. A Rio vagy tetszik valakinek, vagy nem. Az egyszerű külsőnek is köszönhető az, hogy olyan kedvező áron megvehetjük. Például az alapváltozat már 11 990 euróért kapható, a hétgangos auto­matával ellátott Rio akciós ára (az alapnak számító Silver felszereltsé­gi szintben) 14 490 euró volt, a tesz­telt modell ára pedig elérte a 16 830 eurót. A volán mögött A Rio motorházában egyliteres benzinmotor volt 74 kW (100 LE) teljesítménnyel. Mivel a 172 Nin­es forgatónyomaték már ezerötszáz fordülatnál elérhető, a Rio városban meglepően jó dinamikával rendelke­zik. Bár a papírforma talán nem er­ről tanúskodik, én kifejezetten élvez­tem városban vezetni. Nagyon fürge, ügyes, kompakt formáinak köszönhe­tően pedig könnyű parkolni vele. Itt csak a margóra jegyzem meg, hogy 300 literes csomagtér áll rendelkezés­re, ami ugyancsak teljesen megfelel ebben a kategóriában. A vezetési élménnyel városon kí­vül, országutakon sem volt gondom. Tetszett, mennyire jól összedolgozik a duplakuplungos hétgangos váltó a motorral. Pontosan akkor sorolja a sebességfokozatokat, amikor kelle­ne. Ami kissé zavart, az a nagyobb sebességeknél az utastér rosszabb hangszigetelése. Mármint ki lehet bírni, de miután letérnek az autópá­lyáról, rájönnek, milyen megköny­­nyebbülés az autóban utazóknak, ha a motor nem dolgozik olyan magas fordulatokon. A fogyasztás az átlagos kategóriá­ba tartozik, városban 5,7 liter volt 100 kilométeren, mindezt úgy, hogy be­tartottam az előírásokat, nem szágul­doztam. Sztrádán, 130-140 km/órás átlagsebességnél a fogyasztás 6,4-6,9 litert mutatott. Ami a kényelmet illeti, a futómű inkább keményebbre van állítva, az utak egyenetlenségeit érezni lehet az autóban, de nem oly­annyira, hogy zavaró lenne. Összegezve Nem hiszem, hogy a Rio lesz az a járgány, amibe elsőre beleszeretnek, s bizonyára az emberek többsége nem is azért fogja megvenni, mert erről álmodozott egész életében. A Kia kis városi autója sokkal inkább a józan ész választása lesz olyan emberek számára, akik új autót szeretnének, ugyanakkor nem tudnak és nem is akarnak elkölteni temérdek sok pénzt. Ezek a vásárlók jó minőséget kapnak, az autó pedig nem lesz telepakolva olyan extrákkal, amelyekre végső so­ron nincs szükségük. Tény, hogy az alap felszereltségi szintet mellőzném, a középső viszont már elégségesnek bizonyult. Kellemes meglepetést szerzett a hétgangos automata váltó, amely igazán jól együttműködik a száz lóerős kis motorral. Első ránézésre úgy tűnik, hogy kicsi, ám az utastér és a csomagtér is meglepően tágas

Next

/
Oldalképek
Tartalom