Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-01 / 276. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2021. december 1. Az utalványokról megegyeztek, de még vannak problémás pontok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az SaS már nem blokkolja az 500 eurós, beoltott nyugdíjasoknak szánt utalványokkal kapcsolatos javaslatot, amellyel Igor Matoviő (OLaNO) pénzügyminiszter állt elő. Az iskolák bezárásáról azonban továbbra is vitatkoznak, ás úgy tűnik, hogy a korábban elfogadott intézkedések sem feltétlenül úgy működnek a gyakorlatban, ahogy azt elképzelték. Hétfő este tárgyalóasztalhoz ült a koalíciós tanács, hogy azokról a problémás pontokról egyeztessenek, amelyek ismét feszültséget generáltak a miniszterek között. Az egyik ilyen pont az Igor Matovic által bemutatott javaslat, amelynek értelmében 500 eurós utalványt kapnának azok a 60 év feletti személyek, akik karácsonyig beoltatják magukat a koronavírus elleni vakcinával. Ezeket az utalványokat az éttermekben, a kávézókban, a hotelekben, az edzőtermekben és egyéb olyan vendéglátóhelyeken használhatnák fel, amelyek a jelenlegi járványügyi óvintézkedések miatt be vannak zárva. A javaslatot Boris Kollár (Sme rodina) és pártja is támogatja, az SaS viszont nem. Sulíkék szerint a kormány most nem engedheti meg magának, hogy 500 millió eurót költsön el efféle dolgokra, ők legfeljebb egy 150 eurós utalványba egyeztek volna bele. Ellenzéki segítség A koalíciós tanács előtti nyilatkozatok alapján nem úgy tűnt, hogy a két fél változtatott a hozzáállásán. Ahhoz, hogy a javaslat a parlamenten is átmenjen, nem elég az OEaNO és a Sme rodina támogatása, szükség lenne az SaS segítségére is, amelyre jelen állás szerint nem számíthatnak. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában azonban utalt arra, hogy el tudná képzelni a javaslat támogatását. Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke viszont arra figyelmeztetett, ha őket megkerülve, egy ellenzéki párt segítségével szavaznak meg egy ilyen intézkedést, azzal Matovicék megsértik a koalíciós szerződést. A pénzügyminiszter azonban másképpen értelmezi a dokumentumot. „A koalíciós szerződésben egyértelműen az van írva, hogy azokat a javaslatokat, amelyek az életek védelmére vonatkoznak, nem lehet megvétózni. Hogy ha az SaS azt állítja, hogy 500 eurót adni a nyugdíjasoknak, amit a legsújtottabb ágazatokban költhetnek el, nem az életek védelme, hanem pusztán az egészség védelme, akkor szerintem gyerekes a hozzáállásuk” - fogalmazott Matovic a tanács előtt, hozzátéve, ha a koalíciós partnerük nem hajlandó támogatni a javaslatukat, akkor az ellenzék támogatását is elfogadja. Anna Zemanová, az SaS frakcióvezetője kedden a parlamentben végül elmondta, a koalíciós tanácson abban állapodtak meg, hogy pártja nem támogatja, de nem is vétózza meg az utalványokat. Ez azt jelenti, hogy a szerdai kormányülésen probléma nélkül átmehet a javaslat, amelyről így a parlamentnek kell majd döntenie, gyorsított eljárásban. A koalíció továbbra sem számíthat az SaS képviselőinek támogatására, de Zemanová szerint a párton belül megállapodtak, hogy ha Matovicék az ellenzék segítségével szavazzák meg a javaslatot, ezt nem fogják a koalíciós szerződés megsértésének tekinteni. Iskolalezárás A másik problémás pont a koalícióban az iskolák bezárása. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter továbbra is kitart amellett, hogy az országos lezárásnak semmi értelme. Jelen helyzetben ha valamelyik diákról kiderül, hogy elkapta a fertőzést, akkor az adott osztályt bezárják, viszont a teljes iskolát nem. Azonban így is vannak olyan régiók, ahol olyan rossz a járványhelyzet, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok szakértői úgy döntöttek, a biztonság kedvéért szinte minden osztályt bezárnak. Ide tartozik például az Alsókubini, a Námesztói és a Turdossini járás, ahol az általános iskolák felső tagozatosai, valamint a középiskolások is átálltak az online oktatásra. „Látjuk, hogy a fertőzöttek számát mutató görbe folyamatosan növekszik, nem vagyunk képesek csökkenteni. A