Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-08 / 282. szám
KULTÚRA www.ujszo.comt 2021. december 8. Ill Itt élt nekünk, értünk, és marad is velünk Törőcsik Mari-emlékkiállítás nyílt a Nemzeti Színház három emeletén fotókból és színpadi jelmezeiből SZABÓ G. LÁSZLÓ Több mint száz fotó, relikviák, színpadi jelmezek, kritikák, interjúrészietek. Törőcsik Mari a Nemzeti Színház három emeletén, hét hónappal a halála után. Kiállítás, amely élet(ünk)ben tartja minden idők legnagyobb magyar színésznőjét. „Tudom-e úgy, ahogy csak én tudhatom?” Ez a címe a kiállításnak, amely a Nemzeti Színházban eltöltött négy évtizedét (1958-1979 és 2002-2021) dokumentálja a hazájában is, külföldön is rangos díjakkal elismert, rendkívüli pályát befutott színésznőnek. „Én a Nemzeti Színházba léptem be főiskolásként, és onnan fogok meghalni” - nyilatkozta, és így is történt. Utolsó színpadi megjelenésének a Galilei életében itt lehettünk tanúi. Brecht talán legszemélyesebb darabja ez, amelyben Galilei a kíváncsiság megtestesítője. 2016-ban Zsótér Sándor rendezésében került színre a darab, Törőcsik Mari címszereplésével. Nyolcvanegy éves volt a bemutató idején. „Olyan ő, mint Galilei - vélekedett róla szeretett rendezője.- Nincs az a roncs állapot, betegség, ami-gátat szabna a mesterségének, megszállott, soha nem áll le... El kell mondania, át kell adnia, ami fontos, hogy hallja a másik ember. Mintha azt mondaná: ki kell kiabálnom, amit tudok, mint egy szerelmes, mint egy részeg, mint egy áruló!”. Törőcsik Mari erre a következőképpen reagált: „A tehetségek között kivirul az ember, legyen fiatal vagy idős. Ha tehetségesek a színészek, inspirálnak, előre visznek.’’ A kiállítás anyaga természetesen a Galilei egyik fontos pillanatát is megidézi. Ugyanúgy, mint a Csongor és Tünde, A nyugati világ bajnoka, az Élő holttest és más régi és még régebbi előadások Keleti Éva, Benkő Imre és Eöry Szabó Zsolt által megörökített momentumait. „Szoktam mondani, hogy volt öthat estém - idézi a háromszoros Kossuth-díjas színésznőt az egyik tabló.- Most már, hatvan év színpad után talán hét-nyolc is. Amikor a véletlen, a csillagok állása, a Jóisten tudja, mi által elrepül az előadás. Mindig mindent meg kell tenni, hogy ez megtörténjen, de nincs rá garancia, hogy ez az ember életében akár egyetlenegyszer is összejön. Ritka kincs... Nem azt kérdezem, tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom. Tudom-e úgy, hogy ezért érdemes még engem választani, csakis engem? Itt kell a bátorság, sokszor vakmerőség, és kell az önkontroll is.. Ketten nyitották meg a kiállítást. Koltai Lajos operatőr, aki többször fényképezte Törőcsik Marit, és Udvaros Dorottya, aki először harmadéves főiskolásként Shakespeare Téli regéjében volt a partnere. „Ahogy kitettem a lábam a főiskoláról, Fábri Zoltán Hangyaboly című filmjébe vitt a mesterem, Illés György - mesélte a jeles operatőr. - Elképesztő ajándék volt ez nekem. Az összes nagy magyar színésznő játszott a Kaffka Margit regényéből készült zárdatörténetben. Mari is. Az Bessenyei Ferenccel is játszott egyik nap a nágykovácsi templomban forgattunk. Odajött hozzám, és azt mondta: - Ide figyeljen, a párom akar magával beszélni. - Ez Maár Gyula volt. Ebből a kis találkozásból lett egy film, nem is akármilyen, a Prés, ami egyórás