Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-20 / 267. szám

Kutak Adrienn szíve csücskei 13. oldal 2021. november 20., szombat, 14. évfolyam, 45. szám Ahol a verebek csiripelnek Nem tudtam megjegyezni gyerekkoromban annak az utcának, helynek a nevét, ahol anya élt fiatalkorában, még a háború előtt. „Hát, a Pallehnernél, a Vármegyeház téren, a Szárazvámnál"­­mondogatta kuncogva, mert tudta, hogy úgyis rákér­dezek: ott, ahol a verebek csiripelnek? Igen, ott. Nagy fák álltak a ház előtt, koronáiban seregnyi veréb rejtőzött - talán ott volt a találkahelyük -, és olyan hangosan csiripeltek, hogy még a Mihály-kapunál is hallatszott a madárzaj. Soha annyi verebet nem láttam egy helyen, mint ott. De eltűntek a nagy fák, velük együtt a verebek is, mint ahogy a sarokház is, amely­nek felső emeleti ablakából integetett annak idején anya az udvarlóknak. Annak idején... De nem olyan régen, városi kiskertünkben is verébcsapatok tanyáz­tak, szaporán csipegették a konyhaterítőről kirázott morzsákat, vagy egymást űzték nagy hanggal. A kerti kis ház ereszébe bújtak be, ott nevelték, etették a fiókákat, sokszor - mint­ha tanácsülésre siettek volna - rajban szálltak a szomszéd kertjének fájára, hogy hangos csiripelésbe kezdjenek. Csak a gerlék turbékolása szakította meg néha a pergős csicsergést. S minthogy a verebek nem túl muzikálisok, az egyhangú, órákig tartó hangos fecsegés bizony bosszantó volt, főleg az ember kora délutáni szu­­nyókálását zavarta, annyira, hogy már azon töprengett, hol szerezzen gyorsan egy csúzlit. Aztán mintha kihalt volna az utca összes verebe, nagy csendesség borult a kertre. Előbb fel sem tűnt, csak fokozatosan, évek múltán tudatosítottam, hogy nem mutatkoznak a kis városi madarak, hangjukat sem hallani. Helyüket a reked­ten krákogó varjak és a szarkák foglalták el, amelyek azelőtt sosem mutatkoztak a városban. Minden megvál­tozott - s most már kutatási eredmények is bizonyítják a sejtést, hogy eltűntek a vere­bek a házak környékéről. Urbán Gabriella A házi verebek létszáma csökkent a leginkább: sok városból is eltűntek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek. (Fotók: Shuttestock) Kevesebb a veréb Európában Felére csökkent a háziveréb-popu­­láció Európában 1980 óta egy új tanulmány szerint. i utóbbi 40 év­___ ben hatodával, LJ t M mintegy 600 /Ä m millióval esett Jl. m í Jí vissza a házi verebek száma világszerte. Eu­rópában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikke szerint. A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a konti­nensen. A brit Királyi Madárvédő Tár­saság (RSPB), a BirdLife Inter­national és a Cseh Ornitológiái Eresz alatt... verébfészek Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszá­­ma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a po­pulációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel van­nak kapcsolatban. A házi verebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfe­leződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 mil­lióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szere­pet játszott a mezőgazdasági terü­letek megváltozott művelése, de a házi verebek sok városból is eltűn­tek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szű­kös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek. „Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót” - hang­súlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa. Burns szerint az ENSZ bioló­giai sokféleségről szóló egyez­ményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj popu­lációjának helyreállítására. Bums úgy véli, a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő- és halgazdálko­dással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével. A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madár­ral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőn. A 340 millió pél­dányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfuzike, a feketerigó, az ökörszem, az arany­pinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól. A tanulmány szerint 11 ragadozó madárfaj - köztük a vándorsó­lyom, a rétisas és az ölyv - po­puláció-létszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A ku­tatók úgy vélik, ezek a fajok a ma­dárvédelemnek, a káros növény­védő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el. Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az el­tűnő madárfajok típusai hason­lóak az észak-amerikai tapasztala­tokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el - állapították meg a kutatók. Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. Továb­bi három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populá­cióval rendelkezik A legtöbb ma­dárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom