Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)

2021-11-13 / 262. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2021. NOVEMBER 13. RIPORT 13 Mosonyi Mihály szülővárosában Az elmúlt évben emlékeztünk a magyar romantikus zeneszerző, Mosonyi Mihály halálának százötvenedik évfordulójára. A híres zeneíró a burgenlandi Frauen­­kirchenben (Boldogasszonyban) született. A jubileumi évben terveztem ellátogatni a városba, de a járvány keresztülhúzta szá­mításomat, így idén pótoltam. M osonyi Mihály mun­kássága mindig foglal­koztatott, a Hungaro­ton egyik vezetőjeként alaposabban megis­merhettem életművét is. 1962-ben Zongoraversenyé.t adtuk ki, a szólót Nemes Katalin játszotta, mikor e sorokat írom, közben e művet hallgatom. Később más darabjait is megjelentette a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat. A zeneszerzőre - Erkel Ferenc árnyékában - a maga korában és később is kevesebb fény vetődött, pedig kiváló komponistá­nak tartották. Autodidakta módon tanulta meg a zeneszerzés alapjait, Wagnertől és Liszttől sajátított el sokat, az utóbbihoz szoros barátság is fűzte. Nem számított „termé­keny” szerzőnek, de az operától az egyházi zenéig minden megtalálha­tó repertoárjában. Kedvenc hang­szere a nagybőgő volt. Zenei újságíróként nagyon érde­keltek a kevésbé ismert zeneszer­zők művei, így találkoztam Moso­nyi A magyarok tisztulás ünnepe az Ungnál 886-ik esztendőben című kantátájával. Az 1859-ben befe­jezett kompozíciót Kazinczy Fe­renc költeménye ihlette. Az opus a magyar romantika jellegzetes darabja, és a maga korában igen népszerű volt. Szépen felépített, a motívumok között felcsendül a Himnusz, a Szózat és a Rákóczi induló dallama is. Rózsa Ferenc szombathelyi kar­nagy, zenetudós barátommal elha­tároztuk a mű feltámasztását, s ha már dolgoztunk, akkor az eredeti helyszínre álmodtuk meg a bemu­tatót. Elképzelésünkhöz megnyer­tük az Ungvári Magyar Főkon­zulátus támogatását, a mecénási körhöz később a Duna Televízió is csadakozott. 2011. december 12-én mutathat­tuk be a művet az Ungvári Filhar­mónia Nagytermében; barátom vezényelte az Ungvári Filharmónia Zenekarát és az ungvári Cantus Ka­marakórust. ,A. mű premierje zenetörténeti ese­mény Kazinczy e földre képzelte romantikus versét, Mosonyi remek­művet alkotott a veretes sorokból - nyilatkozta a Magyar Televíziónak a premier után Rózsa Ferenc. - A hangversenyre sajnos nagyon kevés próba állt rendelkezésre, ennek elle­nére igazi ünnepi koncertnek tapsol­hatott a közönség a közreműködők mindent megtettek a siker érdekében. ” A Kárpátaljai Megyei Állami Tele­vízió rögzítette is az előadást, amit később a Duna World csatornán láthattak a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarok. A jelenlegi magyar-ukrán viszonyo­kat látva jó időben mutattuk be a hazafias kantátát, napjainkban már elképzelheteden lenne. A sikeren fellelkesülve elhatároztuk, hogy fel­újítjuk Mosonyinak a Vörösmarty Mihály költeménye alapján szín­padra állított Szép Ilonka című ope­ráját, de e vállalkozásunk már nem járt sikerrel. Még van a tarsolyban a szerzőnek egy kiadadan partitúrája is, a Honvédek című kantáta, egy­szer talán ezt is meg tudjuk osztani a közönséggel. Ezeket az emlékeimet is felidéz­tem, amikor október végén Bur­genlandban jártam, s eljutottam Frauenkirchenbe, magyar nevén Boldogasszonyba, abba a kisváros­ba, ahol Mosonyi Mihály Michael Brand néven meglátta a napvilágot. A szigorú határellenőrzés után átmentem Mosontarcsán, német nevén Andaun; a határában álló híd az 56-os forradalom alatt vált szimbolikussá. Szőlőterme­lő vidéken haladtam keresztül, a falvakban pincészetek hívják fel az arra járók figyelmét nedűikre. Frauenkirchenbe érve az egykori zsidó temetőhöz vitt először az utam. Határ menti kereskedővá­ros lévén népes zsidó közösség élt a környéken. Letelepítésüket I. Eszterházy Pál gróf kezdeményez­te 1678-ban. Kétszáz évre rá 864 lelket számoltak, 1934-ben keve­sebb, mint a fele lakott a város­ban. Itt született Veigelsberg Leó, a Pester Lloyd főszerkesztője, fia, Ignotus Hugó a Nyugat főszer­kesztőjeként vonult be a magyar irodalom történetébe. A helyi A frauenkircheni bazilika kegyképe, a „Madonna lactans" A kegytemplom belső tere Istenszülő nyugalmát a két oldalon álló magyar király, Szent István és Szent László őrzi. Elhaladtam a Sárkányölő Szent Györgyöt áb­rázoló kép mellett, a betlehemi jászolt s a pásztorok imádását áb­rázoló kép felett kerek angyalkák hirdetik: „Dicsőség a magasságban Istennek!” A magasból Pio atya Mosonyi Mihály Borsos József (1821-1883) festményén szobra tekintett le rám. Ha már felfelé tekintettem, a mennyezet freskóit vettem sorba: a szenvedés­történetet s a feltámadást álmodta oda a mester. A három központi kép a keresztre feszítést, a feltáma­dást és Jézus megjelenését tanítvá­nyainak ábrázolja. A templomból a ferences kolostorba léptem át, most fejezhették be a restaurálását, minden ragyogott. Teljesen egye­dül barangoltam be a termeket, megálltam a már említett I. Eszter­házy Pál grófot ábrázoló festmény­nél. Bementem az emléktárgybolt­ba, a polcokon kézműves sörök, a templom fotójával díszített boros­palackok sorakoztak. Egy perselybe kellett bedobni az ellenértéket, de kártyaolvasó is rendelkezésre állt. Meghatódtam e bizalom láttán. A templom mellett áll a híres, spirál alakú kálvária, a homokkőbe vé­sett stációkkal; valóban egyedi Via crucis. A város ismert színvonalas üzleteiről, a boltok előtti parkolók telítettek, az eladók figyelmesek és kedvesek. A főtéren, egy szekéren a halloween riasztó kellékeit rendez­ték éppen sorba. Az idősebb nemzedék még ellá­togat az egykori „nagyháborús” hadifogoly-temetőbe, a felállított kereszt mintegy hatezer - javarészt tífuszban elhunyt - katonának állít emléket. Az ifjabb generá­ció viszont a város híres St. Mar­tin wellnessközpontjába veszi az irányt. A Fertő-Fertőzug Nemzeti Parkban, a Fertő tórendszer egyik kisebb tavacskája mellé felépített furdőkomplexum valóban egye­dülálló. Huszonhárom hektáron terül el, a lubickolni vágyók ren­delkezésére mintegy kétezer négy­zetméter vízfelület áll, a bátrabbak a kis tóban is megmártózhatnak. A gyermekeknek játszószobával kedveskednek, a pannókról és vit­rinekből megismerhetik a Nem­zeti Park gazdag növény- és állat­világát. Van mit tanulmányozni, a környéken mintegy háromszáz madárfaj éli békében életét. Egy polcrendszeren gyógynövények illatával lehet ismerkedni, s kü­lönböző kvízjátékok, feladványok szolgálnak annak ellenőrzésére, hogy a gyerekek eléggé elmélyül­tek-e a látottakban. Akik jobban meg kívánják ismerni a vidéket, azoknak A „St. Martin-i Vándorok” elnevezéssel szerveznek vezetett kaland-, bicikli- és szafaritúrákat az UNESCO Világörökség részét képező területen. Azért a helyi szállásárak nem min­dig a magyar turistákat célozzák meg, így a tartalmas nap végezté­vel visszatértem Jánossomorjára. Még a határ előtt bevásároltam az andaui szupermarketben, a boltban javarészt magyarok tartózkodtak, az eladók között is sok volt a honfitár­sunk Az országúton nem voltam egyedül, ekkor tértek otthonukba a „sógoroknál” dolgozó magyar ven­dégmunkások. Csermák Zoltán A zsidó temető (Fotók: a szerző, Wikimedia) A város híres búcsújáróhely, a Szűzanya születése templom Burgen­land egyetlen „basilica minor" rangú szent helye. Francesco Martinéin kéttornyú remeke 1702-ben készült el, s a legszebb burgenlandi barokk templomnak tartják. zsidóság kálváriája az Anschluss után kezdődött, java részük átme­nekült Magyarországra, a közös­ség fele élte meg a Háború végét. Zsinagógájukat lerombolták, a temető átvészelte a vérzivataros időszakot, s 1320 sírnál állhat meg a látogató. A város szélén hagytam a kocsi­mat, a parkolóban kizárólag ma­gyar rendszámú autók álltak. Egy borkereskedés mellett haladtam el, mellette egy fogadóvá alakított sörfőzde patinás épülete áll. Előtte kialvadan pincér söprögetett, úgy tűnik, az előző nap elég hosszúra nyúlt számára. A városközpontban kétnyelvű em­lékmű emlékezik híres szülöttére, a születésének kétszázadik évforduló­ján, 2015-ben felállított emlékhely felirata: ,A világhírű zenész gyermek­korát Boldogasszonyban töltötte, Pes­ten a 19. század egyik legfontosabb magyar zeneszerzőjeként ünnepel­ték. ” Nem messze az emlékhelytől álló zeneiskola nyitott ablakán egy ifjú játéka hallatszik ki, folytatódik tehát a zenei hagyomány. A város híres búcsújáróhely, a Szűzanya születése templom Bur­genland egyeden „basilica mi­nor” rangú szent helye. Frances­co Martinelli kéttornyú remeke 1702-ben készült el, s a legszebb burgenlandi barokk templomnak tartják. Kegyképe a ,Madonna lactans”, azaz „Szoptatós Madonna” már a 13. században ismert volt, s a török harcok alatt Fraknó várá­ba menekítették, majd 1661-ben visszakerült eredeti helyére, hogy egy újabb betöréskor ismét elrejt­hessék. A kegykép előtt mécsesek sorakoznak, s mellette látható egy magyar nyelvű ima is. „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szüksé­günk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől.— olvastam a sorokat. A templom valóban lenyűgöző. Nincs egy tenyérnyi szabad hely a képekkel és stukkókkal díszített falakon. A főoltár központi alakja egy öltöztetős Madonna-szobor, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom