Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-22 / 268. szám

www.ujszo.coml 2021. november 22. RÉGIÓ I 3 Bellegszencsén engedélyezik a termálfurat használatát Nyáron a fürdő alkalmazottai, önkormányzati dolgozók, vállalkozók és a für­dővendégek vettek részt a tiltakozó megmozduláson (Aszerző képarchívuma) SZÁZ ILDIKÓ Bezárták a bellegszencsei ter­málfürdő vízi világát, mert az Érsekújvári járás fekete beso­rolást kapott. A termálfürdő vezetésének mégis van oka az ünneplésre, tíz évre engedé­lyezték ugyanis a Geo Termál Podhájska Társaságnak a ter­málfurat használatát. em* A Nyitrai Járási Hivatal döntésé­ről, a geotermális furat használatá­ról Roman Ivan, Bellegszencse pol­gármestere tájékoztatta a lakosokat a relaxációs komplexum közösségi oldalán. A geotermális furatot rek­reációs célokra, a medencék vizének fűtésére, valamint üvegházak fűté­sére is használhatja a község. „Vég­telenül boldog vagyok, hogy a Geo Termál Podhájska Társaság eddigi igyekezetét siker koronázta. Termál­fürdőnk a törvényekkel összhangban, érvényes engedéllyel működhet. A pandémia időszakát követően ismét megnyitjuk a termálvízzel feltöltött medencéket. Legyünk körültekintőb­bek egymással szemben, mert a koro­navírus ismét erőre kapott” - áll Ro­man Ivan közleményében. Idén július derekán tiltakozó megmozdulás volt a bellegszencsei termálfürdő előtti téren, mert a Szlovák Környezetvé­delmi Felügyelőség szerint a fürdő üzemeltetője érvényes engedély nél­kül használta a geotermikus kutat. Ráadásul a Liska patakba csorgatták a medencék használt vizét. Vizsgála­tot végeztek a termálvíz illegális szi­vattyúzása és helytelen felhasználá­sa miatt. Közép-Európában külön­legességnek számít a bellegszencsei termálvíz Holt-tengeréhez hason­ló összetétele, amely a felső légúti megbetegedésekre, hátgerincbántal­­makra, ér- és mozgásszervi betegsé­gekre hat jótékonyan. A tiltakozáson részt vettek a helyi panzió- és ven­déglőtulajdonosok, a frissítős stan­dokat, ruhaboltokat üzemeltetők. Az árusok hangsúlyozták, hogy először a koronavírus, majd a környezetvé­delmi minisztérium tiltása kénysze­rítette térdre őket, emiatt megélhetési gondokkal küzdenek. Mintegy héte­zer lakos írta alá a petíciót, amely­ben kérték, hogy Bellegszencsén is­mét használhassák a termálfuratot. Ivan Solár, Óhaj (Dolny Óhaj) pol­gármestere és a Termál Mikrorégió elnöke felszólalásában hangsúlyozta, az egyik legrégibb kistérségi támlás vezetője, tagjaik jelentős erőfeszíté­seket tesznek a régió idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A mikrorégi­­óban számos történelmi nevezetes­ség, természeti érdekesség, hangula­tos kirándulóhely található, ám a leg­nagyobb vonzereje a termálfürdőnek van. Elsősorban emiatt látogatnak ide a hazai és a külföldi családok. A bellegszencsei termálfürdő 1973-tól üzemel, azóta számos vál­tozáson, fejlesztésen ment át az egész komplexum, hogy egész év­ben fogadhassa a látogatókat. A ha­zai vendégeken kívül elsősorban Csehországból, Magyarországról és Ausztriából vannak állandó vendé­geik Bellegszencsén. Fogadásukra megfelelő módon felkészültek a helyi panziók, vendéglők, különféle szol­gáltatásokat működtető vállalkozók. RÖVIDEN Működik a mintavételi pont Ógyalla. Szombattól ismét nyit­va tart a mobil mintavételi pont az Érsekújvári úton (182/102) található bagotai kultúrházban. A mintavételi pont 8 és 16.30 kö­zött tart nyitva vasárnap és szer­dán, a többi munkanapon 12.30 és 16.30 között fogadják az ér­deklődőket. Bővebb információ a 0905/890812-es számon. A városi kultúrházban november 23-án, kedden 11.45-től vehetik fel a koronavírus elleni védőoltást a felnőttek. Indokolt esetben ház­hoz megy az oltócsapat. Jelent­kezni november 22-én 15 óráig lehet a +421353700222-es, illetve a +421353700205-ÖS telefonszá­mon vagy a mesto.hurbanovo@ hurbanovo.sk e-mail-címen. (vp) Szent Erzsébet-dóm - a nyugati gótika legkeletibb építménye SZÁSZI ZOLTÁN Jelképe a váróénak, értéke Európának, otthona a hívek­nek. Kassa Szent Erzsébet­nek szentelt székesegyházáréi néhány sorban lehetetlen írni, bemutatása, kutatása szak­­könyvtárnyi irodalmat terem­tett az évszázadok során. A dóm első írásos emléke 1402-ből származik, amikor IX. Bonifác pápa teljes búcsúra adott engedélyt Kassa épülőfélben lévő templomának, ez­zel is segítve az építkezést. Aki er­re a célra pénzt adományozott, an­nak megbocsáttattak bűnei és teljes feloldozást kapott. Ekkoriban Kassa már erős polgárváros volt, főleg szász polgárok lakták, kereskedők, akik a lengyelországi piacokon posztó, bor, gabona, bőr és gyapjú, valamint fém­­áru-kereskedéssel foglalkoztak, szor­galmuk révén tehetősekké váltak. 1380-ban tűzvész pusztított a város­ban - szinte minden további század­ban egyébként -, melyben elpusztult a korábbi gótikus plébániatemplom, erről 1230-ból van írásos emlék. Ez a mai dóm helyén, nagyjából a középső hajó helyén állt, és egy egyhajós, sok­­szögzáródású templom lehetett. Ezt egy még korábbi, román kori temp­lom helyére építették, amelyet még Szent Mihály arkangyal tiszteleté­re szenteltek fel. Ez a román stílusú templom feltételezhetően még vala­mikor all. század elején épülhetett, s minden bizonnyal az Aba nemzetség­nek mint a vidék akkori leghatalma­sabb úri családjának köze volt hozzá. Hogy mennyire fontos család volt az Aba, arról az is tanúskodik, hogy Aba Sámuel Géza fejedelem lányát, Szent István nőtestvérét vette feleségül. Cí­merük, a vízszintes piros-fehér csí­kos mintázat a mai Kassa címerének is része, újabb címert Róbert Károly adományozott a városnak olyan ki­egészítésekkel, mint Anjou-liliomok és a sas ábrázolása. Az Abák kegy­vesztése a rozgonyi csata után történt, ekkor birtokaikat Róbert Károly el­vette, a király pártján álló kassaiakat pedig megjutalmazta. A kassai temp­lom védőszentje a kegyúr megválto­zásával szintén megváltozott. Szent Mihály helyére a német nyelvterü­leten igen kedvelt, de mégis magyar, sőt, Árpád-házi származású, 1235- ben szentté avatott Erzsébetet helyez­ték. A dóm főoltára 1474 és 1477 közt készült, európai ritkaságnak számít mint két mellékszárnyas, 48 képet mutató, szétnyitható oltár. A déli ha­jóban lévő csodálatos mellékoltára is egyedi darabnak számít, belső felsze­relése számos művészeti ritkaságot őriz. Külső homlokzatán a kapuk dí­szítése és a vízköpők ritka különleges mintapéldányai a gótikus szobrászat­nak és díszítőművészetnek! A kassai polgárok tehát az 1380-as tűzvész után új, nagyobb templom építésébe fogtak. Ötkaréjos, három­hajós, a nyugati gótika tiszta stílusje­gyeit magán hordozó, kéttomyos ba­zilika volt a terv, amely magába fog-Novemberi napsütésben a dóm déli hajója és a Mátyás-torony (A szerző felvétele) lalta a korábbi templom megmaradt részeit, a román korból kevés elem maradt fenn. A pápai búcsúbulla és a bőkezű támogatások ellenére is a dóm építése alaposan elhúzódott. Négy, évtizedekig tartó szakaszt tart számon a művészettörténet, és egy későbbi, 19. századi átépítési és be­fejezési korszakot. A dóm tényleges építése 1380-tól 1508-ig számítódik, természetesen a háborúk, városfoglalások, tűzvé­szek, vallási villongások által oko­zott károk folyamatos helyreállítása miatt tulajdonképpen azt lehet mon­dani: a dómon folyamatosan dol­goztak az építők. Két tornyából az északit fejezték be, az úgynevezett Zsigmond-torony is csak a 19. szá­zad közepén kapta meg mai forrná-Tájoló A Szent Erzsébet dóm Kassa belvárosában, a 48.7201/21.2577 GPS-ko­­ordinátáknál található. ját, a Mátyás-torony a hajó falának magasságáig készült csak el. Évekig a reformált vallásúak birtokában volt a dóm, de szerencsére sem a belső berendezés, sem a falfestmények nem estek áldozatul ennek a hitváltásnak. A nagy restaurálására és romanti­kus stílusú kiegészítésére a 19. század végén került sor, Perger János püspök segítségkérésére a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztérium a Műemlé­kek Ideiglenes Bizottsága Henszl­­mann Imre kassai születésű építészt, művészettörténészt bízta meg, hogy hathatós állami segítséggel felújítsa a dómot. Steindl Imre is készített ta­nulmányt a dóm felújítására, Schulek Frigyes pedig a Rákóczi-hamvak ha­zahozatalakor az északi oldal altemp­­lomi részének kialakítását, átépítését irányította. A dóm történetét Wick Béla, a kassai teológia tanára, törté­nész írta meg egy remek monográfi­ában, melyet 1936-ban adtak ki 437 oldalon. Mit lehet hát pár oldalon el­mondani? Azt, hogy a dóm történe­te igen gazdag, látványa lenyűgöző, méretei nagyszerűek, állapota kiváló. Aki teheti, menjen be, gyönyörködjék ebben a látványban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom