Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-09 / 283. szám
2 KÖZÉLET 2021. december 9. | www.ujszo.com A szakértők szerint sok pénzt veszíthetünk a rosszul megkötött életbiztosítással Ha a család anyagi lehetőségei csak ezt engedik meg, akkor mindenképp elsőként a családfenntartót kell bebiztosítani, hogy ha vele valami történik, a többi családtag ne kerüljön elviselhetetlenül nehéz helyzetbe (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány miatt megugrott az érdeklődés az életbiztosítások iránt, a biztosítók ügyfelei azonban hibát hibára halmoznak, így aztán ha beüt a baj, gyakran egy centet sem kapnak, még ha évekig becsületesen is fizettek. Mire kellene odafigyelnünk? A koronavírus-járvány miatt emberek ezrei kerültek kórházba, látványosan nőtt az elhalálozási mutató, sokan súlyos, az eddigi életüket teljesen felforgató egészségügyi problémákkal kénytelenek szembenézni, ami a családok anyagi helyzetére is rányomja a bélyegét. „Mindezt figyelembe véve egyáltalán nem csoda, hogy a lakosság körében megugrott az érdeklődés az életbiztosítások iránt. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ajárvány felrázta az embereket, így sokkal többen teszik fel a kérdést, hogyan készülhetnének fel a nem várt bevételkiesésekre, ha például hosszabb időre betegszabadságra vagy kórházi kezelésre kényszerülnek” - mondta el lapunknak Patrik Szabó, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság életbiztosításokért felelős igazgatója. Olcsó húsnak híg a leve A növekvő érdeklődéssel párhuzamosan azonban nőtt az olyan új ügyfelek száma is a biztosítópiacon, akiknek még nincs kellő tapasztalata e téren, így könnyen olyan hibákat véthetnek, amelyeknek később a pénztárcájuk látja a kárát. A pénzügyi tanácsadó társaság üzletkötői körében elvégzett felmérés szerint az emberek háromnegyede az életbiztosítások esetében is a lehető legolcsóbb megoldás iránt érdeklődik, ami gyakran a minőség kárára megy. A szakemberek szerint a biztosítás megkötése során olyan feltételeket kellene vállalnunk, amelyeknek köszönhetően biztos anyagi fedezethez juthatunk, ha beüt a baj. „Hogy havonta mekkora összeget szánhatunk az életbiztosításra, az természetesen függ az ügyfél anyagi helyzetétől is. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a bevételeink 5-10 százalékát érdemes a biztosítás befizetésére fordítani” - tette hozzá Szabó. Ha a legolcsóbb biztosítást kötjük, akkor előfordulhat, hogy a szerződésből hiányzik a fontos kiegészítő biztosítás, vagy csak nagyon alacsony összegig nyújt védelmet. Egy súlyosabb baleset vagy betegség esetén aztán kellemetlen meglepetésként érhet bennünket, hogy a biztosító nem fizet akkora összeget, mint amekkorára valóban szükségünk lenne. „Nem mindegy, hogy a biztosító például a rákos megbetegedés diagnosztizálását követően 5 vagy 20 ezer eurót fizet, miközben ez utóbbinál az ügyfél által havonta befizetett összeg csak 5-10 euróval magasabb, mint az előzőnél” - figyelmeztet a szakember. Fontos vagyonbiztosítás? A szlovákiai családok körében gyakori hibának számít az is, hogy jóval nagyobb figyelmet fordítanak a vagyonbiztosításra az életbiztosítással szemben. Magyarul: a vagyonukat többre tartják, mint az életüket vagy az egészségüket. A FinGO.sk felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele követi el ezt a hibát. „Példaként egy olyan helyzetet említhetünk, amikor valaki jelzáloghiteit törleszt. Ilyen esetben természetes dolognak számít, hogy az ingatlant bebiztosítják a lehető legtöbb csapás ellen, az életbiztosítás azonban már nem számít olyan természetesnek. Ha ilyen esetben a hitelt törlesztő családfő súlyos egészségkárosodást szenved vagy elhalálozik, és a hitelt nincs kinek törlesztenie, a család