monológja Marinak. Úgy mondta el, hogy ment egyik ablaktól a másikig, majd közel jött a kamerához, megállt, s belebeszélt az én szemembe. Ez a világ egyik legszebb dolga, ha valaki ezt jól csinálja. Teljesen megnyílik a színész, miközben a kamerába Személyes tárgyai az öltözőjéből és a zakója néz. Nem lehet máshoz hasonlítani, mint a pőrére vetkőzéshez. Odaadja magát. A leikével együtt. Különleges viszonyunk volt nekünk, kettőnknek. Rögtön kiépült, a kamerán keresztül. A Prés után jött a Végül, majd a Déryné, hol van? Ez utóbbi a világ egyik legszebb filmje ma is, Mari pedig egészen csodálatos benne. Nekem is a csúcs volt, mint teljesítmény, újra együtt lenni vele, és egészen különleges módon együtt dolgozni. Cannes-ban a legjobb női alakítás díját kapta érte, ami a legnagyobb amerikai színésznők vágya. Pilinszkyt mindig imádta. Ő mondta, de ez Marinál is megvolt, hogy az igazi kiindulópont a nulla. A semmi tudása. Annak a közelébe kell eljutni, hogy az ember alkotni tudjon. Teljesen kiüresedni, és úgy elkezdeni építeni valami újat. És Mari erre képes volt. Sajnos nem temettük, nem temethettük el őt. Nincs hova menni hozzá, elmondani neki, hogy szeretünk, tisztelünk, örülünk, hogy voltál nekünk. Sehol nem tudjuk ezt kimondani. Ezért most elmondom: Mari csak és kizárólag tetőtől talpig érvényes. Úgy, ahogy van, a teljes alakjában, a teljes figurájában. így ment el, és elképesztő nagy hiány, hogy már nem lehet itt velünk.” A Ljubimov által rendezett Háromgarasos operában Törőcsik Mari Peacocknét, Udvaros Dorottya a lányát, Pollyt alakította. „Ha a szemébe néztem, nem kellett csinálnom szinte semmit. Olyan állapotba kerültem, amilyenbe annak a figurának abban a helyzetben lennie kellett. Törőcsik Mari rendkívüli adottságú ember volt, akinek mindene alkalmas volt arra, hogy egy rendező, egy szerző, egy figura, amelyik belé költözik, megmutathassa magát. Szinte nem is tudok hasonló embert, aki ilyen odaadással, alázattal, humorral, huncutsággal, vagánysággal, ilyen mély és átgondolt örömökkel és fájdalmakkal játszott. Nagyon találó, amit Koltai Lajos mondott róla, hogy Marit csak tetőtől talpig lehet elképzelni. O valóban úgy állt a színpadon, hogy még a lábujjacskái is kapaszkodtak a deszkába, és még a haja is tele volt energiával. Az egész pici-pici nőt olyan energiamező vette körül, hogy az szinte megfoghatatlan.” Százharmincöt színpadi szerepéből hatvanötöt a Nemzeti Színházban formált meg Törőcsik Mari. Jelme(Rotók: Somogyi Tibor) zei közül több is látható a kiállításon. Vörösmarty Mihály Tündéjének, Shakespeare Júliájának kosztümje mellett vitrinben áll Húber Evermódné ruhája Füst Milán Boldogtalanok című drámájából, de a Varsói melódia Helgáját és A vágóhidak Szent Johannáját is megidézi egy-egy jelmez. És mintha az utolsó öltözőjébe is belépnénk. Kis asztalon a sminkkészlete, az elmaradhatatlan Pilinszky-kötet, a kávé, a cigi és egy kis pohár Unicum. Ez mind hozzá tartozott. Előadás után pedig egy pohár pilseni. „Magamban hordom a szerepeket - nyilatkozta 1968 őszén. - A negyvenöt éveseket és a tizenhét éveseket is. Persze az is más, hogy a néző elhiszi-e nekem, elhiszi-e a külsőmnek, hogy az vagyok! Jó, tudom, ez a tehetség. A végén persze hogy elhiszi. De hogy elhiggye, azt meg kell csinálni. Ez a színészet.” A