Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-18 / 265. szám
www.ujszo.com I 2021. november 18. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 115 2025-ben lehet a holdraszállás Az amerikai űrkutatási hivatal legalább 2025-ig elhalasztja űrhajósai tervezett holdraszállását. „Az ügynökség elsődleges feladatának tartja a lehető legygyorsabb és legbiztonságosabb visszatérést a Holdra” - közölte Bili Nelson igazgató egy sajtótájékoztatón, hozzátéve ugyanakkor, hogy a NASA Artemis-programja keretében „valószínűleg legkorábban 2025-ben léphet először ember a Holdra”. Az eredeti tervek szerint 2024- ben érkezett volna először amerikai űrhajós a Holdra a program keretében. Mivel a program költségvetése jelentősen meghaladta a tervezettet, megfigyelők már régóta kétségüknek adtak hangot, hogy a NASA képes lesz tartani eredeti célkitűzését. Jogviták is hátráltatták a tervezett indulást. Áprilisban Elon Musk űripari cége, a SpaceX kapott megbízást a NASÁ-tól az első kereskedelmi célú holdraszálló eszköz kifejlesztésére, amelyet azonban Jeíf Bezos űrvállalkozása bíróságon megtámadott. Pénteken hozott döntésében egy szövetségi bírósági elutasította a keresetet. A NASA közölte, hogy így a továbbiakban is a SpaceX-szel fog együttműködni. Az Artemis-program keretében négy űrhajóst szállít majd az Orion űrhajó Hold körüli pályára, ahonnan a SpaceX által készített leszálló egységgel két űrhajós érkezik majd az égitestre. Eddig csak az Egyesült Államok juttatott el embereket a Holdra, az Apollo-missziók keretében 12 amerikai űrhajós landolt az égitesten 1969 és 1972 között. (MTI) Legkorábban 2025-ben léphet először ember a Holdra (Shutterstock) Mobilozásban a szülő a minta A gyerekek a szüleik készülékhasználatához igazítják a saját készülékhasználati szokásaikat (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A Kaspersky megbízásából készült új globális felmérés a családon belüli egészséges digitális szokások szerepét, valamint a szülők viselkedésének a gyerekekre gyakorolt hatását, illetve a gyerekek viselkedésének szülőkre gyakorolt hatását vizsgálja. A Kaspersky új tanulmánya közvetlen összefüggést mutatott ki a szülők és a gyerekeik által a készülékek előtt töltött idő mennyisége között. A felnőttek 82%-a és a kicsik 70%-a naponta legalább három órát tölt a különféle kütyük előtt. Az adatok azt mutatják, hogy a gyerekek hajlamosak nagyjából ugyanannyi időt tölteni a készülékhasználattal, mint a szüleik. A gyerekek mindig megfigyelik és lemásolják a szüleik cselekedeteit, és nincs ez másképp a digitális szokások esetén sem. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szüleik folyton a készülékeiket használják, akkor ezt a magatartást tekintik majd a normának, és sok időt töltenek az online térben. Bár nem mindig könnyű példaképnek lenni, a szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan hatnak a cselekedeteik a gyerekek viselkedésére, és meg kell próbálniuk jó példát mutatni a képernyő előtt töltött időre vonatkozó szabályok terén. A tanulmány eredményei összefüggést mutatnak aközött, hogy mennyi időt töltenek a szülők, és mennyi időt töltenek a gyerekeik a képernyő előtt. Mind a gyerekek, mind a felnőttek nagy része - 48%a - ugyanannyi ideig használja a készülékeit - napi 3,5 órát. A szülők többsége továbbá meg van győződve arról, hogy mind ők (62%), mind a gyerekeik (58%) megfelelő mennyiségű időt töltenek az online térben. Mindezek mellett az eredményekből az derül ki, hogy a gyerekek a szüleik készülékhasználatához igazítják a saját készülékhasználati szokásaikat. Ha például a szülők 80%-a napi 2 óránál kevesebb időt tölt a készülékek előtt, akkor a gyerekeik is így tesznek. Ugyanakkor, ha szülők napi több mint 2 órát használják a kütyüjeiket, a gyerekek is nagy valószínűséggel hajlamosak ugyanígy tenni, és csak az esetek 19%-ában fordult elő, hogy a fenti példát látó gyerekek napi 2 óránál kevesebbet töltöttek a készülékek előtt. A jelentés eredményei szerint azok a gyerekek, akiknek a szülei rendszeresen