Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-27 / 273. szám
www.ujszo.coml 2021. november 27. SZOMBATI VENDÉG 9 Külföldi filmek sztárja volt Sáfár Anikó: „Sehol nem láttak magányos farkasként. Mindig ott állt mellettem valaki. Konzervatív típus vagyok..." SZABÓ G. LÁSZLÓ Nagy rendezők klasszikusnak számító alkotásaiban játszott hosszú évekig. Külföldi produkciókba is gyakran hívták, mert több nyelven beszél. Sáfár Anikó ma operettekben és zenés vígjátékokban lép közönség elé, és ebben is örömét leli. Kislányként operetteket és operákat hallgatott a rádióban. Lelkesen énekelte a legnépszerűbb áriákat, operettből még a férfiszólókat is. Opera-énekesnő vagy operettprimadonna akart lenni, de már középiskolás korában elcsábította a film. Neves tanára, Nádasdy Kálmán állandóan őt énekeltette zenés mesterségórán. Hajszálon múlott, hogy nem lépett át a Zeneakadémiára, operatanszakra. Tizenhét évesen már Szabó Istvánnal forgatott az Apában, később Fábri Zoltán hívta a Befejezetlen mondatba, Rényi Tamás a K.O.-ba, Dobray György Az áldozatba. Kamera előtt legutóbb a Jóban Rosszban című sorozatban állt. Most alkalmi társulatokkal utazgat a szélrózsa minden irányába. Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja, Lili bárónő, A csókos asszony, Kaviár és lencse - kedvére énekel, táncol egymástól távoli színpadokon. Ranódy Lászlóval a filmgyár színészképzőjében talájkozott a hatvanas évek derekán. O hívta később a Kosztolányi novellája alapján készült Aranysárkányba. A szerepet megkaptam, de két nappal a forgatás előtt visszavették tőlem. A korszak legnagyobb magyar férfi színészeivel egy éven keresztül próbafelvételeztem. Latinovitscsal, Págerrel, Mensárossal, Tomanek Nándorral. A férfi főszerepet egy érettségi előtt álló fiatalember játszotta volna, aki meggondolta magát, és másvalakit kellett találni helyette, akihez én már nem illettem. Kiszőkített hajjal vigaszszerepet kaptam a filmben, de a jelenetemet aztán kivágták, mert hirtelen túl fiatalnak láttak a főszerepet alakító, friss diplomás színésznő mellett. Akkor már magántanuló voltam. Kivettek a gimnázium második osztályából, a főiskolára jártam beszéd-, mozgás- és énekórára. Nagyon készültem a szerepre, irtóra megviselt, hogy elvesztettem a lehetőséget. Nem sokáig kellett várnia a következő filmre, és egy idő után Jancsó Miklós is felfedezte magának. Hatvanötben találkoztam vele először a filmszínészstúdióban, ahol rendezőket és forgatókönyvírókat tanított. Komolyabb helyzetbe tíz évvel később kerültem vele, útban hazafelé a moszkvai filmfesztiválról. Mellém ült a repülőn. Beszélgetésünk végén azt mondta, szeretné, ha én lennék majd Vetsera Mária a Rudolf trónörökösről szóló Magánbűnök, közerkölcsök című filmjében. Azonnal jelezte, hogy hermafroditát kell játszanom. Nem baj, szívesen megcsinálom, mondtam. A Thália Színház tagja voltam, Kazimir Károly igazgatása alatt. Hiába kértem őt, nem adott ki. Az angol Teresa Ann Savoyé lett a szerep. Aztán mégis bekerültem a filmbe. Egy hétig nem próbáltam a színházban, és ellógtam a külföldi forgatásra. Kaptam is később a fejemre, mert félmeztelenül táncolok a filmben. Később A zsarnok szívébe, a Magyar rapszódiába és az Allegro barbaróba is bekerültem Jancsónál, sőt még két színházi rendezésébe, a Draculába és a Sherlock Holmesba is. Van egy véres kánkánjelenete a Magyar rapszódiában. Tánc közben beleléptem egy félbetörött pezsgőspohárba, ami beleállt a talpamba. így csináltam végig egy tízperces