Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-08 / 282. szám
www.ujszo.com | 2021. december 8. ISKOLA UTCA 13 A mostani járványt okozó új koronavírust 2019 végén azonosították Kínában. Az új koronavírus áltat okozott betegség neve a Covid-19 (coronavirus disease - koronavírus okozta megbetegedés 2019). Ez a vírustörzs a kínai Vuhanban a 2019 decemberében kitört járvány előtt ismeretlen volt. A koronavírus terjedésének természetes velejárója, hogy időről időre mutálódik, ez azonban nem feltétlenül jelent számunkra fenyegetést. Problémát akkor okoz, ha a mutációvírus a terjedőképessége vagy megbetegítő képessége szempontjából számunkra kedvezőtlen hatású. Az új típusú koronavírus - SARS-CoV-2 - görög betűkkel jelzett mutációinak a sora már jelenleg is hosszú. Vírusábécé Az alfa-variáns Kentben, az Egyesült Királyságban bukkant fel 2020 szeptemberében. A kutatók szerint 30-40 százalékkal könnyebben átadható, mint az eredeti „vuhani” vírus. A béta-variánsra először Dél-Afrikában figyeltek fel, 2020 májusában, és 50 százalékkal könnyebben átadható az eredeti vírusnál. A koronavírus árnyalatai MEDDIG MARAD FERTŐZÖTT EGY FERTŐZÖTT TÁRGY? Ez a felület típusától függ. Több tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az egyik tanulmányban különféle felületekre porlasztottak vírusokat, majd ezeket bizonyos időközönként összegyűjtötték és megvizsgálták, mennyi ideig tudtak még fertőzőképes vírust kinyerni belőle: • Réz: 4 óra • Karton: 24 óra • Rozsdamentes acél: 48 óra • Műanyag: 72 óra Egy másik tanulmányban nem porlasztásos módszerrel, hanem odacseppentett vírusrészecskékkel vizsgálták különféle időközönként a fertőzőképesség hosszát. • • Nyomtatópapír, zsebkendő: 3 óra • Kezelt fa, ruha: 24 óra • Üveg, papírpénz: 4 nap • Rozsdamentes acél, műanyag: 7 nap • Sebészi maszk: 7 nap A telefonod képernyője egyébként ebből a szempontból üvegnek/ műanyagnak számít, tehát azon is napokig elél a vírus. Itt megállapították, hogy úgy tűnik, a sima felületeken hosszabb ideig képes életben maradni a vírus. Fontos megjegyezni, hogy mindkét kísérlet laboratóriumi körülmények között történt, kicsit eltérő módszerekkel, így ezek csak megközelítő becslést adnak a tényleges fertőzési időről. A gamma-variáns Brazíliában ütötte fel első ízben a fejét, és a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy 170-240 százalékkal könnyebben átadható, mint a „vuhani” vírus. A delta-variánst 2020 októberében Indiában azonosították. A SARS-CoV-2 eddig ismert, legkönnyebben átvihető variánsa. A delta-variáns okozta fertőzés 1260-szor nagyobb mennyiségű vírus jelenlétével jár, mint az alfa-variánsé. A delta-variáns az alfa variáns „továbbfejlődött, még inkább fertőzőképes verziója”. Kétszer könnyebben átadható, mint a „vuhani” variáns, és 60 százalékkal könnyebben, mint az alfa-variáns. Szlovákiában 2021 nyarán bukkant fel. Az omikron-variáns Úgy tűnik, hogy az omikron-variáns a terjedésének gyorsasága alapján jelentősen fertőzőképesebb lehet az eddigi variánsoknál, még a korábban dominánsnak bizonyuló deltával szemben is. Ezek nagyon előzetes eredmények, de jelenleg mindenki inkább a „jobb félni, mint megijedni” elvet követi, amíg nem tudhatjuk biztosra, hogy az omikron mekkora fenyegetést jelent. Arról, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, egyelőre szintén nem tudunk biztosat. Ez a variáns Dél-Afrikában indult rohamos terjedésnek 2021 novemberében, ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan ott keletkezett: mivel úgy tűnik, hogy nagyon könnyen terjed, eredetileg létrejöhetett máshol is, és csak a véletlen műve, hogy éppen itt azonosították a terjedésének első jelentősebb gócpontját. Ezt jól mutatja az is, hogy az omikront még ugyanebben a hónapban kimutatták több európai országban is. Az omikronnal kapcsolatos aggodalom fő oka az, hogy az összegyűjtött nagy számú mutáció (csak a tüskefehérjében több, mint 30 az eredeti vírushoz képest) miatt a vírusnak ez a jelentősen megváltozott formája esetleg kijátszhatja az oltásokkal, vagy korábban átvészelt fertőzéssel szerzett védettségünket. A mutációk közül 15 a tüskefehérjének azt a részét (RBD) érinti, amiről azt gondoljuk, hogy a vírust semlegesítő immunválasz szempontjából kiemelten fontos. Egyelőre nem biztos, hogy a vírus jelentős mértékben kijátssza a védettségünket: még vizsgálják, hogy az omikron ténylegesen mennyire képes elkerülni a korábban kialakult immunitást. (Forrás: egeszsegkalauz, koronavirus-kísokos) Elkaphatja a vírust a háziállatom? Nagy valószínűséggel nem, azonban ismert néhány eset, amikor háziállat elkapta a vírust. A macskák, és általában a macskafélék erre hajlamosabbak, mint a kutyák - például az USA-ban egy tigris és Belgiumban egy háziállatként tartott macska is megbetegedett. De ez veszélytelen az emberre, macskáról emberre terjedést nem írtak le. A macska is szerencsésen felépült. Ugyanakkor a háziállatok fertőzésforrásnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ha egy fertőzött alaposan leköhögi, vagy az összetüsszögött kezével megsimogatja, majd te is megfogod a kutyát, akkor megfertőződhetsz. A kutya szabad levegőn, utcán való sétáltatása nem jelent a vírus összeszedésének szempontjából nagyon magas kockázatot. De ha a kutya beteg ember lakásában jár, vagy egy feltételezhetően beteg vagy fertőzött ember megsimogatja, akkor érdemes megfelelő kutyasampon használatával megfürdetni, mielőtt az ágyadba, foteledbe fekszik. A macskákat viszont inkább nem próbálnám meg lemosni. A Tanuljunk az Új Szóval! tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának támogatásával, országszerte 2289 magyar tanuló olvassa, november 24-től december 15-ig. A koronavirus-járvány és az ellene való való védekezés Tanuljunk az újszó-val! témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal december 15-én jelenik meg. MINISTERSTVO ZDRAVOTNÍCTVA SLOVENSKEJ REPUBLIKY DP210688
