Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-25 / 271. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2021. november 25. Újabb rekordszámú fertőzöttet találtak, és a kórházak is elérték a kritikus határt A kedden azonosított 10 315 fertőzött újabb negatív rekordot jelent. Ha ehhez még hozzászámoljuk a pozitív antigénteszteket is, akkor az új betegek száma átlépte a 12 ezret. Ezzel jelenleg Szlovákia áll a legrosszabbul a világon az egymillió főre átszámított hétnapos incidencia tekintetében. (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma kedden átlépte a 10 ezret, és a kórházak is elérték azt a kritikus fázist, amikor már annyi pácienst kell benntartani, hogy veszélybe kerülhet a betegellátás. A gyorsan romié helyzet azonban a lakosság oltási kedvét is megnövelte. Kedden 30 175 PCR-teszt elvégzése mellett 10 315 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. Ez újabb negatív rekordnak számít, a járvány 2020-as kirobbanása óta még egyszer sem találtak ennyi beteget a PCR-tesztekkel 24 óra leforgása alatt. A korábbi rekordot egyébként november 19-én, vagyis múlt hét pénteken mérték, akkor 9171 fertőzöttet jegyeztek. A tesztek pozitivitási aránya meghaladta a 34 százalékot, vagyis minden harmadik letesztelt személy elkapta a vírust. Ami az antigénteszteket illeti, 33 201 személytől vettek mintát, és 2058-nál mutatták ki a vírus jelenlétét (6,2 százalékos pozitivitás). Ez azt jelenti, hogy ha összeadjuk a két tesztelési módszer eredményeit, akkor az újonnan regisztrált betegek száma elérte a 12 373 főt. Nem meglepő, hogy ilyen adatok mellett Szlovákia továbbra is a legrosszabbul áll a világon az egymillió főre átszámított hétnapos incidencia tekintetében. Erre figyelmeztetett kedden Zuzana Caputová köztársasági elnök is. A katasztrófa szélén? A szlovákiai vírushelyzet szempontjából a hétnapos incidencia ugyan fontos mutató, de nem a legmeghatározóbb. A legfontosabb adat jelenleg a kórházban kezelt személyek száma, erre figyelnek a járványügyi szakemberek is. Az újított Covid-automata alapján Szlovákia a humanitárius katasztrófa szélére sodródott, hiszen már 3200 koronavírus-fertőzött szorul kórházi ellátásra. A szakértők szerint jelenleg olyan állapotban van a hazai egészségügy, hogy minden bizonnyal a szomszédos országok segítségére is szükség lesz. Erre egyébként már a második hullám idején is sor került, amikor magyarországi és ausztriai egészségügyi dolgozókat küldtek ide, vagy amikor betegeket kellett átszállítani Lengyelországba és Németországba. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben kijelentette, már tárgyal az Európai Unióval ezekről a lehetőségekről. Lélegeztetőgépek A Covid-osztályok telítettsége mellett a másik legfontosabb adat, hogy hány páciens szorul lélegeztetőgépre. A legfrissebb adatok alapján jelenleg 269 személy van ennyire súlyos állapotban. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök pár nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy hamarosan elfogynak a kihasználatlan lélegeztetőgépek. Ezt az egészségügyi minisztérium is megerősítette. Ez azonban ellentmond annak, amit Marek Krajéí (OEaNO) korábbi egészségügyi miniszter tavaly áprilisban jelentett be. Azt mondta, Szlovákiának több mint 1000 lélegeztetőgép áll majd rendelkezésére a Covid-fertőzöttek kezelésére. Mint kiderült, berendezés lenne elegendő, viszont nincsenek egészségügyi dolgozók, akik kezelni tudnák ezeket a gépeket. Az orvosok és nővérek hiányára már évek óta figyelmeztetnek a szakszervezetek, de a munkaerőhiány ajárvány előtt főként abban nyilvánult meg, hogy egyre nehezebb volt bejutni a szakorvosokhoz, és egyre csak hosszabbodtak a várólisták. Most viszont már érezhető, hogy nincs kinek kezelnie a betegeket. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke számonkérte a kormányt, hogy ha van elég lélegeztetőgépünk, akkor miért nem képeztek ki több egészségügyi dolgozót arra, hogy kezelni tudja a berendezéseket. Jakub Hlozník, a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) ligetfalui (Petrzalka) intézményének egyik főorvosa a közösségi oldalán azt írta, itt olyan gépekről van szó, amelyeknek a használatát évekig tanulják az orvosok. „Itt nem a készülék ki- és bekapcsolása, vagy az értékek beállítása a probléma. Először intubálni kell a beteget, vagyis egy csövet kell bevezetni a légutaiba, amit rá kell kötni a mesterséges lélegeztetést biztosító gépre. Ez egy olyan eljárás, amelyet csak egy több száz intubáción átesett, tapasztalt aneszteziológus végezhet el önállóan” - üzente a főorvos, hozzátéve, hogy emellett még számos más beállítás is van, amelyet figyelembe kell venni. Összefüggések A hétnapos incidencia önmagában azért nem a legfontosabb mutató, mert ha a lakosság jelentős többsége teljesen védett lenne, akkor sokkal kevesebb