gyerekek hazaviszik a fertőzést, így gyakran az összes családtag megfertőződik” — jelentette ki Mária Varmusová, a helyi járványügyi szakértő. Matovic hétfőn azt mondta, sajnálja, hogy az iskolák még mindig nyitva vannak. „Az is zavar, hogy két hónappal ezelőtt eltörölték a kötelező maszkviselést az osztályokban. Ennek a felelőtlen döntésnek a következményeit szenvedjük el most mindannyian” - nyilatkozta az OEaNO vezetője. Megjegyezte, ugyanakkor nem gondolja, hogy a kormány központi döntésének eredményeként fogják bezárni az iskolákat, szerinte inkább a Szlovák Közegészségügyi Hivatalon (ÚVZSR) keresztül fogják megoldani a helyzetet. Branislav Gröhling viszont úgy gondolja, hogy az iskolák országos lezárásának nem lenne értelme. „Az országok, ahol nem zárták be az iskolákat, sokkal jobban kezelték a járványt. Az Egészségügyi Világszervezet is már régóta kiáll a nyitvatartás mellett. Mindenhol bebizonyosodott, hogy nem az iskolákban rejlik a világjárvány megfékezésének kulcsa” - érvelt az oktatási miniszter. Munkahelyi tesztelés Míg a koalíció a következő lépések elfogadásáról vitatkozik, addig a munkáltatók arra panaszkodnak, hogy a már korábban megszavazott intézkedéseket sem sikerül átültetni a gyakorlatba. Hétfőtől ugyanis életbe lépett az OTP-rezsim, vagyis már csak azokat a munkavállalókat engedhetik be a munkahelyre, akik be vannak oltva, átestek a fertőzésen vagy fel tudnak mutatni egy negatív teszteredményt. Utóbbit a munkáltatóknak kell bebiztosítaniuk, legalább heti két tesztelés kötelező. Nadezda Machútová, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZO SR) elnöke azonban elmondta, hogy sokaknak nem sikerült időben beszereznie a kellő mennyiségű tesztet. Az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) szintén arra figyelmeztetett, hogy nincs elég teszt, ráadásul a nagyobb cégeknek, amelyekbe százával érkeznek az alkalmazottak egy müszakváltás során, rendkívül nehéz megoldania, hogy egyszerre ennyi embert leteszteljenek és közben időben elinduljon a gyártás. (nar, Denník N, Sme, Pravda, TA3) Továbbra is rossz az OLaNO és az SaS viszonya, ami abból is látszik, hogy nem tudnak megegyezni a járvánnyal kapcsolatos javaslatokról. Janka Bittó Cigániková például teljesen máshogy gondolkozik a nyugdíjasoknak szánt utalványokról és az iskolák bezárásáról, mint Igor Matoviő. (Fotó: TASR) A kormány helyett a polgármesterekben bízunk BUGÁRANNA A polgármesterekben két ás félszer többen bíznak, mint a kormányban - derül ki a Focus közválemány-kutató ügynökség legújabb felméréséből, melyet a Transparency International Szlovákia felkérésére készített. Pozsony. Az államfő mentette meg a magas politika becsületét - legalább is az adatok alapján úgy tűnik, Zuzana Caputová népszerűsége a többi állami intézményhez képest továbbra is stabil - a válaszadók 52%-a nyilatkozta azt, hogy biztosan vagy inkább megbízik az köztársasági elnökben. Az ország többi vezetője azonban jóval negatívabb visszajelzést kapott az emberektől. Míg a kormányban már a polgárok negyede sem bízik, a parlamentben pedig mindössze a megkérdezettek 27%-a, addig a polgármesterek és helyi képviselők esetében ez az arány eléri az 58%-ot. Az adatgyűjtésre november második felében került sor, 1005 válaszadó megkérdezésével. A kormánnyal és a parlamenttel ellentétben a megyei képviselők egy évvel a helyhatósági választás előtt viszonylag magas támogatottságot élveznek, a megyefőnököknél átlagban 43%-os népszerűséget mértek. A választott intézményekbe vetett bizalom a nők és a főiskolai végzettséggel rendelkező személyek esetében a legmagasabb, nemi szempontból a leglátványosabb különbséget az államfővel kapcsolatban észleltek - a nők 57%-a, a férfiak 45%-a bízik meg benne. A szervezet a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében kiemeli, a magyar nemzetiségű polgárok az összes választott intézmény iránt alacsonyabb bizalmat éreznek. A pártpreferenciákat tekintve elsősorban a szélsőséges pártok (Republika, ESNS) szavazói idegenedtek el az állami autoritásoktól. Kommunális szinten az emberek jobbára a kisebb