jelenetet. Véremben úszott az Astoria. Amikor háttal álltam a kamerának, besúgtam Cserhalmi Gyuri fülébe, hogy ömlik a vér a talpamból. Erre fogta a lábam, kifordította a talpamat a kamerának, és látni, hogy bugyog a vér belőle. Benne van a filmben. Egy hónapig nem tudtam lábra állni a forgatás után. Lett volna Cserhalmival egy nagyon szép szerelmi jelenetünk is, a zuhany alatt. Meztelenül. Szóltam Jancsónak, hogy Miki, én ezt nem igazán szeretném. Nagyvonalúan viselkedett. Azt mondta, oké. Semmi konfliktus nem lett belőle. Lazán, szellemesen továbblépett. Nem ragaszkodott a szituációhoz, amit kitalált nekem. Fábri Zoltán is le akart vetkőztetni egyszer. Zolikám, most szültem, mondtam neki, nem akarok meztelenkedni. Pedig semmit nem változtam, nem lógott a bőröm. Fiatalkoromban nem lehetett nemet mondani, ha azt kérték tőlem, hogy vetkőzzek. Később aztán igen. A színészi értékeimre építsenek, ne a külsőmre! Ez volt a vágyam. De még most is azt mondják, jaj, de szép vagy, jaj, de gyönyörű, nem azt, hogy jó színésznő vagyok. Pedig tudom, hogy jól énekelek, jól táncolok, és a figurám sem változott. Érzéki szépségére a külföldi rendezők is vevők voltak. Olasz, német, francia, amerikai, angol filmekben játszott. Most látom, milyen mutatós voltam. Akkor nem. Eszre sem vettem. Idősebb korban már máshogy látja magát az ember. Más szemszögből értékel bizonyos dolgokat. De már fiatalon is nagyon tanulékony voltam. Szívtam magamba az információkat Jancsótól és Hernáditól. Hosszú eszmecseréket folytattunk. Rengeteget tanultam tőlük. Volt, hogy négy-öt órákat eltöltöttünk együtt. Férjével, Berecz Jánossal, a Kádár-rendszer egyik legbefolyásosabb politikusával miképpen élték meg az elmúlt két évet? János 2019. november 13-án meghalt itt, a konyhában. Ültünk az asztalnál, egyszer csak elkezdett hörögni, orrából folyt a víz, nem lélegzett, nem volt pulzusa, nem vert a szíve. Nagyon megijedtem, hirtelen nem tudtam, mit csináljak. Hívtam a fiát, a fiunkat, aki itt lakik a közelünkben, hogy jöjjön gyorsan. A két lapockája között az öklömmel A zsarnok szívében Gálffi Lászlóval ütögettem János hátát, egyszer csak magához tért. Felélesztettem. Pár héttel később olvastam a neten, hogy az újraélesztés során a távol-keleti sportban nem a mellkasát ütik az illetőnek, mert az könnyen betörik, hanem hátul, a két lapockája között. Ott kemény, bírja a csont. Nem ez volt az első eset, hogy visszahozott valakit az életbe. Egy barátunk a kapuban kapott agyvérzést, őt is sikerült megmentenem. Tudtam, hogy nem szabad lefektetni őt, mert szétrobban az ér az agyban. Mozgatni kell és beszéltetni. Mire kijött a mentő, helyreállt nála az agyi áramkör. Egy kolléganőm négyéves kislányát a Körösből mentettem ki. Eltűnt a vízben, mindenki dermedten állt, és csak nézett, én utánaugrottam, de annyira iszapos volt a víz, hogy nem láttam semmit. A lábam viszont hozzáért, azzal öleltem át, és felhúztam őt. Kinyomtuk belőle a vizet, és az első mondata az volt: „Tudtam, hogy meg fogok halni.” Nem halt meg. És milyen állapotban van most a férje? Hat hónapig semmire nem volt képes. Szinte éjjel-nappal aludt. Azt sem tudta, én ki vagyok. Most se még nagyon. Etetem, itatom, emelgetem. Beszélni tud már. Javulnak az izmai, az idegpályája, a szíve, az egész teste energetizálódik. Napról napra javul az állapota. Tavaly, a 90. születésnapján itt voltak az egykori munkatársai. János csak ült és nézett, semmit nem értett. Most már társalogni lehet vele. Járókerettel