Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-30 / 275. szám
www.ujszo.com SZINFOLK szedjen A Hagyományok Háza 2016-ban indította el a népi gyógyászattal foglalkozó előadássorozatát. Az ötéves évfordulót az intézmény szakmai nappal ünnepelte. Az esemény jelentőségét Legeza Márta főszervező, közművelődési munkatárs, valamint a jelenlevők méltatták. „A 2016. év mérföldkövet jelentett a népi gyógyászat iránt érdeklődőknek. A Hagyományok Háza vezetősége felismerte, hogy a Kárpát-medencei néphagyományok ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény fontos feladata a népi gyógyászat felkarolása, a gyógyító hagyomány, a paraszti tudás évszázados gyakorlatainak népszerűsítése. Ezzel sokrétű tevékenységét egészítette ki és gazdagította a sokakat érdeklő, napjainkban virágkorát élő témával” - mondta Legeza Márta. Gencsy Gábor gyógyszervegyész érdeklődőként érkezett a szimpóziumra. „Hosszú éveken át jártam gyógynövénytáborokba, ahol minden korosztály megfordult. Volt, aki kíváncsiságból érkezett, volt, akit - mint engem — a hatása érdekelt, ban dolgoztam, s saját tapasztalatból hogy amíg lehet, ne gyógyszert. Az idők folyamán számos gyógynövénnyel foglalkozó könyvvel gyarapítottam könyvtáramat, s amikor úgy éreztem, mindent tudok, akkor számítottam valójában kezdőnek. A Veszprém megyei Halimbán számos alkalommal megfordultam. A település egy bauxitbánya mellett fekszik, s amikor felhagytak a kitermeléssel, az aknák beszakadtak, helyükön tó keletkezett. A vidék sajátos mikroklímájának köszönhetően igen gazdag gyógynövényekben. Halimba karizmatikus alakja volt Szalai Miklós plébános, aki gyógynövénygyűjtő szenvedélyével és tudásával szerzett nevet magának. Autodidakta módon tanult meg mindent a növényekről, s olyan keverékeket áhított össze, amelyek vagy erősítették egymás hatását, vág)' kiküszöbölték a mellékhatásokat. Önzetlen munkájával nagyon sokaknak segített” - vallotta Gencsy Gábor. „Öt évvel ezelőtt indult el az a folyamat, amelyet a szeptember 16-ai szakmai nap koronázott meg - mesélte Legeza Márta. - A fél évtized fontos célja volt a népi gyógyászat szakmai felkarolása, mentorálása, mely a havi egy vagy két alkalommal megrendezett népi gyógyászatos előadás-sorozatban testesült meg. E találkozóknak az első években a Fő utcai Népi Iparművészeti Múzeum Nyitott Műhelye adott otthont, később a szépen felújított Budai Vigadó épületébe költözhettünk át. A széles körű érdeklődés igazolta céljainkat, volt, amikor hetvenen vettek részt a foglalkozásokon. Más adatok is figyelemreméltók, a népi gyógyászat kutatásában jártas harminchat elméleti, illetve gyakorlati szakember negyvenöt előadását tartottuk meg. A párbeszéd lehetőségét az előadásokat követő kérdések alapozták meg.” Nagy Z. Mihály, a Kauten Mihály y ógyító bölcsek köve Ezerjófű — egy nap a népi gyógyászat jegyében Etnobotanikai Alapítvány munkatársa a saját kiadványait mutatta be. „Tizenhat éve adjuk ki a negyedévente megjelenő Herbáció népi gyógyászati receptmagazint, s alkalmanként könyveket is megjelentetünk. Ismert növények ismereden felhasználási módjairól tájékoztatjuk az érdeklődőket. E kosárba gyógyreceptek, ételek, italok, tartósító módszerek, kozmetikumok tartoznak A több mint másfél évtized alatt a gyógynövények népszerűsége folyamatosan ívelt felfelé. Ellentmondásos, hogy a begyűjtésük csökkent, viszont az igény növekedett irántuk A rohanó életmód nem kedvez a gyűjtőmunkának, így a szükségleteinket a bioboltokban szerezzük be. Aki nem az utóbbit választja, annak segíthet a magyarországi három-négy gyógynövénygyűjtemény, amelyekből bátran fel lehet építeni egy kertet. A kialakítást három kedvenc növényemmel népszerűsíteném, a menta az emésztést segíti, a kamilla gyulladásgádó, külsöleg-belsőleg lehet hasznos, s a csalánból pedig, megfelelő fűszerezéssel főzeléket készítek” ,Az előadás-sorozat és az egész napos rendezvény célja volt, hogy az érdeklődőket a népi gyógyászat hihetedenül izgalmas világába kalauzoljuk, és a résztvevőket megismertessük a Kárpát-medencei hagyományos, népi orvoslás kutatásának legfőbb eredményeivel- vázolta a rendezvény célját, a szervezők szándékát Legeza Márta.