Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-06 / 280. szám
8 I KULTÚRA 2021. december 6. | www.ujszo.com Izgalmas es szórakoztató mikrovilágok JUHÁSZ KATALIN Talán nincs is olyan műfaj, amelyet a József Attila-díjas Tóth László költő, író, irodalomtörtónósz, művelődóstörtónósz ás műfordító ki ne próbált volna, miközben szervezőként, szerkesztőként ahhoz is hozzájárult, hogy az itteni szerzők az összmagyar szcéna részévé váljanak. És a legkisebbekre is maradt ideje, önmagát pedig nemes egyszerűséggel Szövegembernek titulálja, hogy megkönnyítse a besorolást. Ennek a szónak mesebeli hangzása van, a gyerekek azonnal értenék, ha így határozná meg előttük a hivatását. Ahogy az „égszerész” feladatait is nyilván el tudják képzelni. Ez a foglalkozás a Nagymama háza című kötet egyik versében fordul elő. „Ma már másra nincs gondja, / ég bolygóit csiszolja, / fényesíti a napot / s külön minden csillagot. / Csillagórát megjavít, / lassan járót felgyorsít / gyorsan járót lelassít, / a Tejúton takarít.” Ez a vers (Mese az égszerészröl) egyébként is jó példa ajátékos nyelvújításra, a köznapi tevékenységek mesebelivé emelésére és a gyermeki képzelet finom stimulálására, mely attribútumok Tóth Lászlónál gyakran jelennek meg egyetlen versen belül. A kötet címe félrevezető, mivel nem Nagymama házában járunk, nem ő mesél történeteket, nem is róla szólnak, és egyáltalán nem úgy ■néz ki, mint a boritón. Ez a nagymama csak egy rövid prózaversben jelenik meg, méghozzá virágként, melynek leveleire unokái pillangókként szállnak le. Ám mivel a kis olvasók egytől egyig pazar asszociációs képességekkel rendelkeznek, aggodalomra semmi ok, ezt is érteni fogják. A tanácstalan felnőttek kedvéért mondom, hogy Tóth László korábbi mesegyűjteménye Az ellopott nagymama címmel jelent meg (Kalligram, 2015), ez lehet a magyarázat a címválasztásra. A négy ciklusba sorolt versek rendkívül sokfélék. Egy színe-java válogatásról van szó - az alcím: régi-új gyermekversek és verses történetek -, ezért szerkesztéskor el lehetett játszani a sorrenddel, a témák szerinti vagy stílus alapján való csoportosítással. A keltezés dátuma nem is szerepel a versek végén, nyilván részben emiatt, másrészt a célközönség ebben az életkorban még nem tulajdonít jelentőséget ilyen jellegű információknak. Az sem szerepel sehol, hány éves kortól ajánlja a kiadó a könyvet, szerintünk a 7-10 éves korosztálynál működhet igazán, mert ők azok, akiket már egyszerre lehet elgondolkodtatni és megnevettetni. Tóth László általában a felnőtt hangján szólal meg, nem bújik gyerekszerepbe, ahogy az manapság oly trendi. Viszont szerencsésen mellőzi a kioktató hangnemet, illetve a gyereklét romantikussá silányított kulisszáit. A szintén trendi epikus természetű megverselt kalandok is helyet kaptak ugyan a kötetben, de ennél sokkal szélesebb a skála. Csengő-bongó játékosság váltakozik (vagy olvad össze) mármár filozofikus jellegű gondolatokkal, de a világlátás végig fontosabb a rímes artistamutatványoknál. Semmi modernkedés nincs benne, viszont annál több a finom, szellemes humor. Ez a könyv nem fogadható be egyvégtében, inkább keresgélni, turkálni jó benne. A szerző sok kis mikrovilágot nyit meg, így ki-ki megtalálhatja a kifejezetten neki szóló szövegeket. A szigorú nyelvtani értelemben vett megformáltság gyakran ütközik a halandzsával, nem logikailag, csak képiségükben értelmezhetők a játékos verssorok. Vannak aztán a gyerekek számára jól ismert megközelítési módok is, például a természeti jelenségek megszemélyesítése vagy a ritmikus mondókákra hajazó szöszszenetek. A világ versbe szedésén kívül többet is kínál a kötet: sajátos hangulatot, és azt az érzést, hogy bármi megtörténhet. Lukács Hajnalka kollázstechnikát idéző illusztrációin a ruhák mintázata olyan, mintha kivágta volna őket egy másik lapról, a mozdulatok darabosak, az arcok gyerekrajzokra emlékeztetnek, az összhatás pedig rendkívül bájos. A kötet a hetényi székhelyű Anser Társaság gondozásában jelent meg a