Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-23 / 269. szám
Egy ikon érkezett, egy klublegenda távozott 2021. november 23., kedd, XVII. évfolyam, 47. szám Lionel Messi a Manchester City ellen szerezte első gólját a Paris Saint-Germain színeiben (Fotó: TASR/AP) Manchester City-PSG: az egyén meccseket, a csapat trófeákat nyer Kedden és szerdán az ötödik fordulóval folytatódik a Bajnokok Ligája 2021/2022-es szezonjának csoportköre. A meccsek közül kiemelkedik a Manchester City és a Paris Saint-Germain találkozója, ahol a világ legjobb támadói játszanak egy csatár nélküli csapattal a csoportelsőségért. A szerdai Manchester City-PSG összecsapás nemcsak a sztárparádé miatt érdekes, hanem mert minden bizonynyal ez a meccs dönt a csoportelsőségről. Aki itt veszít, arra kőkemény két meccs vár Európa valamelyik elit klubja ellen a nyolcaddöntőben. Messi egyelőre csak a pillanatok embere A két klub legutóbb szeptember 28-án találkozott a párizsi Pare des Princes-stadionban, ahol a PSG 2-0-ra győzött Idrissa Gueye és Lionel Messi góljával. A PSG-nek ez volt az első - és talán azóta is egyeden - igazán komoly meccse a szezonban, ahol az eredmény ellenére azonnal kiütköztek a csapat hiányosságai. A három szupersztár, Neymar, Kylian Mbappé és Messi nem játszott kirobbanó formában, de mindannyian kivették a részüket a győzelemből. Ezzel együtt azonban az ő jelenlétük okozta a legnagyobb problémákat a PSG számára. Igazságtalan lenne azt állítani, hogy egyikük sem vette ki a részét a védekezésből, de a Manchester City az ő hanyagságuk miatt tudott veszélyes helyzeteket kialakítani a meccs folyamán. Az angol együttesnek összesen tizenöt lövése volt, miközben a PSG-nek csak öt, az xG-mutató pedig - amely nem a helyzetek számát, hanem azok minőségét méri - 1,88-at mutatott az angoloknak, és csak 0,79-et a franciáknak. A Manchester City legveszélyesebb embere a balhátvéd Joao Cancelo volt, aki teljes szabadságot élvezett a meccsen, miután Messi egyszer sem zárt vissza vele a szélen. Ismédődő jelentsor volt, ahogy Messi a jobb szélről befelé húzódik, elsősorban a középpálya irányába, és nem a vonalak közé. Ilyenkor a jobbhátvéd Achraf Hakimi felfutása biztosította a csapat szélességét, és mivel Marco Verratti mélyebb pozíciót vett fel, gyakorlatilag Messi lett a csapat irányítója. Am, amikor a PSG elveszítette a labdát - és ez rendszeresen megesett - Messi nem zárt vissza a jobb oldalra, hanem egyszerűen elkezdett visszafelé sétálni, mintha a védekezés nem az ő dolga lenne. Mindenki a nagy hármasért A PSG még el is bírná, hogy legjobb játékosa nem vesz részt a védekezésben, de Messi pont a Manchester City legerősebb csapatrészének oldalán vonta ki magát a játékból. Cancelo már a három nappal korábban a Chelsea ellen tökéletes játékkal 1-0-ra megnyert Premier League-rangadón is a Manchester City legjobbja volt, és most is folyamatosan segítette a támadásokat. O volt az angolok legkreatívabb embere - tizenhárom pontos progresszív passza volt, tíz pontos passza a támadóharmadba és három pontos kiugratása és mivel Jack Grealish lefoglalta Hakimit, Cancelo teljesen szabadon játszhatott a bal oldalon. A második félidőben a PSG formációja sokszor 7-0-3-nak tűnt, és voltak olyan pillanatai a közvetítésnek, amikor Messi, Neymar és Mbappé nem is látszott a képen, annyira elszigetelték magukat a többiektől. Persze mondhatjuk, hogy ez a szituáció vezetett a PSG második góljához: a labdaszerzést követően Messi megindult a jobb oldalon, a felfutó Hakimi elvitte magával Cancelót, így Messi előtt megnyílt az út befelé, és egy kényszerítő után a kapuba lőhetett. Nincs kétség: Messit pontosan ezért vitték Párizsba. A Bajnokok Ligájában már három gólja van, és hétvégén a Nantes ellen 3-1-re megnyert találkozón végre a bajnokságban is megszerezte első találatát. Eddig mégis úgy tűnik, hogy csak a pillanat embere, és nincs állandó befolyása a játékra és a meccsre. Miközben Messi teljes pályafutása arról szólt, hogy hogyan lehet őt megállítani, és kivenni a játékból, most az a kérdés, hogy az ellenfél hogyan tudja kihasználni a jelenlétét - vagy épp hiányát, ahogy a Manchester City elleni szeptemberi meccs is megmutatta. Mi az igazi téti Az ilyen meccsek előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy valójában mi is a tét? Bebiztosítani vagy megerősíteni a