- Előadóknak a terület specialistáit, legjelesebb képviselőit kértük fel. A felszólalók a hagyományos orvoslás gyógymódjaival, a gyógynövények gyűjtésének, feldolgozásának és a növényi szerek elkészítésének lehetőségeivel, a gyakoribb betegségek gyógynövényekkel, növényi szerekkel való megelőzésének és kezelésének lehetőségeivel ismertették meg az egybegyűlteket. Olyan, gyakorlatban is alkalmazható tudást osztottak meg a jelenlévőkkel, amit a mindennapi életükben is használhatnak. Az előadások palettáján számos érdekességgel találkozhattunk. Agócs Gergely Racionális és mágikus elemek egy «-ei"' ‘ i Hvtb* Mellű* Pí«r. nógrádi magyar pásztor gyógyító eljárásában című előadásában Pál Pista bácsi mágikus tudásanyagának esszenciáját ismerhettük meg. Más összefoglalók az elzárt vidékek tapasztalataira épültek, az archaikus ismeretanyagot a parasztemberek mágikus hiedelemvilága szövi át. Itt említhetjük egyes gyógyítók és bábák tevékenységét.” Deáky Zita etnográfus A bábák gyógyító szerepe címmel tartotta meg expozéját. „Már az Ótestamentumban felbukkan a bába alakja, e női segítő foglalkozás egyidős az emberiséggel. Az 1950-es évekig Magyarországon is nagyon sokan szültek otthon. A bábaság összetett munka, nemcsak a szülésre korlátozódik, hanem a gyógyító gyakorlat a születéstől a halálig terjedt. Szűkebben tekintve a menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás időszakára és minden női bajra, kisgyerekkel való problémákra fordították figyelmüket, de gyógyított férfibajokat is. A 19. században a himlőoltásban segítettek az orvosoknak. Még találkoztam olyan asszonnyal, aki az 50-es években is fogat húzott, sebeket, nemi betegségeket kúrált. A 18. század végétől - az intézményes bábaképzés beindulásával - a szakmai tudásuk is gyarapodott. Ne feledjük, Semmelweis Ignác is oktatott az intézményekben. Napjaink orvosai is tanulhatnak a bábáktól: komplex szemléletet, a bába nemcsak a szülő nőt, hanem azt a nőt látta, akit kislánykora óta ismert, követte felcseperedését, segítette várandós korában, utána is figyelemmel kísérte sorsát, s lelki támogatást is adott neki. A közösség megbecsült tagja volt, de - mivel a születéssel, s a halállal is érintkezett - viszonyuk hozzá ambivalens volt. Ne feledjük, mindenkiről mindent tudott, így általában tartózkodóan viselkedtek vele szemben.” (L.M.) „Gyakorlati szakemberek jelenléte is színesítette a tematikus napot. Erdélyből két gyógynövénytermelőt hívtunk meg, akik egy nagy tapasztalatot igénylő szakma örömeit és nehézségeit osztották meg a közönséggel.” Csíki Emese szentábrahámi gyógynövénytermesztő háromszáz éves kúriájának egyhektáros biokertjében gazdálkodik. „Erdélyben még él a néphagyomány, s a tradicionális orvoslási módszereket, gyógynövényeket is használják az emberek egészségük megóvása érdekében. A vidéken élők kijárnak a mezőre, begyűjtik a gyógynövényeket, ősszel leszedik a hecsedlit és a homoktövist, galagonyát, a fekete áfonyát és a vörös áfonyát. Mindezeket gondosan tárolják, s bármikor felhasználhatják. Egyre jobban terjed a gazdaasszonyok körében a fűszerkert: a konyha is nyer e veteményekkel, mint például a lestyánt a levesekbe teszi frissen a gazdaasszony, a csombor a káposztás ételeket ízesíti. A kaprot és a köményt puffadás ellen alkalmazzák. Olyan növény is ismert, mint az izsóp, amit egykor a táltosok használtak „révülésre”. E növénynek hallucinogén hatása ismert, és lélektisztítónak tartják. A családomban örmény gyökerek is vannak, így a nevezetes hurutot is használjuk otthon. Íme a receptje: az érlelt tejet napi kétszeri kavargatás mellett keverik össze a petrezselyem- és zellerlevéllel. Szárítása nagy gondosságot igényel, hogy ne penészedjen meg, kúp formában szárítják, s mikor már kopogósán kemény, akkor tehető el télre, s évekig eláll. A levesek kiváló ízesítője.” Tamási Teréz kézi szövő: „A gyógynövények megfelelő tárolására is figyelmet kell fordítani. A gyógynövényzacskót természetes anyagból készítjük, s követelmény, hogy jól szellőzzön, s ne szívja be a növényi nedveket. E célra ideális a kézi szövésű lenzsák, kenderhez már nehéz hozzájutni, a pamut olcsóbb ugyan, de használhatósága elmarad a len mögött.” „Programunk indulásakor a Hagyományok Háza vezetősége részére egy rövid s egy hosszú távú tervet állítottunk össze, amiben magunk számára is rögzítettük céljainkat - nyilatkozta Legeza Márta. - A szeptemberi konferencia is szerepelt a leírtakban. Ügy véljük e találkozókat, ha nem is minden évben, de meg kell ismételnünk Más területen könnyebb népszerűsítő rendezvényekben, mint vezetett gyógynövénytúrákban is gondolkodunk, ezzel a nagyközönség számára is összekötjük a tudást a természet szeretetével.” Csermák Zoltán