közlekedik nagyon szépen. Na, így vagyunk mi ketten! Bőrrákos édesanyámat is meggyógyítottam egyszerű, tenyésztett gyönggyel. Megette a bőre a gyöngyöt, viszont nem nőtt befelé a rák, ki tudták operálni a hátából. dugok le a földbe, az is kihajt. A kivi is jól érzi magát nálam. Minden évben terem legalább egy mázsa. Felfutott a fenyőfára. Vissza kell vágnom, mert átvette az uralmat a kertben. Tavaszszal, amikor virágzik, zümmögnek a méhek, a dongók, a darazsak, minden rovar boldog nálam. Sokáig cserépben neveltem, aztán huszonkét évvel ezelőtt, amikor ide költöztünk Hidegkútra, kiültettem egy fiút és egy lányt, mert az én kivim kétlaki, aztán pár évig gyönyörűen virágzott, de nem termett. Ki is akartam már vágni, de mindig megsajnáltam, mert az illata nagyorí'finom volt. És most folyondár lett. Kész dzsumbuj. Megmutatta, hogy tud teremni. Aki erre jár, és meglátja, nem akar hinni a szemének, hogy kivi terem a Hűvösvölgyben. Lógnak az emberek a kerítésen, a szomszédok az ablakból csodálják. Sokan azt hiszik, virágzik a fenyő, közben a kivi fut a fán. Kollégák, barátQk, ismerősök minden évben kapnak belőle. Van egy ötletem: kividzsem! Kandírozott kivi, gyömbérrel. Isteni a kettő együtt. Fenséges íz. Sajnos, soha nem jutok a végére, mert már készítés közben megesszük. Még a kiszárítás előtt elfogy. Könyvet írhatna a sok házi praktikájából, receptjeiből, hasznos tudnivalóiból. Üzletet csináljak belőle? Nem kaptam rá felhatalmazást. Ingyen szórom, amit tudok. És makkegészségesen. Már igen. Mivel fiatalkorom óta színésznőként soha nem engedtek az első sorba, rengeteget idegeskedtem. Ha be kellett ugrani valaki helyett, mindig megtaláltak. Jolly Jokernek a legtöbbször én kellettem. A sok elfojtott feszültségből fakadóan mindig pajzsmirigyproblémám volt. Gyulladásom lett. Megdagadt a lábfejem. Nem tudtam járni. Elküldték kivizsgálásra. Kiderült, hogy megint a pajzsmiriggyel van a baj. Jódizotópot kaptam. Nem ijedek meg semmitől. Elkezdtem magam kúrálni. Galajteát ittam egy hétig. Segített. Nem rohangálok kétségbeesve. Keresem a megoldást. Két éve nem állt kamera előtt. Ezt mivel magyarázza? Kapcsolatok nélkül nem megy. Én senkinek nem vagyok senkije. Vagy hívnak, vagy nem. Magamtól nem megyek. Nem dörgölőzöm. Nem is kínálgattam magamat soha. Amikor feleségül mentem Jánoshoz, sokan azt hitték, na, majd most! De semmi nem változott. Ugyanabban a cipőben járok, mint addig. Azóta sem kapok több szerepet. Kilencvenegyben az NDK-ba hívtak filmezni. Jánossal ott éltük meg a nagy fiestát, amikor egyesült a két Németország. Soha nem mentem egyedül külföldre dolgozni. Vagy az anyukámat, vagy a kislányomat, vagy a férjemet vittem magammal, hogy ne ostromoljanak a férfiak. Békén is hagytak. Sehol nem láttak magányos farkasként. Mindig ott állt mellettem valaki. Konzervatív típus vagyok. Hűséges. Akkor rend van a lelkében. Rend. Jól is érzem magam a bőrömben. A szerző a Vasárnap munkatársa Még valami... A Bánk bán Izidoráját játszotta a Thália Színházban. Nem nagy szerep, nem jó szerep. Nehéz valami igazán emberit mutatni benne. Megragadni egy karakteres gesztust, egy gondolatot, egy eredeti magatartásformát. Hármas szereposztásban ment a darab. Sáfár Anikónak előtte való nap halt meg az édesapja. Felajánlották neki, hogy aznap este a második szereposztás Izidorája lép színre. Nem kérte. Bement, és eljátszotta a szerejj0]? miben talál igazi erőforrást? pet. Zokogva, szívből jövő könnyekkel. A kertben. Zöld a kezem. Ha botot