könnyen fedél nélkül maradhat. Ilyen esetekre is fel lehet készülni egy jól megválasztott életbiztosítással” - állítja Szabó. Megéri frissíteni A biztosítási ügynökök által legygyakrabban emlegetett hibák között előkelő helyen szerepel az is, hogy az emberek többsége korábban akár minőségi biztosítást is köthetett, ám ezt később nem aktualizálja. A felmérések szerint tízből négy biztosított erről teljesen megfeledkezik. A biztosítottnak rendszeresen aktualizálnia kellene a személyes adatait, hiszen egészen más járulékos biztosítás felel meg mondjuk egy alkalmazottnak, mint egy vállalkozónak, nem beszélve arról, ha egy kockázatosabb foglalkozást találunk magunknak. „Az emberek ezt nem tartják fontos dolognak, ám ha beüt a baj, a biztosító könnyen épp az elmulasztott bejelentési kötelezettségre hivatkozva kurtíthatja meg a biztosítottnak járó összeget. Épp ezért minden fontos változást jeleznünk kellene a biztosítónak, és legalább kétévente frissíteni a biztosítást” - tanácsolja Szabó. A családfenntartó az első A tapasztalatok szerint a biztosítók ügyfeleinek a 35 százaléka csak a családfőre köt életbiztosítást, a család többi tagjára nem. „Ebben nem találok semmi kivetnivalót, hiszen ha a család anyagi lehetőségei csak ezt engedik meg, akkor mindenképp elsőként a családfenntartót kell bebiztosítani, hogy ha vele valami történik, a többi családtag ne kerüljön elviselhetetlenül nehéz anyagi helyzetbe. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy ilyen esetben a lehető legszélesebb körű biztosítást kössük, hogy az adott helyzetben a család a lehető legnagyobb összeghez jusson hozzá” - vallja a szakember. Szerinte, ha a későbbiekben a család úgy dönt, hogy a többi tagját is bebiztosítják, ezt érdemes ugyanannál a biztosítónál megtenni, ahol a családfőt bebiztosították, a társaságok ugyanis az ilyen esetekre kedvezményeket kínálnak. Nézzünk szét a piacon! Mielőtt azonban kiválasztanánk a biztosítót, érdemes alaposan szétnézni a piacon, az egyes társaságok között ugyanis látványos különbségek vannak. Ilyen esetekben jönnek jól a pénzügyi termékeket összehasonlító portálok, amelyeken keresztül bárki könnyen és gyorsan megtalálhatja a számára legmegfelelőbb ajánlatot. Patrik Szabó szerint a szerződés megkötésénél pedig külön oda kellene figyelnünk arra is, hogy az összes fontos információt megadjuk magunkról, hiszen ha például elhallgatjuk, hogy már a szerződés aláírásakor magas vérnyomással kezeltek bennünket, a későbbiekben emiatt megtörténhet, hogy nem jutunk hozzá a pénzhez, ha szívrohammal kerülünk kórházba. Új gyermekjogi biztost választ a parlament Katarina Hatráková parlamenti képviselő és Anna Nikii sztárügyvéd - ők ketten maradtak versenyben a december elején megüresedő gyermekjogi biztos posztért. A szakértők szerint egyik jelölt sem ideális, de bíznak benne, hogy végül a „kisebb rossz" mellett döntenek a képviselők. Pozsony. A gyermekjogi ombudsman szerepét jelenleg Viera Tomanová tölti be, a hatéves ciklus azonban december elején lejárt, így a Smer által jelölt egykori munkaügyi miniszter és parlamenti képviselő távozik a gyermekek jogait védelmező hivatal éléről. Az utódját azonban egyelőre nem sikerült megválasztani, az első körben egyik jelölt sem kapott elegendő szavazatot. Az ombudsman kiválasztása a parlament hatáskörébe tartozik, Xénia Makarová, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány munkatársa azonban kritizálta a törvény által előírt szabályokat, nem helyesli ugyanis, hogy a jelölteket csak a parlamenti képviselők javasolhatják - ezt a lehetőséget a szakemberek és a szakmai szervezetek kezébe kellene adni. Tomanová a Smer egyszínű kormánya alatt, politikai jelöltként került az újonnan létrehozott pozícióra, a szakértők