Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-04 / 254. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. november 4. I 7 Illegalitásba vonulva az eldugott vadászházban Fico már egy legyőzött ellenzéki, emlékezzünk Meciar alkonyára JOZEFRYNÍK M iértjó, hogy Fico egy vadászházban találkozik a cinkosaival? Kevesen figyeltek fel a helyszínre, pedig talán ez a leglényegesebb. A lapok azzal voltak elfoglalva, hogy legális volt-e a lehallgatás, és hogy miről beszéltek. Igen, fontos kérdés, hogy a rendőrség lehallgathat-e orvvadászokat, illetve helyettük politikusokat, de hát ezek a szereplők is éveken át szabadon vadásztak, hogy mást ne mondjunk, zsíros állami megrendelésekre. Igen, a jelen levő ügyvédek ellen legalábbis fegyelmi eljárást kell indítani, tisztességes politikus pedig visszavonulna ilyen felvételek nyilvánosságra kerülése után, de a legfontosabb mégis a „tetthely”. Fico már nem a kormányhivatalban egyeztet ilyesmikről, nem pozsonyi luxushotelekben, még csak nem is a Smer fővárosi székházában. Hanem egy eldugott vadászházban, valahol Csiffár mellett, Verebélynél. Ez mutatja a legszemléletesebben, milyen helyzetben van. Szinte bujkál, mint valami illegalitásba kényszerült mozgalom vezetője, titkos terveket sző, hogy a még funkcióban maradt embereivel hogyan lehetne befolyásolni a sajátjai ellen indított eljárásokat. Még panaszkodik is, hogy elsőre visszautasították, amikor egy kis protekciót próbált intézni a barátnőjének. Hogy mit merészelnek egyes állami hivatalnokok... Aztán persze eldicsekszik, hogy azért sikerült elsimítani a dolgot. Ez már nem az a rettenthetetlen Fico, aki egy évtizede fölényesen parlamenti választást nyert és maga alakított kormányt, dacára a Gorillabotránynak. Nem, ő már egy legyőzött ellenzéki politikus, akinek leáldozóban a csillaga. 2014 óta minden választást elveszített, köztársasági elnökit, önkormányzatit, parlamentit. És továbbra is veszíteni fog. Elég megnézni Vladimír Meciar politikai alkonyát. Az igaz, hogy egy évtizedig elhúzódott, legyőzése után addig tudott lavírozni a politika vizein, de aztán végleg eltűnt. Persze Fico fiatalabb, elszántabb, talán dörzsöltebb is, mint akkor Meciar, tán populizmusban és demagógiában is megelőzi. Tehát a lejtmenet nála egy évtizednél is tovább eltarthat. Viszont már több mint hat-hét éve tart. És már legyőzték. Szóval legyünk optimisták. A pesszimisták erre azt mondják, elég megnézni a történelmet. A reformáció után jött az ellenreformáció, a forradalmak után visszatértek a royalisták. Mindennek megvan a maga idej e. Lehet, hogy a mostani változási folyamat is évekig eltart, de próbáljunk meg egy kicsit türelmesebbnek lenni, még ha nehéz is. A szerző a Trend kommentátora Szivárogtatás (Danglár) Nagy baj, hogy elrobog mellettünk a digitális világ FELEDY BOTOND A USA politikai elitje is alig bír a Facebookkal, vagy éppen az űrbe igyekvő JefTBezosszal, az Amazon tulaj/_% M donosával. A világ többi része pedig elképesztően ki A. van szolgáltatva, a digitális koncentráció e néhány amerikai és kínai cégnél messze meghaladja az európai kapacitásokat. Már az amerikai versenyhatóság is igyekszik lépni, hogy a nagyok ne vásároljanak fel minden új versenytársjelöltet, és azok levegőhöz jussanak. Miközben ez a lármás csata zajlik a fejünk felett, a mi térségünkben más kihívások is adódnak. Az európai átlaghoz képest a lengyel és magyar népességben még mindig tíz százalék feletti azoknak az aránya, akik soha nem használtak internetet. Ez nem tűnik nagy számnak, de mutatja, hogyan kezdődik a digitális szakadék mélyülése. Mérik azt is, kinek milyen digitális készségei vannak. Két nagy kalapba kerül a válaszadó: átlag alatti vagy átlag feletti készségeket gyűjtöttek a billentyűzet és az egér nyomkodása során. Az Európai Bizottság DESI adatai (Digitális Gazdaság és Társadalom Index) szerint a magyar népesség 40 százalékának átlag alatti készségei vannak, míg 32 százalék, vagyis a népesség harmada az átlagnál mélyebben ismeri a digitális világot. Látjuk az egyre nagyobb szakadékot? Ez az adat a visegrádi országokban hasonló módon alakul - nem rohan a régiónk. Lehet nagy célokat kitűzni uniós szinten - hogy például 2030-ra a kis- és középvállalkozások 90 százaléka digitális minimummal már jelen lesz a kibertérben, de a vállalkozók jó része még messze nem elég képzett ehhez. Kin múlik ez, kinek a felelőssége? Egy új kor újszerű kihívása ez. A szükséges készségek eddig mondjuk évtizedenként változtak, alakultak. Most tíz év leforgása alatt feje tetejére állt a világ, mindenki hosszú órákat tölt a képernyő előtt, hirtelen más tudás (is) értékes lett. Ám az állam nem tudja visszaültetni a lakosságot az iskolapadba, hogy mindezt hirtelen megtanítsa mindenkinek. A felnőttoktatás mint hagyomány is gyengébb a régiónkban, illetve az erre való nyitottság is. Az e-kormányzás, a nagyáruházak appjai, a celebek, vagy éppen az online jelenlétre nyitó hagyományos médiacsatomák azok, amelyek a felnőtt populáció egy részét újraszocializálták, de közel sem mindenkit. Az állam szempontjából komoly kockázat, ha a népesség jelentős része digitálisan leszakad, hiszen a munkaerőpiac is átrendeződik ezzel. Robotizáció, mesterséges intelligencia és hipp-hopp, egy-két millió munkahely eltűnik vagy átalakul a régióban. A rendszerváltás gyorsaságával múlhatnak ki iparágak, hajön egy diszruptív innováció. Erre fel kell készülni állami oldalról is, mert amúgy a segélyekbe belerokkanhat a kassza. Mindez történik olyan korban, amikor a digitális bennszülöttek (akiknek fiatal koruk miatt szocializált tudásuk az alapkészségek széles tára) gond nélkül vándorolnak országról országrajobb munkahely, etikusabb kihívás vagy stabilabb karrier után. Ez óriási agyelszívási kockázat a visegrádiaknak és egész Közép-Európának. Megint ugyanaz a helyzet: állami struktúrák nélkül a piaci működés itt nem fog régiós érdekeket szolgálni.' De vajon az állami döntésekért felelős emberek mennyire érzik a digitalizáció sebességét, ennek veszélyeit, mennyire tudnak azonosulni ezzel a kihívással? Ha itt bármi meginog, az túl nagy kockázatot jelent társadalmi szinten. Talán éppen a politikai döntéshozóknak kellene elsőként egy kötelező digitális gyorstalpaló! FIGYELŐ Utcai bandák az oltás mellett Hét új-zélandi bandavezér, akik a legismertebb utcai bandákat vezetik, videóban buzdít az oltásra - írta a The Guardian. A szokatlan összefogást a kormány egy maori tagja, Willie Jackson javasolta. A bandafőnökök elmondják, hogy be vannak oltva, mindenkit erre biztatnak, mert „itt nem arról van szó, hogy a kormány megmondja, mit tegyünk, hanem szakértők mondják, hogy így megvédjiik magunkat”. (MTI) Olasz maffiózók is felvették a szegényeknek járó alapjövedelmet Több mint kétezer ember ellen indítottak eljárást csak Nápolyban, miután kiderült, hogy a helyi bűnszervezet, a camorra tagjai, valamint csalák jutottak hozzá a rászorulóknak járó alapjövedelemhez. Kiderült, hogy a camorra ismert tagjai, valamint a hatósági nyilvántartásban szereplő rablók, csalók vették fel az ideiglenesen állástalanoknak, jövedelem nélkülieknek járó alapjövedelem összegét. Az alapjövedelmet a 2018 óta kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezette be, választási ígéretét teljesítve. A havi négyszáz és hétszáz euró közötti összeggel az ideiglenesen munkanélküli vagy más okok miatt nehéz helyzetbe került embereket, családokat akarták segíteni így. A legalább tíz éve szabályosan Olaszországban élő külföldiek is igényelhetik a támogatást. A segélyt többségében a délolasz régiókból igénylik. Az öt, egymással szomszédos déli tartományban végzett ellenőrzés több mint húszmillió eurós csalást leplezett le. Csak Campania régióban több mint ötmillió eurót vettek fel jogtalanul: több mint 2400 emberrel szemben indult eljárás Nápolyban és térségében. A hivatalosan állás és bármilyen bevétel nélküliek között a camorra főnökei és feleségeik is szerepeltek. Az állami támogatást igénylők között volt olyan, aki Ferrarival járt, egy másik kérvényező tánciskolát vezetett. Volt, aki azt állította, gyerekei vannak, miközben egyedül élt. Olyan bűnöző is volt a „munkanélküliek” között, aki közigazgatási vállalat alkalmazottának kiadva magát rabolta ki a nápolyiakat. Eljárást indult egy 46 éves, büntetett előéletű férfi ellen, aki a tengerparti Castellamare di Stabia postahivatalában akarta felvenni az alapjövedelem havi összegét úgy, hogy Olaszországban letelepedett, munkanélküli bolgárnak adta ki magát. A postahivatal a férfi „hiteltelen bolgár kiejtése” miatt fogott gyanút és feljelentést tett. A hatósági adatok azt mutatják, hogy az alapjövedelem 2019-es bevezetése óta több mint 48 millió eurót vettek fel jogtalanul. Az idén több mint 15 6 ezer igénylőt ellenőriztek, és több mint kilencezer esetében derült ki, hogy nem járt neki a támogatás. Az M5S közleményben hangoztatta, hogy az alapjövedelem a Covid-19-járvány első hullámától kezdve több mint hárommillió embernek jelentett segítséget. A párt a következő években további egymilliárd eurót akar a segélyre fordítani. A jobboldali erők ellenzik az M5S által bevezetett segélyezési rendszert, és a baloldali pártok is sürgős korrekciót szorgalmaznak. A jelenlegi, Mario Draghi vezette kormány az alapjövedelem reformját tervezi 2022-től, az igénylési feltételek és az ellenőrzések szigorításával. A tervek szerint ha az alapjövedelemben részesülők kétszer is nemet mondanak az állásközvetítő kormányhivatalok ajánlataira, csökkentik a nekik fizetett támogatás összegét. (MTI)
