Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-08 / 282. szám

www.ujszo.coml 2021. december 8. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Több bérlakás épülhet a lakásalapról szóló törvény módosításának köszönhetően ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Lakás* fejlesztési Alap működését szabályozó törvény módosí­táséval szeretnék megköny­­nyíteni a bérlakások építését. Könnyebben juthatnak majd kedvezményes lakáshitelhez azonban a gyermekes csalá­dok is. „Az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvény módosításá­nak köszönhetően a jövőben több bérlakás épülhet Szlovákiában” — állítja Milos Svrcek, a Sme rodina parlamenti képviselője, aki szerint a parlament által elfogadott módo­sítással az önkormányzatok köve­teléseinek tettek eleget. A jövőben ennek köszönhetően a műemlékvé­delem alatt álló épületek felújítására is lehet majd kedvezményes hitelt igényelni a lakásalaptól azzal a cél­lal, hogy ezekben bérlakásokat hoz­zanak létre. „Ezzel két legyet ütünk egy csa­pásra, hiszen felújíthatjuk a városok történelmi központjaiban található épületeket, újra életet lehelve az el­hanyagolt városközpontokba, ezzel párhuzamosan pedig sikerül javítani az akut bérlakáshiányon is” - mond­ta el Svrcek. Könnyítés a családoknak Nem ez azonban az egyetlen válto­zás a lakásalapról szóló törvény jövő év elejétől életbe lépő módosításá­ban. „A közlekedési tárcával foly­tatott egyeztetéseinket követően a jogszabályban módosítottunk a gyer­mekes családok hitelhez jutásának a feltételein is. Számukra ugyanolyan feltételeket szabtunk, mint amilyene­ket eddig csak a gyermekotthonokból kikerülők és a súlyos egészségkáro­sultak vehettek igénybe” - tette hoz­zá a Sme rodina képviselője. Kata­rina Bruncková, a közlekedési tárca államtitkára szerint a módosításnak köszönhetően nőhet a bérlakások építése iránti igény az önkormányza­tok és a magánszektor részéről is. „A közlekedési tárca ezzel párhuzamo- I san már tárcaközi egyeztetésre bo- j csátotta az ezzel kapcsolatos végre­hajtási rendeleteket is, amelyek újabb könnyítéseket hozhatnak” - mondta el Bruncková. Növekvő költségek Változik a bérlakások építésére igényelhető hitel felső határa is. Egy négyzetméterre átszámítva ez 1500 euróra nő. „Erre az építőanyagok pi­acán tapasztalható látványos árug­rás miatt volt szükség, nagyobb ösz­­szeget kérnek azonban az építőipari cégek is, nem beszélve a szigorúbb műszaki és energiahatékonysági A módosításnak köszönhetően nőhet a bérlakások építése iránti igény az önkormányzatok és a magánszektor részéről is (TASR-felvétel) normákról, amelyek miatt szintén nőttek a kiadások” - magyarázza a módosítás okait Bruncková. Változás menet közben Új elemnek számít az is, hogy a hitel összegét a szerződés aláírását követően is meg lehet majd emelni, hogy az igénylő képes legyen betar­tani a vállalt kötelezettségeit. „Ha az igénylő bebizonyítja, hogy menet közben nőttek a költségei, akkor a hitel összegét meg lehet majd emel­ni, legfeljebb azonban a törvényben előírt felső határértékig” - derül ki a jogszabályból. A bérlakásokat építő jogi személyek számára lehetővé te­szik azt is, hogy a felvett hitelért az adott cég többségi tulajdonosának számító anyavállalat is kezességet vállalhasson. Változnak a támogatott bérla­kások bérleti jellegének a fenntar­tásával kapcsolatos szabályok is. „A kérelmező kötelessége, hogy a megszerzett, lakóingatlan bérlakás jellegét legalább 30 évig fenntart­sa” - fogalmaz a jogszabály. A tör­vénymódosítással azt is szeretnék megakadályozni, hogy a kérelmező spekulatív módon elálljon a szerző­déstől, és a következő évben ismé­telten benyújtsa a kérelmét. A módosításoknak köszönhető­en a bérlakás tulajdonosa az eddi­giekhez képest több embernek tud majd bérlakást biztosítani, ami az önkormányzat közérdekű szolgál­tatásainak az ellátásához szükséges. A jogosult természetes személyek meghatározott körének a jövedelem­­határa a létminimum ötszörösére emelkedik, különösen azon szemé­lyek esetében, akik közérdekű, ok­tatási, művelődési vagy a település lakosságának védelmében egészség­­ügyi, szociális és egyéb szolgáltatá­sokat nyújtanak. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Durván fékez a szlovák gazdaság Itt az új uniós áfacsökkentési alku Brüsszel. A gazdasági és pénz­ügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén megszületett az uniós áfairányelv módosításáról szó­ló egyhangú megállapodás, amelynek értelmében kedvez­ményes, 5 százalék alatti áfa­kulcsot alkalmazhatnak majd a tagállamok a napelemekre, a hagyományos és elektromos ke­rékpárokra, a gyermek ruházati termékekre, illetve a hulladék­újrahasznosítási szolgáltatásokra is. Ezzel párhuzamosan megálla­podtak abban is, hogy 2030. ja­nuár 1-ig megszüntetik a fosszi­lis tüzelőanyagokra és a hasonló üvegházhatást okozó termékekre vonatkozó kedvezményes áfa­kulcsokat vagy adómentessége­ket. Emellett 2032. január l-jé­­vel megszűnnek a műtrágyák és növényvédő szerek csökkentett adómértékei és mentességei, így tehát még 10 évük van a kister­melőknek alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A most létrejött tanácsi alkuhoz az Európai Parlament még véleményt fűz, és ha az is meglesz, akkor a tag­államok formálisan is elfogadják az áfairányelv módosítását, ami csak ezt követően válik hivata­lossá. (TASR, portfolio.hu) Növelnék az adókat a szlovák zöldek Pozsony. A Szlovák Környezet­­védelmi Tanács (S-O-S) elége­detlenségét fejezte ki Igor Mato­­vic pénzügyminiszter tervezett adóreformjával kapcsolatban. A környezetvédők növelnék a vagyonadót és a fogyasztást ter­helő adókat is, így fogva vissza a környezetre nehezedő nyomást. A környezetvédő szervezet ezért levélben szólította fel Eduard Heger kormányfőt a „zöld adóre­form” megvalósítására. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Az idei harmadik negyedév gazdasági teljesítményét te­kintve Szlovákia - Romániá­val együtt - az Európai Unió sereghajtójának számít. Ne­gyedéves szinten mindkét or­szágban csupán 0,4 száza­lékkal nőtt a bruttó hazai ter­mék, és a foglalkoztatottság szempontjából is lemaradunk. j Luxembourg/Pozsony. Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévihez képest 2,2 száza­lékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben - derül ki az Európai Unió statisztikai hiva­tala, az Eurostat legfrissebb felmé­réséből. Az Európai Unió 27 tagállamá­nak negyedéves GDP-növekedése ugyanekkor 2,1 százalék volt. Ä legnagyobb negyedéves növeke­déssel - 3,8 százalékossal - az oszt­rák gazdaság büszkélkedhet. Fran­ciaországban 3, Portugáliában 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai ter­mék. A legkisebb növekedést ezzel szemben Szlovákia és Románia érte el, alig 0,4 százalékosat. Szlovákia az elmúlt negyedév­ben lemaradt azonban a foglalkozta­tottság növekedését tekintve is. Az Eurostat szerint az Európai Unióban a harmadik negyedévben átlagosan 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az egy évvel korábbihoz képest, Ír­országban azonban ez elérte a 4 szá­zalékot is. Szlovákia ezzel szemben e tekintetben is a sereghajtók közé tartozik, alig 0,2 százalékos növeke­déssel. (TASR, mi) 32 oldalas melléklet a Vasárnapban! A tartalomból: "N Beszámolók a személyes tapasztalatokról Tudja, mi a teendő, ha megfertőződik? Tényleg jobb megelőzni, mint gyógyítani? Keresse kedvenc hetilapjával együtt az újságárusoknál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom