Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 253. szám
WWW.ujszo.com I 2021. november 3. KÖZÉLET Bírálják a régiók a kórházreformot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minden polgárnak egyenlő joga van a minőségi egészségügyi ellátáshoz, tekintet nélkül arra, hol él. Ahogy nyugaton, úgy az ország déli és keleti részén is - figyelmeztetnek a Szövetség politikusai, akik újabb 20 ezer aláírással tiltakoztak a kórházreform ellen, ezúttal a királyhelmeci kórház leminősítését szeretnék megakadályozni. A tervezett kórházreform rendkívül megosztja a közvéleményt, s egyelőre a politikusoknak sem sikerült közös nevezőre jutniuk az egészségügyi ellátás átszervezését illetően. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő és Vladimír Lengvarsky (OCaNO-jelölt) állítja, a reformot már nem lehet tovább halasztani, Boris Kollár (Sme rodina) házelnök viszont továbbra is ellenzi a változást, ami szerinte a kórházak bezárásához vezet. A parlament elnöke kedden tudomásul vette a kórházak aktuális számának megőrzésére indított petíciót. Kollár több régióba is ellátogatott, ahol a kórházak, illetve az egészségügyi ellátás állapota felől érdeklődött. Az aláírásgyűjtés kapcsán megjegyezte, teljesen egyetért a kezdeményezéssel, és mindent megtesz azért, hogy a kormány figyelembe vegye a polgárok akaratát. Leszakadó régiók A Szövetség politikusai szintén felszólították a parlamenti képviselőket, ne hagyják jóvá a tervezet jelenlegi változatát, mert az negatívan érinti a déli, illetve keleti régiók polgárait. „Azért állunk itt a parlament előtt, mert a honatyák napirendre tűzték a kórházreform megtárgyalását. A reformnak a helyzet javításáról kellene szólnia, úgy tűnik viszont, hogy ehelyett a leépítésről szól. A legfájóbb, hogy ez a leépülés ismét a dél- és kelet-szlovákiai régiókat érinti leginkább” - mondta Forró Krisztián, a Szövetség elnöke. „A reform legnagyobb vesztesei így ismét a dél- és kelet-szlovákiai leszakadó régiók lesznek. Ezt nem engedhetjük meg” — hangsúlyozta a magyar párt elnöke. 70 ezer aláírás Hozzátette, a Bodrogköz képviselői 20 ezer aláírással érkeztek Pozsonyba, a kórházreform ellen indított petícióban arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy ne vegyék el tőlük a kórházaikat. Emlékeztetett, a gömöriek 37 ezer aláírást adtak le ugyanezzel a céllal, a felsővízköziek pedig 17 ezer ember támogatását szerezték meg a kórházak megtartására. „Tiltakozunk Dél- és Kelet-Szlovákia leépítése ellen, követeljük, hogy a kormány hallgassa meg az emberek kérését” - szólította fel a kormányt, mondván: a régiókban a fejlesztésre kellene fektetni a hangsúlyt. Az egyes járásokból immár 70 ezer aláírás gyűlt össze, így Forró szerint a szaktárcának is komolyan foglalkoznia kell az üggyel. Nővér- és orvoshiány Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere rámutatott, az elmúlt évtizedekben az egyes kormányok elhanyagolták a keleti régiókat, ezért nem tűrhetik, hogy azt a keveset is elvigyék, ami a vidéken megmaradt. „Erősíteni kell a nővérek és az orvosok állományát” - mondta a polgármester arra utalva, nem a reform gondolatát utasítják el, hanem azt, hogy leminősítsék a vidéki kórházakat. A tárca kertel Cziprusz Zoltán városi és megyei képviselő beszámolt az egészségügyi miniszter válaszáról a rimaszombati kórház tervezett leminősítése ellen leadott petícióval kapcsolatban. Elmondása szerint egy hónappal a 37 ezer aláírással támogatott petíció leadását követően egy „semmitmondó választ” kaptak a szaktárcától. Cziprusz állítja, az egészségügyi miniszter a szavakkal játszva próbált kibújni a felelősség alól, s azt mondta, nem tervezik bezárni a rimaszombati kórházat. A képviselő azonban hangsúlyozta, a petícióban a leminősítés ellen tiltakoztak, ami a régióban az egészségügyi ellátás megszűnésével járna. Elképzelhetetlennek tartja egy olyan központi intézmény leépítését, mint a rimaszombati kórház, ahova közel 150 ezer ember tartozik. Emlékeztetett, ha néhány intézményt sikerül is megmenteni, és felsőbb besorolást szerezni a reformtervezet alapján, számos egészségügyi intézmény így is elveszíti jelenlegi működési formáját, ezért arra kéri a parlamenti képviselőket, ne hagyják jóvá a javaslatot. „A minisztérium, valamint a kormány dolgozzon ki egy új egészségügyi reformot, ami megerősíti az egyes régiókban az egészségügyi ellátást, és a 21. századnak megfelelő szintre emeli azt” - zárta a politikus. A gyengébbek között A képhez hozzátartozik, hogy a védelembe vett bodrogközi és a Rimaszombati járás kórháza nem tartozik a jobbak közé. Az országszerte működő 45 általános kórház közül a királyhelmeci csupán a 27. helyet, a rimaszombati pedig csak a35. helyet foglalja.el a Dővera Egészségbiztosító legutóbbi listáján. A társaság már 15 éve méri fel, hogy az ügyfelei mennyire elégedettek az adott kórház szolgáltatásaival. A legutóbbi felmérése 6500 ügyfele adatainak kiértékelésével készült. A válaszadók nem az orvosok szakértelmét osztályozták, mert ahhoz nem értenek, hanem a személyzet hozzáállását, a kórház színvonalát értékelik. Egyébként több dél-szlovákiai kórház is meglehetősen gyenge besorolást kapott: a rozsnyói például a 34. helyen, a galántai pedig csupán a 41. helyen végzett az általános kórházak 2020- as sorrendjében. Kivételt képez a 7. helyet elfoglaló dunaszerdahelyi. A Szövetség politikusai felszólították a parlamenti képviselőket, ne hagyják jóvá a tervezet jelenlegi változatát, mert az negatívan érinti a déli, illetve keleti régiók polgárait (TASR-felvétel) Az abortusztörvény szigorítása csak a politikusnak fontos BUGÁRANNA Mindössze a lakosok 8%-a támogatja a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítását - derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből. Pozsony. Jana Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke kedden tájékoztatott a pártja által megrendelt kutatást eredményeiről. A képviselő szerint az adatok azt mutatják, a közvélemény szerint nincs szükség az abortusztörvény szigorítására. Hangsúlyozta, ez sokkal inkább a politikusok által kedvelt téma, 2018 óta ugyanis a parlamentben 19 alkalommal foglalkoztak olyan javaslattal, amely a terhességmegszakítás korlátozását szorgalmazta. Cigániková szerint Anna Záborská (Keresztény Unió) és konzervatív kollégái tevékenységeit e terén csupán az emberek 8%-a méltatja. „A többség azt mondja, amit mi is - ne oldjuk az abortuszt” - mondta a bizottság elnöke. Záborská javaslatáról hamarosan második olvasatban is szavaznak a képviselők, a törvényhozásba azonban már több módosító javaslatot benyújtottak, így egyelőre kérdéses, ha meg is szavazzák, milyen változásokat eredményez majd. A válaszadók egyharmada úgy véli, a jelenlegi szabályozás rendben van, és nem kell változtatni rajta. További 32,1% viszont a hatályos törvényen is enyhítene, hogy azok a nők, akik a beavatkozás mellett döntenek, könnyebben hozzáférhessenek a szükséges ellátáshoz. A Szövetség szavazói közül a legtöbben (50%) azt vallják, nem indokolt a változás, 16,7%-uk pedig szabadabb törvényi keretet szeretne, a korlátozást egyáltalán nem támogatják. A 18 és 33 év közöttiek közel 40%-a az enyhébb szabályozást pártolja, a 34 és 49 év közöttiek körében ez az arány 36,6%, ami főként azért árulkodó adat, mert épp a javaslat termékeny korú fiatalokat érinti. A megkérdezettek 41%-a elutasítja a kötelező várakozási időt (a jelenlegi 48 óráról 72 órára emelnék, a tervezet e pontja váltotta ki a legnagyobb ellenállást a szakértők részéről). A Szövetség választóinak többsége (66,7%) szintén azt válaszolta, a kérvény beadását követően nincs szükség várakozási időre. Kiderült, a válaszadók háromnegyede szerint minden állami kórházban kötelezően el kellene végezni az abortuszt a kliens kérésére. A biztonságos terhességmegszakításhoz nem olyan egyszerű hozzájutni, az egészségügyi intézmények mindössze egyharmadában vállalják a műtétet. A 70 vizsgált egészségügyi ellátást nyújtó intézet 34 százalékában elutasítják a legális abortusz elvégzését. A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, az emberek miként látják például az abortusztabletta legalizálását Szlovákiában. Cigániková kiemelte, a témában hatékony tájékoztatásra van szükség, sokan ugyanis nincsenek tisztában az abortusztabletta létezésével. A válaszadók több mint 40%-a a műtét helyett a tablettát részesítené előnyben.