továbbjutást, vagy egy konkrét taktikát gyakorolni, és erőt demonstrálni az európai színtéren? Tekintve, hogy a PSG' uralja a hazai bajnokágot, számára utóbbi bírna nagyobb jelentőséggel, hiszen a Ligue 1-ben nincsenek olyan minőségű és taktikailag felkészített csapatok, mint például a Manchester City, a PSG pedig megfelelő alakzat és kompaktság nélkül játszotta le ezt a meccset szeptemberben. A Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában már nem ritkák a nagyarányú győzelmek még két sztárklub párharcában sem, és ha a PSG nem fejlődik ezen a téren, akkor kinézhet számára egy nagyobb zakó. A szerdai meccs jó felmérője lesz annak, hogy Mauricio Pochettino együttese tanult-e a legutóbbi találkozóból, és hogy két hónappal később hol is tart a PSG csapatépítés szempontjából. De ugyanez elmondható a Cityről is, ahol pont ellentétes a helyzet. A két csapat teljes kontrasztban áll egymással: a PSG-ben ott van a világ három legjobb támadója, miközben a Cityben nincs egyeden klasszikus csatár sem. Kicsit olyan ez, mint a ’90-es években Johan Cruyff Barnájának és Louis van Gaal Ajaxának szembenállása: az egyén a csapat ellen. A kettő között az a különbség, hogy az egyének a mécsesek megnyeréséhez szükséges pillanatokat biztosítják, a csapat viszont a trófeák megnyeréséhez szükséges folytonosságot. Csatár nélkül a City: jó vagy nem jó? Néha úgy tűnik, hogy a City minden egyes meccse egy próbája annak, hogy vajon életképes-e a csatár nélküli játék, a konszenzus pedig állandóan váltakozik az eredmény függvényében. 2021 végén már kissé múlandónak tűnik arról beszélni, hogy Pép Guardiola nem használ klasszikus középcsatárt, hiszen már több mint egy évtizede annak, hogy Messi feltűnt a hamis kilences szerepkörében. Ez azonban nem egy határozott állásfoglalás volt, hanem a rendszer kínálta előnyök kihasználása. Barcelonában Zlatan Ibrahimovicot, Münchenben Róbert Lewandowskit igazolta le Guardiola, Manchesterben pedig Harry Kane volt a célpontja, de meghiúsult az üzlet. Sergio Agüeróval kapcsolatban sokáig szkeptikus volt, de megtanulta szeretni őt. Ha tehát van egy csúcskategóriás kilences, Guardiola beleáll. Erre az idényre viszont tényleg nem maradt csatára a katalán edzőnek: Agüero elment, Gabriel Jesús már csak a jobb oldalon játszik, és Ferran Torres is inkább szélső, mint csatár. Guardiolának így rendszerint meg kell kevernie a lapjait elöl. Ez általában működik a nagy meccseken, de a kicsik ellen gyakran szenved a Manchester City. A Southampton elleni 0-0-s döntetlen alkalmával Raheem Sterling játszott középen, és bár volt egy lesgólja a végén, egyáltalán nem volt hatékony. A Crystal Palace ellen 2-0-ra elveszített találkozón Phil Fődén játszott elöl, de nem volt kapura lövése. De még a Burnley elleni 2-0 sem mondható túl meggyőzőnek, tekintve, hogy az azt megelőző négy hazai meccsét egyaránt 5-0-ra nyerte a Manchester City Sean Dyche együttese ellen. A nagyok ellen pörög fel a City A bajnoki címvédő eddigi legjobb teljesítményeit kizárólag nagycsapatok ellen nyújtotta: amikor egy hét leforgása alatt játszott a Chelsea-vel, a PSG-vel és a Liverpoollal, mindhármójukat felülmúlta játékban, az már inkább a szerencsédenségnek tulajdonítható, hogy csak a Chelsea ellen sikerült nyernie. Ugyanez a dominancia a Manchester United ellen 2-0-ra megnyert derbin is mutatkozott az Old Traffordon, amely Guardiola karrierjének talán legkönnyebb győzelme volt. A Manchester Citynek viszont a kisebb csapatok ellen szüksége lenne egy „rutinos rókára”, aki a tizenhatoson belül könnyen megérzi a vérszagot. Igaz, hogy az előző szezonban is Agüero nélkül nyertek bajnokságot, de a zárt kapuk mögött rendezett idényben a Í9 hazai meccsből csak 13-at nyert meg a Manchester City, ami idén minden bizonnyal kevés lesz a bajnoki cím megvédéséhez. A manchesteriek a másik négy, bajnoki címmel végződő szezonjukban három és hét pont között veszítettek pontokat az Etihadban. Idén már öt pontot hullajtottak, pedig csak hat meccset játszottak otthon. Guardiolának muszáj lesz kezelnie ezt a helyzetet, egy esedeges átigazolás januárban alternatívát nyújthat. Egyelőre csak a bajnokságban a kiscsapatok ellen jelentkezik a probléma, de egy klasszikus csatár a Bajnokok Ligájában is jól jöhet, mint B opció, ha a szélsők és a középpályások csődöt mondanak a kapu előtt. Kovács Gábor