szerint a gyerekek érdekében végzett munka helyett inkább a botrányok, valamint a párt közeli személyek kétes ügyeinek eltussolása jellemezte a hivatalban eltöltött idejét. Makarová úgy véli, a legjobb az lenne, ha ezúttal független személy töltené be a funkciót, a politika terén szerzett tapasztalatot viszont alapjába véve nem tartja kizáró tényezőnek - ha egy színvonalas jelöltről van szó, aki pályafutása során rendszeresen bizonyította, hogy elsősorban szakember, és a politikai pontszerzésnél fontosabb számára a gyermekek jogainak védelme. A parlament emberjogi bizottsága összesen nyolc jelöltet hallgatott meg két nap alatt, Katarina Szabóvá „fennakadt a rostán” - a bizottság tagjai úgy ítélték meg, a Smer által javasolt jelölt nem teljesíti a törvényi követelményeket. Pénteken a jelen lévő 133 képviselőből Hatrákovát támogatták a legtöbben (52), a második helyen pedig Nik-u végzett (47). Mivel egyik jelöltnek sem sikerült megszerezni a szavazatok többségét, ezért a két befutó közötti választást ma megismétlik - ha ezúttal sem lesz sikeres, az egész folyamat kezdődik elölről. AnnaNikut a Sme rodina frakciója nevezte a posztra, nem teljesen ismeretlen a nyilvánosság számára, hiszen számos média által felkapott válási perben szerepelt. Ügyvédként ismert embereknek dolgozott, a szaktudását a meghallgatás során is bizonyította. A szakértők szerint előnyére válhat, hogy jól ismeri a gyerekek jogaival kapcsolatos törvényeket, a másik oldalon viszont a gyermekjogi ombudsman szerepköre nem csak a gyámságra vonatkozó ügyekre szűkül, ennél sokkal szélesebb körű feladatokat kell ellátnia, például a családon belüli erőszakkal is foglalkoznia kell. Hatráková, aki amellett, hogy konzervatív parlamenti képviselő, pszichológus, illetve tanácsadóként is tevékenykedik. Az ő személyével kapcsolatban azonban rengeteg kérdőjel merül fel - legújabban amiatt bírálták, hogy a szavazás során nem tartózkodott, kihasználta az előnyét a többi jelölttel szemben, és önmagára voksolt. Ez jogi szempontból kérdéses, erkölcsi szempontból viszont egyértelműen nem sportszerű magatartásról tanúskodik. Ennél sokkal aggasztóbb húzásai is voltak - májusban Ján Hérák védelmére kelt, akit több fiatalkorú lány vádolt szexuális visszaéléssel. Hatráková azt állította, az erőszakos kapcsolatban az áldozat és az elkövető szerepe változhat. Hérák, a nyári gyerektáborok szervezője a botrány kirobbanása után röviddel lemondott képviselői mandátumáról. Hatráková sajátos praktikákról is beszámolt, a terápia során közös ülést szervezett egy pár részére, ahol családon belüli erőszakkal vádolták a férfit és a bíróság távolságtartásra kötelezte a nőtől. A Hospodárske noviny információi szerint visszaélt a képviselői funkciójával - a trencséni munkaügyi hivatalban egy képviselői látogatást kezdeményezett, ahol egy kliense ügye felől érdeklődött. A hivatalok ellenőrzése megszokott, az érzékeny személyes adatokat tartalmazó aktákhoz viszont a politikusoknak sincs semmi közük, kizárólag a hivatalra és a bíróságra tartoznak. A parlamenti bizottság emiatt rendkívüli ülést tartott, Hatráková azonban tagadta, hogy a papírokhoz is hozzáfért, azt viszont belátta, hogy konkrét ügyekről is kérdezősködött. Sajtóinformációk szerint egy férfi a felesége beleegyezése nélkül hozta Norvégiából Szlovákiába két gyereküket, s 2019-ben Hatrákovához fordult tanácsért. A képviselő állítja, a férfi tanácsot kért tőle, de mivel nem terápiás és pszichológiai segítségről van szó, ezért nem tekinthető a kliensének. Mindemellett bekapcsolódott a szélsőséges pártok által kezdeményezett vitába az LGBTI-közösség jogainak korlátozását illetően, és támogatta a fasiszta képviselők javaslatát, mely indoklása homofób téziseken alapult. (ba)
