Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-15 / 288. szám
www.ujszo.coml 2021. december 15. KÖZÉLET A parlament elfogadta a kórházreformot NAGY ROLAND Pozsony. A parlament jóváhagyta a kórházreformot, amelyet az egészségügyi minisztérium a szlovák betegellátás egyik legnagyobb fejlesztéseként emleget. Amenynyiben a köztársasági elnök is aláírja a javaslatot, a következő években hatalmas változások várnak a szlovák kórházakra, valamint a rendelőkre is. Néhány egészségügyi szakértő azonban attól tart, hogy ez a változás nem feltétlenül jelent fejlődést. A reformmal kapcsolatos javaslatot a Sme rodina nem szavazta meg, viszont a koalíció így is talált elegendő képviselőt ahhoz, hogy a javaslat átmenjen. Az alaphelyzet Az egészségügyben dolgozó szakértők és szakszervezeti képviselők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a szlovák betegellátás már évtizedek óta egy átfogó reformra szorul. A fejlesztésekre a szektor minden területén szükség van, legyen szó akár a fekvőbeteg-, akár a járóbeteg-ellátásról. Az egyik legnagyobb probléma a munkaerőhiány, a minisztérium évek óta nem tudja megakadályozni az orvosok és a nővérek elvándorlását. Emellett a kórházak felszereltsége gyakran nem éri el a nyugat-európai színvonalat, az épületek jelentős része pedig felújításra szorulna. A dolgozók és a felszerelés hiánya miatt bizonyos beavatkozásokra akár hónapokig is várniuk kell a betegeknek, más intézményekben pedig a tapasztalatlan személyzet miatt az operációk nem mindig komplikációmentesek, így a páciensek gyakran visszakerülnek a kórházakba. Ami a járóbeteg-ellátást illeti, a rendelői hálózat kialakítása nem megfelelő, aminek eredményeként számos régióban hiányoznak a szakorvosok, máshol pedig túl sok rendelő van egymáshoz közel. A reform lebonyolítása A kórházreform egyik legfontosabb újítása az lenne, hogy a kórházakat öt különböző kategóriába sorolnák, attól függően, hogy melyik intézményben mennyire kockázatos műtéteket végeznének. Az első, úgynevezett közösségi szintű kórházakban csak az alapvető ellátás lenne elérhető, a legutolsó, ötödik szinten pedig már a legbonyolultabb műtéteket végeznék, amelyeket más kórházakban nem tudnak lebonyolítani. A minisztérium úgy véli, a kategorizálás elsősorban azért segítene, mert jelenleg túl sok intézményben végeznek különféle műtéteket, ami a minőség rovására megy. „A reform, amellyel az utóbbi 17 évben több kormány is próbálkozott, de sikertelenül, javítana a kórházi ellátás minőségén. Leegyszerűsítve: nem fognak mindenhol mindent csinálni, kis mennyiségben. Ha egy munkahelyen nincs elegendő tapasztalat, fennáll a veszély, hogy a dolgozók nem képesek kezelni az esetleges komplikációkat. Különösen a műtétek során van szükség a szakmai gyakorlatra. Fontos, hogy csak az operáljon, aki az adott beavatkozást el is tudja végezni” - írta Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. A reform másik fő elve, hogy a kórházi ágyak megfelelően legyenek felhasználva. A szlovák kórházakban ugyanis - legalábbis a tárca szerint - nagyon sok kihasználatlan akut ágy van. Azoknak a betegeknek viszont, akik hosszú ideig lábadoznak egy-egy komoly műtét után, gyakran nem jut hely, mert túl kevés olyan ágy van, ahol a krónikus betegeket tudnák kezelni. Ezek a páciensek vagy a számukra alkalmatlan akut ágyakban fekszenek, vagy pedig egyszerűen hazaküldik őket. Éppen ezért a minisztérium azt tervezi, hogy az első kategóriában található, úgynevezett közösségi kórházakban a kihasználatlan ágyakat átalakítják a hosszú távú betegek kezelésére alkalmas ágyakká. Bezárás vagy sem? Az utóbb említett intézkedés az, amely a legnagyobb vitákat szülte az előző és a mostani koalícióban is. A Hlas politikusai, főként Richard Rasi egykori egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közösségi kórházakban, amelyek minden bizonnyal a kisebb vidéki városokban jönnek majd létre, az egyes osztályok átalakítása akár a teljes intézmények bezárásához is vezethet. A minisztérium viszont hangsúlyozza, hogy nincs szó bezárásról, pusztán átalakításról. A vita tehát abból fakad, hogy az átalakított intézményeket, amelyekben javarészt a krónikus betegek lábadoznának, lehet-e kórháznak nevezni, vagy sem. Ebben a szakértők sem értenek teljesen egyet. A helyzetet tovább neheziti, hogy a tárca egyelőre nem tette közzé, mely intézményeket alakítanának át közösségi kórházzá. Az optimális kórházhálózattal kapcsolatos tervezetet csak 2022 végén akarják közzétenni. Ellenérvek Szintén gyakori ellenérv a reformmal kapcsolatban, hogy nem oldja meg a legnagyobb problémát, vagyis a munkaerőhiányt. Ezt nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem a szakszervezetek is kifogásolják. A tárca azonban azzal érvel, hogy a több mint 1 milliárd eurós helyreállítási alapból több száz milliót fordítanak majd a modernizációra. Eliásová állítja, a jobb munkafeltételek bizonyos mértékig megakadályozhatják az orvosok elvándorlását. Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) igazgatója viszont azt állítja, az egészségügyi dolgozók visszacsábításához magasabb fizetésekre lenne szükség. Ez ugyan nem része a reformnak, de Eliásová szerint már ezen is dolgozik a minisztérium. A cikk bővített változatát az ujszo.com-on olvashatják. A koronavírus-járvány idején megmutatkozott, mekkora szükség lenne a szlovák egészségügy megreformálására. Különösen a tapasztalt munkaerő hiánya érződik, hiszen a lélegeztetőgépre szoruló betegeket szinte már nincs kinek kezelnie. A minisztérium szerint a kórházreform az orvos- és nővérhiányon is segíthet. (TASR-feivétei) Alkotmányellenes lehet a Csemadok-törvény CZÍMER GÁBOR A kormány kedden tudomásul vette az ún. Csemadok-törvényt, amelynek értelmében a magyar kulturális szövetség évente 300 ezer eurós állandó állami támogatást kaphatna. A kormányhivatal Törvényelőkészítő Tanácsa szerint azonban a javaslat alkotmányellenes lehet. Annyi biztos, január elsejétől a jogszabály még nem lép hatályba. Pozsony. A jogszabályt, melyet Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő dolgozott ki, most a kulturális miniszter, Náiália Milánóvá (OEaNO) terjesztette a kabinet elé. A törvényt első olvasatban elfogadta már a parlament is. Ennek ellenére csak most került a miniszterek elé. A tervezetet most a kormány tudomásul vette és néhány észrevételt is fűzött hozzá. A kormányhivatal Törvényelőkészítő Tanácsa szerint azonban a jogszabálytervezettel komolyabb probléma van. A javaslathoz csatolt véleményükben azt írják, a Csemadok támogatása egy nem rendszerszintű és a többi hasonló civil szervezettel, szövetséggel szemben diszkriminatív lehet. Az állásfoglalás szerint, ha elfogadnák a tervezetet, akkor egy olyan precedenst teremtenének, amely alapján a többi szervezet is állami támogatást kérhetne. A képviselői törvényjavaslatot problematikusnak tartják az alkotmány azon rendelkezéseinek fényében, amelyek az egyenlőséget definiálják és a diszkriminációt tiltják. Gyimesi: Lesz pénz Gyimesi lapunknak elmondta, a kormány ugyan nem tilthatja meg, hogy a törvényhozásban tovább folytatódjon a javaslat elfogadása, de ha a tervezetet a jelen formájában hagynák jóvá, akkor az Alkotmánybíróságon valóban támadható lenne. Egy ilyen esetben leállna a Csemadok állami támogatása. Hozzátette, a kormány azzal bízta meg, a javaslatot úgy módosítsa, hogy az esetlegesen ne sértse az alkotmányt. A képviselő szerint erre több megoldás is van. Példaként azt említette, hogy a Csemadok egy keretszerződést írhat alá a pénzügyminisztériummal. Ebben rögzíthetnek bizonyos feltételeket. Itt a képviselő elmondta, a pénzügyminisztériumnak is voltak kisebb meglátásai a javaslattal kapcsolatban. így például a tárca szerint meg kell határozni, a Csemadok mire költheti a pénzt és mire nem. Kiemelte azonban, hogy van politikai akarat arra, hogy a Csemadok állami támogatást kapjon és a támogatás összege sem jelent problémát. „Lesz Csemadok-támogatás, 300 ezer euró lesz az összege, csak a formáját kell megtalálni” - jelentette ki. Gyimesi azt is elmondta, a javaslat most ugyan lekerült a törvényhozás napirendjéről, mert a koalíciós egyezség szerint a Matica slovenskáról és a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló jogszabály módosításával együtt határoznak majd a Csemadok-törvényről is. „Ez februárban várható” - tette hozzá azzal, hogy a három jogszabály átalakításáról szóló politikai alku nem változott. Az eredeti tervezet szerint a Csemadok már jövő januártól megkapta volna a támogatást. A képviselő szerint annak ellenére, hogy februárban tárgyalhatja a javaslatot a parlament, már a 2022-es évben érkezhetne a támogatás, vagy annak egy része. A Csemadok kivár A törvénytervezet értelmében a Csemadok a működésére fordíthatná a dotációt. A magyar kulturális szervezet 1996-ig hasonló állami támogatást élvezett, amikor azonban a Meciar-rezsim megvonta azt. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, a Szövetség elnökségi tagja kérdésünkre a mostani fejleményekről elmondta, korábban is egyértelművé vált, hogy január elsejétől nem léphet hatályba a támogatásról szóló jogszabály, erre csak később kerülhet sor. A Szövetség kritikus Az állandó állami finanszírozás visszaállítását azonban bírálatok is érték. A Szövetség politikusa, Rigó Konrád korábbi kulturális államtitkár, akit a tisztségbe akkor a Híd jelölt, arról beszélt, a közművelődési intézmények közül a Csemadok kiemelt támogatása nem ördögtől való, de pontosan meg kell határozni ezeknek a forrásoknak a célját. A Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs pedig úgy fogalmazott, hogy a Csemadok állami támogatásáért cserébe megkötött politikai alkuk egy másik ponton negatívan érinthetik a szlovákiai magyar közösséget.
