Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-18 / 291. szám
2 KÖZÉLET 2021. december 18. | www.ujszo.com Sokan lemaradhatnak az oltási bonuszról NAGY ROLAND Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a héten megfelezte a második és harmadik vakcina közti várakozási időt, így az oltási bónusz feltételei is megváltoztak. Mindeközben egy 60 év feletti olvasónk jelezte, bár felvette mindhárom vakcinát, mégsem jogosult a 300 euró készpénzre. Az ő történetén keresztül mutatunk rá az oltási bónuszból kimaradó személyek helyzetére. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a parlamentben nemrégiben elfogadták Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter oltási bónuszszal kapcsolatos javaslatát, amelynek eredményeként készpénzjutalomban részesülnek azok a 60 év felettiek, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. A feltételrendszer azonban kifejezetten összetett, és mint kiderült, a beoltottak közül sem mindenki kapja meg automatikusan a pénzt. Azok a személyek lesznek jogosultak az oltási bonuszra, akik 2021. december 31-ig betöltik a 60. életévüket, Szlovákiában van a lakhelyük és itt oltották be őket a vírus ellen. A bónusz nagysága attól függ, hogy az adott 60 év feletti személy milyen típusú vakcinát és hány dózist kapott. Mikor jár 300 euró? Azoknak, akik már megkapták mindhárom vakcinát, tulajdonképpen nincs semmi teendőjük. Arra a lakhelyre, amelyet az oltási dokumentáció során megadtak, kapnak majd egy utalványt, amelyet a postán készpénzre válthatnak. A három dózist felvevő 60 év felettieknek 300 euró készpénz jár. Hogy pontosan mikor érkeznek meg az utalványok, egyelőre kérdéses, sem Matovic, sem Andrej Dolezal (Sme rodina) közlekedési miniszter nem tudta megválaszolni ezt a kérdést. Azoknak, akik eddig két vakcinát vettek fel, összetettebb a helyzetük, ugyanis figyelembe kell venniük, mikor kapták meg a második dózist. Amikor a parlament elfogadta a törvényt, a második és harmadik adag között fél év volt a várakozási idő. Az egészségügyi minisztérium azonban ezen a héten kiadott egy rendeletet, amely a féléves várakozást három hónapra rövidítette. Az intézkedés eredményeként a következő hetekben még többen jelentkezhetnek majd a harmadik adagért. A tárca szerint azért is volt szükség a várakozási idő felezésére, mert már Szlovákiában is megjelent az omikron variáns. Azoknak tehát, akik október 15- ig megkapták a második dózist, és szeretnének 300 eurós támogatásban részesülni, legkésőbb december 31-ig regisztrálniuk kell a korona. gov.sk honlapon, és legkésőbb január 15-ig be kell adatniuk a kiegészítő dózist. Mikor jár 200 euró? Azok, akik október 15. után kapták meg a második adag vakcinát, csak 200 eurót kapnak, ugyanis esetükben január 15-ig nem jár le a három hónapos várakozási idő, így nem is adathatják be a kiegészítő adagot. Azoknak, akik november 25- ig csak egy adagot vettek fel, december 31-ig szintén regisztrálniuk kell, és január 15-ig fel kell venniük a második adagot. Ebben az esetben 200 eurót kapnak. Ugyanígy kell tenniük azoknak is, akik még egyetlen adagot sem adattak be. Akik csak november 25. után vették fel az első dózist, szintén 200 euróhoz jutnak. Speciális helyzetben vannak azok, akik a Johnson&Johnson készítményével oltatták be magukat, az ő esetünkben mások a határidők. 200 eurót kaphatnak akkor, ha december 31-ig megkapták az első dózist, majd március 1-ig megkapják a kiegészítő adagot. Erre azért van szükség, mert a tanulmányok szerint a Iohnson&Johnson vakcinája esetében hamarabb csökken a védettség. Olvasónk esete Még az efféle bonyolult feltételrendszer mellett is vannak olyanok, akik önhibájukon kívül nem részesülnek az oltási bonuszban. Erre már Zuzana Caputová köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, amikor az új törvényt aláírta. Nem sokkal az oltási bónusz elfogadása után jelentkezett egy olvasónk, aki a saját élethelyzetén keresztül mutatta be, mire gondolt pontosan az államfő. Valéria ápolóként