Kabóca-könyvek sorozatban, Kocsis Aranka szerkesztésében. Színházi Olimpiát rendez Budapest 6,8 milliárdból Átadták a Prima Primissima díjakat Mégis lesz olimpia Budapesten, ha nem is az ötkarikás játékokat szervezi a magyar főváros 2023-ban, hanem a Színházi Olimpia vendégül látására kaptak jogot, amit a kormány 6,8 milliárddal támogat - derül ki a Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatbál. A Színház.org szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök már fogadta is Theodórosz Terzopulosz görög rendezőt, a Színházi Olimpia alapítóját és Valerij Fokin orosz színházi rendezőt, akik a VII. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra érkeztek Magyarországra, valamint Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. Theodórosz Terzopulosz még 2020 januárjában jelentette be, hogy Magyarország nyerte el a 2023-as, 10. Színházi Olimpia rendezésijogát. Az eseményt Madách Imre születésének 200. évfordulóján tartják meg, a Nemzeti Színház éves Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozójával egybekötve. A Színházi Olimpia 1994 óta létezik, célja a különböző színházi kultúrák és iskolák összekötése egy fesztivál égisze alatt, ahol a szakma és a közönség átfogó képet kaphat a világ színházművészetének örökségéről és a kortárs színházi tendenciákról. Egyébként Vidnyánszky Attila kezdeményezte, hogy Budapest pályázzon az esemény megrendezésére. Vidnyánszky korábban úgy fogalmazott, hogy eddig nagy országok, óriási színházi kultúrák szervezték meg a Színházi olimpiát, és az, hogy Budapest megkapta a jogot, Magyarországot is felemeli a nagy színházi kultúrák közé. (juk) Budapest. Tíz kategóriában vehették át a Príma Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány ás a sport jeles képviselői a Müpában közönség nélkül megtartott pénteki gálaesten. A pandémia miatt tavaly elmaradt a hagyományos díjátadó, ezért most két év győzteseiről egyszerre kellett döntenie a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának. Titkos szavazással választották ki a jelöltek - a Prímák - közül a Primissimákat, akik 15, míg a Prímák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A közönségdíjas is 15 millió forinttal lesz gazdagabb, személye idén is sms-szavazással dőlt el. Építészet kategóriában Kovács Csaba belsőépítész; magyar képzőművészet kategóriában Szőcs Miklós szobrászművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Bolyai János Matematikai Társulat; magyar tudomány kategóriában Kondorosi Éva molekuláris biológus; sajtó kategóriában Rónai Egon televíziós-rádiós műsorvezető vehette át az elismerést. Irodalom kategóriában Kovács István költő, műfordító; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Héra Éva közművelődési szakember; zeneművészet kategóriában Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester; színház- és filmművészet kategóriában Básti Juli színművész vehette át a 15 millió forinttal járó díjat. Sport kategóriában Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszezők érdemelték ki a díjat. Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Borbás Mária televíziós szerkesztő kapta. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte, hogy tavaly tíz olyan, az egészségügyben dolgozó civil szervezetet díjaztak 20-20 millió forinttal, amelyek tevékenységében a járvány jelentős károkat okozott. Elmondta: akkor még azt gondolták, hogy idén közönség előtt tudnak ünnepelni, de sajnos nem így történt. „A rendkívüli helyzetek általában rendkívüli embereket hoznak felszínre, ezért napjainkban felértékelődött a tudósok szerepe" - mondta Csányi Sándor, hozzátéve: azt kívánja, hogy minél előbb találjanak megoldást a világjárványra, ami rombolja a gazdaságot, a társadalmat, és fájdalmas tragédiákat okoz a családoknak. Beszélt arról is, hogy a díj nagy társadalmi elismertsége annak köszönhető, hogy választásaikat kizárólag ajelöltek által nyújtott teljesítményre alapozták. (MTI) Az ötletgazdát a kormányfő is fogadta (Forrás: Facebook)