használják a készülékeiket, több időt töltenek a képernyő előtt, különféle digitális szokásokat követve. Azok a gyerekek például, akiknek a szülei gyakran használnak kütyüket, 39 perccel többet töltenek az online térben étkezés közben. Mindeközben a beszélgetés közbeni SMS-ezés átlagosan további 41 perccel növeli a gyerekek képernyő előtt töltött idejét, a családi fotók közösségi oldalakon való megosztása pedig napi 31 perccel növeli ezt az időt, és ezek az időmennyiségek összeadódnak. „Amint az adatokból látható, minél több időt töltenek a szülők a készülékeik előtt, annál több időt töltenek a gyerekek is a sajátjaik előtt. A szülők jobb egyensúlyt szeretnének kialakítani a gyerekek képernyő előtt töltött ideje és az egyéb tevékenységekre fordított idő között, és a legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy miként érhetnék ezt el. Manapság sok olyan eszköz áll rendelkezésre, amelynek segítségével a szülők növelhetik a gyerekeik digitálisjóllétét, és biztosíthatják, hogy a képernyő előtt töltött idő biztonságos és kiegyensúlyozott legyen. A példamutatás is remek módszer erre” - mondta el Marina Titova, a Kaspersky szakembere. Végül néhány tippel is szolgált a kutató a szülőknek, hogy legyen a gyermek digitális élete. Fordítson több időt arra, hogy megbeszélje a gyerekekkel az online biztonsági intézkedéseket. Próbáljon meg odafigyelni a saját digitális szokásaira is - például szokta használni az okostelefonját evés vagy beszélgetés közben? Figyelje meg, hogy a mintát követve a gyerekek is ugyanúgy tesznek-e, mint ön, vagy másképp reagálnak-e, ha elteszi a telefonját. Vegye fontolóra a szülői felügyeleti alkalmazások letöltését, és beszélje meg ezt a kérdést a gyerekkel is: magyarázza el neki, hogy miként működnek ezek az alkalmazások, és miért szükségek ahhoz, hogy a gyermek biztonságban legyen az online térben. Kérje meg a gyermekét, hogy semmilyen adatvédelmi beállítást ne fogadjon el egyedül. Emellett a szülőknek is rá kell szokniuk az adatvédelmi megállapodások elolvasására. (SZl) Európa gyorsabban melegszik a világ többi részénél A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását. „Azt tudjuk, hogy az Északi-sark háromszor gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Már három Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időkhöz képest” - mondta Samantha Burgess, az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának igazgatóhelyettese a glasgow-i ENSZ-klímakonferencián. A történelemben példa nélküliek voltak az idén nyáron Nyugat-Európát sújtó áradások, amelyek csak Németországban 200 ember halálát okozták (Shutterstock) A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az északi-sarki melegedés sebességét a bolygó fényvisszaverő képességének, azaz a napfény földfelszín általi visszaverésének a megváltozása idézi elő. Az érintetlen fehér jég a sarkok körül tükörként működik, több napsugarat ver viszsza, mint nyel el, de ha a jég olvad és a jégmezőkön tavak keletkeznek, az megváltoztatja a fényvisszaverő képességet. Érdekes, hogy ugyanez a hatás nem figyelhető meg az Antarktiszon - magyarázta Burges. Európa gyorsabb melegedése előtt azonban értetlenül állnak a tudósok. A Copernicus adatai szerint 2020 volt a legmelegebb év Európában, az átlaghőmérséklet 1,9 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti hosszú távú átlagnál és 0,4 Celsius-fokkal magasabb az előző rekordnál - közölte Burgess. A felmelegedés korábban nem tapasztalt időjárási szélsőségeket idézett elő a kontinensen. A történelemben példa nélküliek voltak az idén nyáron Nyugat-Európát sújtó áradások, amelyek csak Németországban 200 ember halálát okozták - emlékezteti a space.com csillagászati és űrkutatási hírportál. „2030-ig még több szélsőséges eseményre kell számítani, forróbb nyarakra, enyhébb telekre és több erős viharra” - tette hozzá. A kutatók szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a világ a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt 2034 körül fogja elérni. (MTI)