Nemzeti Színházban eltöltött negyven évének színészete bizonyítja: minden idők legnagyobb magyar színésznője élt itt velünk, nekünk, értünk. Katartikus estéket idéz meg ez a szépséges kiállítás. A szerző a Vasárnap munkatársa Uj költészeti díj az ideológiától mentes művészetért Első alkalommal osztották ki a költő, Bartók László emlékó re alapított költészeti dijat, melyet Parti Nagy Lajos vehetett át. Pócs. A díjat a tavaly szeptemberben elhunyt költő emlékére alapította fia, Bertók Attila és a Jelenkor Alapítvány, mely az egyik legjelentősebbnek számító magyar irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor kiadója. Az alapítók elmondták, a díj a korlátozásoktól és ideológiáktól mentes szabad művészetet szeretné támogatni. Úgy ahogy idén, a díjat a terv szerint ezután is minden évben Pécsett, Bertók László születésnapján, december 6-án adják át olyan költőnek, aki a díj névadójához hasonlóan eredeti költői hangot teremtett. „Nyelvet teremtett, ami keveseknek sikerül” - méltatta a költő munkásságát Ágoston Zoltán a díjátadón. Pécs egyébként meghatározó szerepet játszott Parti Nagy Lajos íróvá válásának folyamatában, első költői próbálkozásai és kezdeti sikerei pedig pont a Jelenkor folyóirathoz köthetők: a folyóiratnak 1979-től 1986-ig szerkesztője volt, 1990-ben itt jelentette meg Sárbogárdi Jolán álnéven kisregényét A test angyala címmel. A Kossuth- és József Áttila-díjas Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja, munkásságát költőként, próza- és drámaíróként, illetve műfordítóként is elismerték. Legutóbbi kötetei a Parti Nagy Lajos .(Forrás: Wikipédia) 2017-es Létbüfé. Őszológiai gyakorlatok című verseskönyv, valamint a 2019-es válogatáskötet, mely Félszép címmel jelent meg. Bertók László munkásságára a magyar gondolati költészet volt hatással, míg a nyolcvanas években formai kísérletezés volt jellemző műveire. (hk, litera.hu) Farrell a Batmanben Colin Farrell alakítja Pingvint az HBO Max készülő Batman-sorozatában. A filmsztár nemcsak színészként, hanem producerként is szerepel a stáblistán. Farrell a Robert Pattinson főszereplésével készült, és 2022 márciusában debütáló The Batman című produkcióban játszotta el először a gonosz karaktert. Pingvin egy Gothamben tevékenykedő bűnöző a DC Comics képregényeiben, a Batman-történetek egyik fontos alvilági karaktere, maga Batman egyik legrégebbi ellenfele. Keménykalapot és monoklit visel, alkata, arcvonásai is a pingvinekre emlékeztetnek. Korábban olyan színészek alakították, mint Burgess Meredith, Danny DeVito és Robin Lord Taylor. Az HBO streamingszolgáltatása külön sorozatot szentel annak a történetnek, hogy Pingvin hogyan vette át a gothami alvilág fölötti hatalmat. A széria forgatókönyvét Lauren LeFranc írja. Farrell mellett Matt Reeves, az új Batman-film rendezője, és a film producere, Dylan Clark is producere lesz a sorozatnak. Farrellt a közönség olyan sikeres filmszerepeiről ismerheti, mint az Erőszakik vagy A homár. A televízióban legutóbb az Északi vizeken című kosztümös kalandfilmszériában volt látható, de korábban az HBO A törvény nevében című sorozatának második évadában is szerepelt. Mostanában Martin McDonough új rendezésében a Banshees of Inisherin című drámát forgatta Brendan Gleesonnal, akivel az Erőszakikban játszott együtt. (MTI)