dolgozik Ausztriában. Mindig két hetet tölt- külföldön, majd két hétre hazautazik. Amikor az Európai Unióban elérhetővé vált a vakcina, lehetősége nyílt arra, hogy viszonylag korán beoltássá magát Ausztriában. Azóta már megkapta mindhárom dózist, de mivel ezeket külföldön vette fel, ezért a törvény értelmében nem lesz jogosult az oltási bonuszra. Lapunknak azt mondta, úgy érzi, jogos a felháborodása. „Itt alapvetően nem a pénzről van szó, sokkal inkább az elvről, amiről a parlamentben beszéltek. Azt mondták, azért kapnak a 60 év felettiek oltási bonuszt, mert felelősségteljesen viselkedtek azzal, hogy felvették mindhárom vakcinát. En, aki havi két hetet töltök otthon, kevésbé voltam felelősségteljes, hogy gyorsan beoltattam magam? így, hogy mindhárom oltást felvettem, önmagamat és másokat is védek, nemcsak Ausztriában, hanem itt is. Szlovák állampolgárként nekem erre nincs jogosultságom? Itt élek, itt vásárolok, itt költőm el az Ausztriában megkeresett bérem. Ismétlem, nem a kapzsiság beszél belőlem, nem a pénzért oltattam be magam, viszont dühös vagyok, mert úgy érzem, diszkriminálnak” - nyilatkozta lapunknak Valéria. Matoviö és Burkina Faso Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és szembesítettük őket Valéria esetével. Rákérdeztünk, hogyan reagálnak olvasónk érveire, valamint felvetettük annak lehetőségét, hogy nem kellene-e változtatni az elfogadott törvényjavaslaton. A sajtóosztály érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Ehelyett továbbítottak egy hivatkozást, amelyen megtalálhatók az oltási bonusszal kapcsolatos feltételek. Ebből kiderül, hogy akik az utolsó dózist Szlovákiában adatták be, jogosultak a készpénzre, akik viszont mindhárom adagot külföldön vették" fel, azok nem. Igor Matovic korábban már megszólalt ezzel kapcsolatban. Mint mondta, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjában (NCZI), ahol az összes oltással kapcsolatos adatot tárolják, nincsenek megbízható információk a külföldön beoltott személyekről. „Meg kellene vizsgálnunk, hogy az adott személyt beoltották-e, vagy sem, ellenőriznünk kellene, hogy az oltási igazolás hamisított vagy valódi, és így tovább. Azt kell mondjam, ez maga lenne a pokolba vezető út, mert mit mondanánk aztán? Elfogadjuk a külföldi oltást, de hol? Az Európai Unióban, vagy Amerikában, vagy akkor már Burkina Fasóban is? Ha valaki hoz egy igazolást arról, hogy Burkina Fasóban kapott három vakcinát, emiatt pedig ki kell neki fizetni 300 eurót, akkor el tudom képzelni, hogy pár őrült, saját magát orvosnak nevező vakcinatagadó örömmel pecsételné le a hamis papírokat” - vélekedett a pénzügyminiszter. Mások is kimaradnak? Szintén nehéz helyzetben vannak azok, akik még október 15. előtt kapták meg az oltás második dózisát, és szerettek is volna regisztrálni a harmadik adagra, de még mielőtt ezt megtehették volna, elkapták a koronavírust. A szakértők a megfertőződés után nem javasolják a kiegészítő dózis felvételét, azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyi ideig kellene várni. A Sme napilap szerint vannak olyan háziorvosok, akik a megfertőződés után fél évig nem ajánlják a harmadik dózist, Pavol larcuska infektológus viszont azt mondta, tünetmentes lefolyás esetén már akár 4 hét után is be lehet adni a kiegészítő adagot. Ha valakinek jelentkeznek tünetei, akkor Jarcuska szerint meg kell várni, amíg teljesen elmúlnak, majd innentől számítva 4 hét után ők is mehetnek az oltásra. Az egészségügyi minisztérium viszont azt állítja, hogy tünetmentes lefolyás esetén elég hét napot, tünetek jelentkezése esetén pedig elég tizennégy napot várni, és már be lehet adatni a vakcinát. „A rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy aggódni kellene azon személyek beoltása miatt, akik átestek a betegségen, vagy a szervezetükben vannak ellenanyagok. Aki tehát nemrég legyőzte a vírust, továbbra sem kell sietnie, ugyanakkor nem kell szigorúan betartani a hosszabb, három hónapos várakozási időt. Egy vagy két hét után már be tud jelentkezni a váróterembe” - idézi a tárca álláspontját a Sme. Azok az idősek tehát, akik átestek a betegségen, saját maguk dönthetik el, hogy mikor kérik a kiegészítő dózist, a háziorvos legfeljebb csak tanácsolhatja a várakozást. Igor Matoviö javaslata nem számolt azokkal, akik külföldön kapták meg a koronavírus elleni vakcinát (TASR-feivétei) Szünet idején is folyósítják az ápolási díjat Bizonyos élethelyzetekben a szülők az iskolai szünet alatt is megkaphatják a koronavírus-járvány idejére folyósított ápolási díjat. Mire kellene odafigyelnünk? Pozsony. A Szociális Biztosító azon gyerekek után is folyósíthatja a pandémiás ápolási díjat (közismert szlovák rövidítése az OCR), akiknek az óvodáját bezárják. A 6-16 évesekkel is mehetünk ilyen ápolási szabadságra, ha azok a szünetben elkapják a koronavírust. De kizárólag azért, mert hétfőtől téli szünet lesz az iskolákban, senkinek sem jár az ápolási díj. Még úgy sem, ha most épp a koronavírus-járvány miatt lesz hoszszabb a téli szünet. A miniszter döntése Normális körülmények között az iskolai szünetek során az iskolák bezárása miatt nem alakul ki jogosultság ápolási díjra, hiszen ilyenkor az oktatási intézményekben az oktatási törvény alapján szünetel a tanítás, függetlenül bármiféle járványhelyzettől. Csakhogy idén a koronavírus-járvány miatt lesz hosszabb a téli szünet. Az eredeti tervek szerint december 22-éig lett volna tanítás, ehelyett a szünet már 20-án elkezdődik, és 2022. január 7-éig tart. Erről az oktatási miniszter döntött. „Abban az esetben, ha az oktatási intézmények december 20-ától nem az illetékes szakhatóság, azaz a Közegészségügyi Hivatal utasítására, hanem az oktatási miniszter döntése alapján lesznek zárva, vagyis a gyerekeknek csak hosszabb karácsonyi szünetük lesz, a szünet alatt nem alakul ki jogosultság pandémiás ápolási díjra” - mondta el lapunknak Zuzana Dvoráková, az SP szóvivője. Covid a szünetben Ha egy tanköteles gyermek a szünetben megbetegszik - függetlenül attól, hogy Covidról vagy valamilyen más fertőzésről van szó -, a szülő ápolási díjat igényelhet, emlékeztetett Dvoráková. A 11-16 évesek esetében az orvosnak igazolnia kell, hogy a tinédzser gondozásra szorul. Szükség esetén a tavasszal bevezetett hosszú távú ápolási szabadságot lehet intézni, illetve jelenleg „pandémiás OCR” is igényelhető. Mi a pandémiás OÓR? A koronavírus-járvány első hulláma alatt, 2020 tavaszán a kormány bevezette a pandémiás táppénzt és ápolási díjat. Az előbbit most decembertől megszüntették, az utóbbit azonban meghagyták. A hagyományos és a pandémiás OCR között a különbség az, hogy az előbbit előre meghatározott ideig folyósítják, az utóbbit pedig addig, amíg szükséges. Az utóbbit azért vezették be, mert 2020 márciusában az iskolákat, óvodákat bezárták, a gyerekek távoktatásban vettek részt, és a legkisebbek nem maradhattak otthon egyedül. Erre az időszakra, vagyis amikor karanténintézkedés miatt van zárva az iskola, ún. pandémiás ápolási szabadságot lehet intézni. Azóta többször rendeltek el távoktatást, a felső tagozatosok és a középiskolások most is egészen a téli szünet kezdetéig online tanultak. Korábban nem így hívták Egyfajta pandémiás OCR már a koronavírus-járvány megjelenése előtt létezett, csak nem így hívták. A múltban a Covid elterjedése előtt is kialakultak rendkívüli helyzetek - voltak influenza- vagy tetűjárványok, árvizek, erőteljes havazások és egyéb katasztrófák -, amikor a gyermekek a lakóhelyükről nem tudtak eljutni az oktatási intézményükbe, illetve nagy veszélynek lettek volna kitéve, és karantént vagy rendkívüli szünetet rendeltek el számukra. Ha ilyen esetben a szülők nem tudták kire bízni őket, otthon maradhattak velük. Apró változás A pandémiás OCR már nem jár azoknak a szülőknek, akik félnek a Covidtól és a megfertőződéstől, és ezért nem engedik iskolába a gyermeküket - figyelmeztet a Szociális Biztosító. A támogatást jelenleg csak akkor folyósítják, ha a gyermek iskolája karanténintézkedés miatt van zárva. (sza)