beteg kerülne kórházba, és nem fenyegetne az a veszély, hogy nem jut mindenki egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a kórházi kezelésre szoruló 3200 beteg 83,5 százaléka, vagyis 2672 személy nem minősül teljesen védettnek. Ebből is látszik, hogy a beoltott személyek sokkal kisebb eséllyel végzik kórházban, mint azok, akik nem veszik fel az oltást. Szlovákiában jelenleg 2 454 025-en számítanak teljesen védettnek, vagyis a teljes lakosság mintegy 45 százaléka. Összegezve tehát, a delta variáns magas átoltottság mellett is terjedne, és továbbra is veszélyben lennének az idősek, valamint a krónikus betegek, viszont nem kellene amiatt aggódniuk, hogy nem jutnak időben ellátáshoz, mert a kórházak és az egészségügyi dolgozók sokkal kevésbé lennének leterhelve. És mivel kevesebb lenne a súlyos lefolyású eset, minden bizonnyal a halálesetek száma sem nőne ilyen drasztikusan. Kedden például 71 újabb áldozatot követelt a vírus, ajárvány tavalyi kirobbanása óta összesen már 14 056-ot. Növekvő oltási kedv Amióta a járványhelyzet ilyen kritikus fázisba lépett, láthatóan megnőtt a szlovák társadalom oltási hajlandósága is. Szeptember első hetében, a harmadik hullám kezdetén például 12 979-en vették fel a vakcina első adagját, ami átlagban napi 1854 személyt jelent. Ehhez képest november 16. és 23. között 43 897 személynek adták be az első dózist. November 20-án, vagyis múlt szombaton kiemelkedően magas volt az érdeklődés, ezen a napon 9463 személyt oltottak be a vakcina első adagjával. Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport szerint ha ilyen tempóban nőne az érdeklődés, akkor 2021 végére már a lakosság 56 százaléka be lenne oltva. A második adag beadása értelemszerűen lassabban halad, hiszen csak az utóbbi két hétben ugrott meg jelentősen az érdeklődés az első dózis iránt. Az elmúlt hét napban összesen 10 238 személynek adták be a második dózist. A harmadik adag felvétele azonban szintén felgyorsult, a múlt héten 87 510 személy vette fel az úgynevezett megerősítő dózist. Összesen már 315 704 személynek adták be a harmadik adagot. Ha jövőre nő is a fizetésünk, azt ezúttal elviszi az infláció MOLNÁR IVÁN Jövőre ugyan gyorsabb ütemben nőhet a szlovákiai átlagfizetés, mint idén, ebből azonban alig érzünk majd valamit, a béremelés nagy részét ugyanis elviszi az infláció. Az áremelések időszaka ráadásul jóval tovább tart majd annál, mint amire a gazdasági elemzők eredetileg számítottak. Pozsony. Jövőre az ideinél is gyorsabb ütemben nő majd a szlovákiai átlagfizetés - derül ki a Szlovák Takarékpénztár legfrissebb előrejelzéséből. Míg idén nagyjából 4,6 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagbér, jövőre már 5,6 százalékos bővüléssel számolnak. Nyertesek és vesztesek A jelzett béremelkedés persze csak az országos átlag, így lesznek olyanok, akik ennél nagyobb béremelésre is számíthatnak, és persze jóval többen azok, akiknek egy centtel sem nő majd a fizetésük. „A rossz hír, hogy akiknek még a jelzett 5,6 százalékkal is nő majd a bére, ebből azok is alig éreznek meg valamit. Az áremelések üteme ugyanis az idei 3-ról jövőre 5 százalékra ugrik, vagyis az inflációt is figyelembe vevő reálbér jövőre átlagosan alig 0,6 százalékkal nőhet, szemben az idei 1,6 százalékkal” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Elhúzódik az árvágta A magasabb inflációval Hornák szerint ráadásul jóval hosszabb ideig kell majd együtt élnünk, mint azt az elemzők eredetileg gondolták. „Míg idén elsősorban az üzemanyagok, az építőanyagok és az élelmiszerek ára nőtt nagyobb ütemben, jövőre az energiaárak ugranak meg. Ez utóbbiak miatt ráadásul nemcsak a rezsiköltségek lesznek magasabbak, a növekvő energiaárak közvetve az üzletekben vásárolt termékek árába is beépülnek, így szinte minden többe kerül majd, mint idén” - tette hozzá Hornák, aki szerint még 2023-ban is gyorsabban nőnek majd az árak, mint idén. Ez különösen annak a fényében aggasztó, hogy az árak növekedési üteme már idén sem volt lassú. Épp ellenkezőleg, a Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a múlt hónapban 5,1 százalékkal nőtt az átlagos árszint Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest, amire 2008 októbere óta nem volt példa Szlovákiában. A leglátványosabb árugrást az üzemanyagok esetében mérték, ezekért most több mint a negyedével nagyobb összeget fizetünk, mint egy évvel korábban, jelentős mértékben nőtt azonban több alapvető élelmiszer ára is. Munkapiaci lassulás A járványhelyzet romlása miatt a gazdasági növekedés is elmarad az eredetileg várttól, ami a foglalkoztatottságon is meglátszik. „Az állástalanok aránya várhatóan jóval alacsonyabb ütemben csökken majd, mint azt eredetileg elképzeltük. Az idei 7-ről jövőre így legfeljebb 6,4 százalékra eshet vissza” — állítja a Szlovák Takarékpénztár elemzője.