községekben bíznak a polgármesterben, illetve a helyi képviselőkben - azokon a településeken, ahol a lakosok száma ezernél alacsonyabb, átlagban az emberek 68%-a érzi úgy, bízhat a polgármesterben. A nagyobb lélekszámú városoknál ez az arány alacsonyabb - a legrosszabb értékelést Pozsony és Kassa szerezte, ahol átlagban a lakosok kevesebb mint 44%-a mondta azt, hogy a városvezető élvezi a bizalmát. A szakértői konzílium, mely rendszeresen látja el javaslatokkal a kormányt a járványkezelés terén, a harmadik hullám megfékezése céljából már november elején azt tanácsolta, a populáción belüli oltási arány növekedése érdekében hozott intézkedések keretén belül vonják be a helyi ismert személyeket, illetve a regionális politikusokat is. A szakemberek tudatosítják, hogy a vakcinák körül kialakult tévhitek rengeteg embert elriasztottak az oltástól, ezért olyan személyeknek kell tájékoztatást nyújtaniuk az oltással kapcsolatban, akikben megbíznak az emberek. Ide tartoznak a háziorvosok is, de a mozgósító kampányban a helyi politikusoknak egyaránt jelentős szerepe van. A megyeelnökök közül a legjobb visszajelzést Milan Majersky (KDH), Eperjes megye vezetője érte el, akit a válaszadók fele tart megbízhatónak vagy inkább megbízhatónak. A lista végén 16 százalékponttal lemaradva Milan Belica, Nyitra megye elnöke végzett, aki a leghosszabb ideje tölti be a hivatalát. Juraj Droba, Pozsony megye elnöke a tömegközlekedés körül kialakult helyzet ellenére is 48,7%-os arányt ért el (az adatgyűjtés november 16. és 23. között zajlott). I 3 RÖVIDEN Memorandumhoz kötött reform Pozsony. Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke és pártja hajlandó támogatni a kórházreformot, ha a javaslatot kiegészítik a vidéki polgármesterek és az orvosok követeléseivel. Ezt a keddi sajtótájékoztatóján jelentette be a házelnök, amelyen többek közt részt vett Ján Lunter, Besztercebánya megye vezetője, valamint Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) igazgatója is. Utóbbi elmondta, az orvosok egy 10 pontból álló memorandumot dolgoztak ki, és azt szeretnék, ha az egészségügyi minisztérium beledolgozná a követeléseiket a reformba. A javaslat jelenleg második olvasatban van a parlament előtt, így módosító javaslatokat még be lehet teijeszteni a plénum elé. Az orvosok követelései főként a járóbeteg-ellátás megerősítésére vonatkoznak, mert elmondásuk szerint csak akkor van értelme elkezdeni a kórházreformot, ha először a rendelők helyzetét teszik rendbe. Az egészségügyi minisztérium a kijelentésekre úgy reagált, hogy a reformnak a járóbeteg-ellátás fejlesztése is a részét képezi, legyen szó akár új rendelők nyitásáról, akár a jelenlegi hálózat átalakításáról. A parlament előző ülésén a Sme rodina nem támogatta a reformot, viszont a koalíció így is át tudta nyomni első olvasatban, igaz, épphogy csak többséget tudtak szerezni. (nar) Tovább romlik a járványhelyzet Pozsony. A hétfőn elvégzett 22 057 PCR-teszt során újabb 7169 koronavírus-fertőzöttet találtak. Ugrásszerűen emelkedett a kórházi kezelésre szoruló betegek száma. Jelenleg 3444 beteget ápolnak kórházban, 317 pácienst intenzív osztályon, 268-an szorulnak lélegeztetőgépre. A páciensek mintegy 85 százaléka nincs beoltva, vagy csak egy oltást kapott. További 77 ember halt bele a betegségbe. (TASR) Több mint 800 szabálysértés Pozsony. Az elmúlt héten a rendőrség több mint 800 esetben járt el a járványellenes óvintézkedések megszegése miatt, több mint 33 000 állampolgárt ellenőrzött. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) különleges munkacsoportja figyeli a közösségi hálókat is. Gyűlöletbeszéd esetén, amennyiben az kimeríti a bűncselekmény fogalmát, haladéktalanul eljárás indul. Erről keddi sajtótájékoztatóján számolt be Hamran István ideiglenesen kinevezett országos rendőrfőkapitány. Az elmúlt napokban a rendőrség leggyakrabban a kijárási tilalom és a nyitvatartási tilalom megsértése, a maszkviselés elmulasztása és az orvos által előírt karantén megsértése ügyében intézkedett. Év elejétől a rendőrök csaknem 70 000 jogsértéssel foglalkoztak. (tasr)
